Európa veszélyben: itt az új migránsáradat

2018.05.31. 13:06

A nyugat-balkáni migrációs útvonalon egyre aggasztóbb a helyzet, a keletről érkező bevándorlók számának újabb, robbanásszerű növekedésére figyelmeztettek. A jó idő, a szíriai válság eszkalálódása, illetve a törökországi választások együttesen taszítják lépéskényszerbe Európát. Bosznia-Hercegovinába csak idén több ezer migráns érkezett, a hatóságok egyre nehezebben kezelik a helyzetet. Herbert Kickl osztrák belügyminiszter országa határainak lezárásáról beszélt, ha súlyosbodik a helyzet, míg szlovén illetékesek újabb kerítések építését tervezik. Bakondi György, miniszterelnöki főtanácsadó arról beszélt: most jellemzően Ázsiából és Fekete Afrikából érkeznek. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy közös határok őrzéséről szóló megállapodásra lenne szükség, így a bevándorlóknak csak személyazonosságukat igazoló dokumentumok birtokában lenne lehetőségük belépni egy országba.

Még jó ideig nem lélegezhet fel a kontinens a tömeges bevándorlási hullám alól. Az uniós nagykövetek tanácskozásán mutatták be azokat a dokumentumokat, amelyek arról számolnak be, hogy

Törökországból egyre több migráns indul útnak,

ám ezúttal nem az Égei-tenger telik meg gumicsónakokkal, hanem a mindössze 130 kilométeres görög-török szárazföldi határszakaszon tűnnek fel a bevándorlócsoportok. A reménytelen szíriai helyzet, a török választási kampány hangulata, illetve a lelassult áttelepítési program egyaránt súlyosbítja a migrációs helyzetet. 

Egyre nagyobb a migrációs nyomás a BalkánonForrás: NurPhoto/Nicolas Economou/NurPhoto/Nicolas Economou

Kilencszeres növekedés

Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztos a hónap elején nyilvánosságra hozott adatai alátámasztják a félelmeket. Eszerint csak ebben az évben több mint 6100 határsértőt regisztráltak a görög-török szárazföldi határon, ami kilencszeres növekedést jelent az elmúlt év azonos időszakához képest. További 9300 menedékkérő a tengeri útvonalon érkezett az égei-tengeri szigetekre – írta a Magyar Idők.

A keleti helyzet kísértetiesen hasonlít a 2016 végi állapotokra, amikor az EU folyamatosan a migránsok Törökországba visszaküldésére, illetve a zsúfolt hotspotok rendezésére szólította fel a görögöket. A bizottsági dokumentumok szerint most sincs jobb ötlet: Brüsszel újfent a törökökkel való hatékony együttműködést és migrációs ütemtervet követel Athéntól, amiért cserébe a görögök már lassan 561 millió eurót költhetnek a menekültpolitikára. Sajtóforrások szerint a görög kormány máris ígéretet tett rá, hogy hamarosan új törvénnyel állnak elő.

Egyre rosszabb a bosnyák helyzet

Egyedül Bosznia-Hercegovinába az idén közel 5000 migráns érkezett, akiknek csupán a 10 százaléka kért menedékjogot. Mindez jól mutatja, hogy a maradéknak a célja, hogy eljussanak a fejlett nyugat-európai államokba. Dragan Mektic, belbiztonsági miniszter a helyzettel kapcsolatban arról beszélt, hogy az idei számok rekordnak számítanak, mivel a korábbi években ennél lényegesen kevesebben érkeztek a balkáni országba. A miniszter közölte, hogy Szarajevó mellett újranyitottak egy befogadóközpontot, de a határellenőrzést is erősítik, mert csak így lehet csökkenteni az országra nehezedő nyomást.

Bosznia-Hercegovinában is egyre feszültebb a migrációs helyzetForrás: AFP/Elvis Barukcic

Több tízezren indulnának el

Szlovénia „nem boldog” a balkáni migrációs útvonalon kialakult helyzet és az Európai Unió külső határait illegálisan átlépő migránsok száma miatt - jelentette ki Bostjan Sefic, a szlovén belügyminisztérium migrációs ügyekkel megbízott államtitkára. A régió országainak, valamint az Európai Bizottságnak (EB) és az európai uniós határvédelmi ügynökségnek (Frontex) is sokkal többet kell tennie. 

