Az év eleje óta mintegy 3500 migráns lépett be Bosznia-Hercegovinába, ami háromszorosa a tavaly egész évben regisztráltak számának. A hatóságok szerint új, a korábbinál veszélyesebb balkáni útvonalon jönnek.

A Nezavisne Novine című boszniai napilap szerint néhány hónapja már lehetett hallani a Görögországból induló, Albánián, Montenegrón, Bosznia-Hercegovinán, Horvátországon és Szlovénián keresztül Nyugat-Európába tartó útvonalról, ám a hatóságok sem vették egészen komolyan, hogy új migránsútvonal alakulhatott ki a Balkánon. Egy csütörtökön közölt összesítés szerint viszont csak idén már mintegy 3500 migránsról tudnak Bosznia-Hercegovinában, így a hatóságok elkezdték feltérképezni a mozgásukat. Azt azonban nem lehet tudni, hogy azok közül, akik beléptek az országba, hányan tudtak továbbhaladni Horvátország felé. Először Szlovénia adott hangot aggodalmának néhány héttel ezelőtt.

A hivatalos adatok szerint május eleje óta naponta 80-120 migráns érkezik Boszniába, az elhelyezésükre létrehozott befogadóközpontok pedig

már régen megteltek, ezért sokan közülük a szabad ég alatt alszanak, illetve rögtönzött sátortáborokat hoztak létre Szarajevó több parkjában.

A hatóságok szerint nehéz a migránsok azonosítása, dokumentumaik ugyanis nincsenek, és nem hajlandóak megadni ujjlenyomataikat. Attól tartanak, hogy ha egy nyugat-európai országban illegális bevándorlóként elfogják őket, vissza fogják toloncolni Boszniába, hiszen ott már regisztrálták belépésüket.

Az úgynevezett nyugat-balkáni migránsútvonalat két évvel ezelőtt zárták le, azóta jelentősen csökkent az érintett országokon áthaladó migránsok száma. A migrációval foglalkozó szervezetek szerint nem kell attól tartani, hogy a 2015-ös hasonló óriási migránshullám érné el ismét Európát, de a jó idő megérkeztével egyre többen érkeznek a térségbe.

A belgrádi Blic című napilap is foglalkozott pénteken a témával: szerintük a Balkánon áthaladó migránsok nemzetiségi összetétele is eltér a három évvel ezelőtti hullámban érkezőkétől. Míg korábban főként szíriai bevándorlókról lehetett hallani, most a legtöbben Afganisztánból, Pakisztánból, Törökországból, Algériából, Líbiából és Marokkóból érkeznek, de vannak közöttük koszovóiak is.

A Bosznián és Horvátországon át vezető útvonal nehezebb és veszélyesebb a korábbinál, ugyanis hegyes vidéken kell áthaladni, valamint a Horvátország és Szlovénia között természetes határt képező, heves sodrású Kupa folyón is át kell kelni. A folyóba már több migráns is belefulladt.

A Blic közlése szerint Horvátország azért nem beszél a migránsok megnövekedett számáról, mert ha bebizonyosodik, hogy a megerősített határvédelem ellenére is napi több tucat illegális bevándorló lép be az országba, az veszélybe sodorja Zágráb azon ambícióját, hogy 2020-ra a schengeni övezet tagjává váljon.