A macedón-görög névvita legnehezebb kérdései még megoldásra várnak

Történt némi előrelépés, ám a macedón-görög névvita legnehezebb kérdései még megoldásra várnak - közölte Nikosz Kociasz görög és Nikola Dimitrov macedón külügyminiszter csütörtöki ohridi találkozójukat követően a Vesti.mk macedón hírportál beszámolója szerint.

Előrelépés történt, de egyetértés még nem született - hangsúlyozta Nikola Dimitrov a találkozót követően a sajtónak. Mint mondta: nyíltan és őszintén tárgyalt görög kollégájával, és a névvita rendezését célzó tárgyalások 1995-ös megkezdése óta először sikerült tárgyalni a vita rendezésének időkeretéről, valamint arról, hogy milyen módon ültetik át a gyakorlatba a leendő megállapodásban foglaltakat.

Okoskodás nélkül tárgyaltunk egymással, igyekeztünk a másik igényeit figyelembe venni. Arról volt szó, hogyan tegyük félre a mindkét oldalon fennálló aggodalmakat

- magyarázta. A külügyminiszteri találkozóval egy időben a két ország diplomatáiból álló munkacsoport arról egyeztetett, hogyan fogalmazzák meg a leendő megállapodásban a területi követelések ellehetetlenítésére vonatkozó részeket.

Nikosz Kociasz szerint sok fontos kérdésben egyet tud érteni Szkopje és Athén,

ám a legnehezebb tárgyalási fordulók még hátravannak. "Ma pozitív lépéseket tettünk, és reméljük, hogy könnyebbé tudjuk tenni a nehéz gondokat. Olyan problémákat akarunk megoldani, amelyeket a múltban mások okoztak" - fűzte hozzá.

Macedónia és Görögország között azóta folyik vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él,

Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő.

Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.

Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli,

az alkotmányában is meghatározott nevében azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás.
A tavaly május óta kormányzó balközép vezetés azonban tárgyalásokba kezdett Athénnal a névvita rendezéséről, amelyet még az idei év első felében szeretnének lezárni.

Elviekben mindkét fél elfogadhatónak tartaná, ha Macedónia nevében valamilyen földrajzi jelző jelenne meg, és a sajtó szerint a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy

a nyugat-balkáni országot a jövőben Felső-Macedóniának hívják majd.

Problémát okoz azonban, hogy míg Görögország azt szeretné, ha a névmódosítás a macedón alkotmányban is megjelenne, Macedónia csak a nemzetközi dokumentumokban akarja új nevét használni.

Nikosz Kociasz és Nikola Dimitrov az utóbbi néhány hétben már háromszor találkozott, hogy a vitás kérdéseket rendezze, de eddig látható előrelépés nem történt. A legközelebb május 3-án Szalonikiben, majd május 11-én Brüsszelben ülnek tárgyalóasztalhoz.