Sefic figyelmeztetett, hogy a balkáni országokban, főleg Görögországban 45-60 ezer afrikai és ázsiai migráns tartózkodik, akiknek elsődleges célja az, hogy eljussanak Szlovéniába, ahol először lépnek schengeni területre és folyamodnak menedékjogért. Az illegális határsértők 80 százaléka kér nemzetközi védelmet Szlovéniában - mondta az államtitkár. Hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy ott is akarnak maradni, a nagyobb probléma az, hogy a Nyugat-Európába tartó útjuk során sokukat visszaküldik Szlovéniába, az ott benyújtott kérelmük pedig feljogosítja őket a schengeni térségben való tartózkodásra.

Több tízezren indulnának el GörögországbólForrás: AFP/Philippe Huguen

A Horvátországgal közös határon felállított ideiglenes műszaki akadályokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az „hatékony volt és eredményes”. Jelezte, hogy

kerítést terveznek újabb határszakaszokra, főleg a Kolpa folyó mentén,

ahol jelenleg a legtöbb migráns próbál meg átkelni, és ahol a folyó sodrása miatt már hárman is a vízbe fulladtak. Mindazonáltal kiemelte: a kerítés szükséges, de önmagában nem elég. Ehhez sokkal több rendőr kell, a migrációt pedig a kiindulási helyén kell kezelni - hangoztatta.

Ausztria kész lezárni a határait

Herbert Kickl szabadságpárti osztrák belügyminiszter gyors intézkedéseket és egyértelmű jelzéseket vár az újabb menekültáradat elkerülése érdekében a balkáni migránsútvonalon fekvő országoktól. A kérdés műveleti oldaláról június 6-án a szlovéniai Brdóban tárgyalnak a szóban forgó országok rendőrfőnökei. Az egyeztetések alapját a 2017-es bécsi civil-katonai akcióterv képezi a balkáni útvonal ellenőrzéséről. Ezt követően június 7-én Szarajevóban rendkívüli találkozón értékelik a probléma kezelési lehetőségeit.

Herbert Kickl osztrák belügyminiszter a határok lezárásáról beszéltForrás: AFP/Hans Punz

A Salzburg Fórum június 14-én és 15-én esedékes bukaresti miniszteri konferenciáján pedig további közép-európai partnerekkel bővülhet a csapat - vázolta az osztrák belügyminiszter. A politikus egyúttal megismételte, hogy ha a helyzet úgy alakul, Ausztria lezárja határait, hogy ne ismétlődhessen meg a 2015-2016-os válság. Az illegális migráció elleni küzdelem kiemelt helyet foglal el a július 1-jén kezdődő osztrák elnökség napirendjén - erősítette meg Kickl. 

Változó útvonalak

A migránsok összetétele és az általuk választott útvonalak is megváltoztak - emelte ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György azt mondta: a 2015-ös „csúcs” idején jelentős számban voltak, akik a szíriai konfliktus miatt indultak el. Most jellemzően Ázsiából és Fekete Afrikából érkeznek, kevés szír van köztük.

Kiemelte:

a tömeges beáramlás Spanyolországba, Olaszországba és Görögországba is erősödik.

Az útvonalak viszont - a spanyol-marokkói útirányt leszámítva - változtak. A Líbiából érkezők, áttértek Tunéziába, míg a Törökországból érkezők az eddigi klasszikus Görögország-Macedónia, Szerbia, Magyarország útvonalról tartósabban és egyre nagyobb tömegben térnek át az Albánia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Olaszország útirányra. Ez nagy nyugtalanságot kelt a térség országaiban - jegyezte meg.

Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó szerint egyre nagyobb a nyugtalanság a nyugat-balkáni országokbanForrás: MTI/Marjai János

Közös határellenőrzés kellene

Bakondi Györgyhöz hasonlóan nyilatkozott Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő is. Úgy látja,  változnak a migrációs útvonalak, nagy tömegek érkeznek a nyugat-balkáni országokba. A nyugat-balkáni országok nem készültek fel nagyszámú illegális bevándorló befogadására, Montenegró határvédő kerítések megépítését is kilátásba helyezte - fűzte hozzá.

Kis-Benedek József elmondta: észak felé továbbhaladva Horvátország, Szlovénia és Ausztria sem kíván tömegesen migránsokat befogadni, az osztrák kormány a határok esetleges lezárásáról is beszélt. A szakértő szerint közös határok őrzéséről szóló megállapodásra lenne szükség, így a bevándorlóknak csak személyazonosságukat igazoló dokumentumok birtokában lenne lehetőségük belépni egy országba.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK