A tárcavezetők brüsszeli tanácsülésén elfogadott közös nyilatkozata szerint a legutóbbi fejlemények miatt
még messzebb került a venezuelai belpolitikai válság tárgyalásos rendezésének a lehetősége.
Szerintük az elnökválasztás nem volt sem szabad, sem tisztességes, nem tartották tiszteletben a politikai sokszínűség, az átláthatóság, a demokrácia, a jogállamiság követelményeit,
így az eredmény nélkülöz minden hitelességet.
Azt mondták, komoly akadályokat gördítettek az ellenzéki pártok részvétele elé, kiegyensúlyozatlan volt a választási bizottság összetétele, igazságtalan feltételek uralkodtak, ráadásul számos szabálytalanságról érkezett bejelentés.
Az uniós külügyminiszterek újabb célzott büntetőintézkedéseket helyeztek kilátásba a venezuelai rezsim egyes tisztségviselői ellen. Bennfentes források szerint ugyanakkor Nicolás Maduro elnök valószínűleg nem kerül majd fel a szankciós listára.
A korlátozásokról várhatóan június 25-én születik majd hivatalos döntés.
Michael Roth német külügyi államminiszter sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a voksolás nem felelt meg a nemzetközi normáknak.
Május 20-án alacsony részvétel mellett ugyan, de a hivatalban lévő elnök, az 55 éves Nicolás Maduro a voksok 68 százalékával győztesen került ki a megméretésből. Az amerikai alelnök kijelentette, hogy a választások nem voltak sem szabadok, sem tisztességesek, ezért szerinte a választási eredmény is törvénytelen.
Venezuela a világ legnagyobb kőolajkészletével rendelkezik, mégis csődközeli állapotba került Nicolás Maduro vezetése alatt.