Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az online újság „bennfentes brüsszeli információ" alapján arról is írt, hogy a bizottság Prága és Pozsony tudomására hozta: nem igazán érdekük, hogy Budapest és Varsó mellett sorakozzanak fel. A Politico szerint
azonban az a „forgatókönyv" is életbe léphet, miszerint visszaüt az Európai Bizottság keménykedése.
Meglátásuk szerint ez akkor fordulhat elő, ha a „populista elemek" sikerrel pozícionálják Brüsszel lépéséit úgy, hogy egy szélesebb stratégia keretében rá akarja kényszeríteni akaratát a közép-európai térségre. A Politico emlékeztet arra, hogy ez megtörtént a migrációs ügyben is. Milan Nic, a Német Külkapcsolati Tanács térségünkkel foglalkozó főmunkatársa szerint az EU kudarca, hogy nem tanult ebből a hibából, egy alapvető kérdésre világít rá: „Nem értik a kelet-európaiakat."
A megosztási kísérlet háttere, hogy egyre élesednek az EU költségvetési vitái a 2021–27-es hétéves keretperiódusra. Nagy-Britannia a brexit miatt jövőre kiesik a sorból, a nettó befizető országok kisebb összeggel akarnak hozzájárulni, a nettó haszonélvező országoknak pedig – így a közép-európaiaknak – kevesebb pénzzel kell majd beérniük. Brüsszel várakozásai szerint tehát ezek az országok marakodni fognak majd a koncon.
„Ahogy a korábbi megosztási kísérlet sem volt eredményes, a mostani sem kecsegtet túl sok sikerrel. A Macron–Merkel-tengely politikai egyetértés hiányában nem lesz képes pénzügyi eszközökkel megosztani az egyre nagyobb támogatottsággal bíró V4-álláspontot" – mondta Tóth Erik a Magyar Időknek.
A kutató hozzátette, hogy június 21-én a V4-ek és Ausztria Budapesten fog egyeztetni európai uniós kérdésekben.
A visegrádi együttműködés sikeressége és egyre növekvő politikai súlya lépéskényszerbe hozta az EU-t mélyíteni, a nemzetállami együttműködést háttérbe szorítani kívánó politikai erőket. Az illegális bevándorlás kötelező betelepítési kvótákkal történő kezelését azonban nemcsak a V4-államok, de más tagországok is elutasíthatják a jövőben.
„Brüsszel korábban is megpróbálta már rábírni a migráció kezelésében velük egyet nem értő tagállamokat álláspontjuk megváltoztatására. Akkor a költségvetési források kiosztásának módját egy, az ő általuk meghatározott, hanyag módon összeállított jogállamiság-definícióval akarták szüneteltetni a számukra problémás tagországokban, Lengyelországban és Magyarországon. Ezúttal pedig nettó befizetői státussal fenyegetik a V4-országok egy részét annak érdekében, hogy a migrációs helyzet kezelésében kialakított álláspontjukat feladják" – fogalmazott a kutató
