Muszlim migránsok népesítik be az orosz vidéket

2934740 09/12/2016 Muslims near the Moscow Cathedral Mosque during the Feast of the Sacrifice or Kurban Bayram. Evgeny Biyatov/Sputnik

Erőteljes mértékben nő a történelmileg orosz területen élő muszlim népesség: tádzsik és üzbég migránsok tömegei érkeznek az elvándorlás és szegénység sújtotta vidéki kistelepülésekre. A helyi lakosság ezt erős ellenszenvvel nézi, a gazdasági eliteknek viszont szüksége van az engedelmes és olcsó munkaerőre.

Hivatalos adatok alapján Oroszország lakosságának a 6%-a iszlám vallású, ami 9,5 millió embert jelent.

Nem hivatalosan viszont, ha

hozzászámoljuk a nagyrészt Közép-Ázsia irányából érkező illegális bevándorlókat, akkor ez az arány 15% körül lehet

– írja a Mandiner.hu a Szabad Európa Rádió információira hivatkozva.

Egy tipikus orosz falu Forrás: Sputnik/Valeriy Melnikov

Ezek egy része őshonos tatár és csecsen, a többiek pedig vendégmunkások.

A posztszovjet köztársaságokból már nemcsak a nagyvárosokba települnek be a migránsok, hanem az egyre inkább elnéptelenedő vidékre is, ahonnan az orosz fiatalok tömegesen Moszkvába és Szentpétervárra költöznek.

A bevándorlók főképp Üzbegisztánból és Tádzsikisztánból érkeznek.

Számos közvélemény-kutatás mutatja, az oroszok tartanak a kontrollálatlanul beáramló idegenektől, féltik a munkahelyeiket és az ország demográfiai egyensúlyának a felborulását vizionálják.

Vjacseszlav Posztavnyin, aki a moszkvai migrációval foglalkozó intézetet, a 21. század Migrációs Alapot vezeti, egyenesen

a 13. századi mongol népvándorláshoz hasonlítja a mostani bevándorlási hullámot, amikor Dél-Oroszországban letelepedtek a korábbi nomád törzsek, és megindult a terület iszlamizációja.

A helyi lakosság utolsó reménye az ortodox templomok építése lehet

– véli Posztavnyin, rávilágítva az ott élők félelmeire a muszlim hívek gyarapodásával kapcsolatban.

A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet is pont ezt mutatta ki:

az oroszok négyötöde a bevándorlók számának limitálását várja el a kormánytól,

kétharmaduk pedig úgy véli, a migránsoknak számukra kijelölt „különleges területeken” kellene élniük.

A független Levada intézet mérése szerint pedig

az oroszok egynegyede irritációt, ellenszenvet vagy félelmet érez a közép-ázsiaiak iránt.

Pedig nagyon úgy tűnik, nélkülük a vidék hanyatlásának megfékezése reménytelen lehet: az ENSZ urbanizációs jelentése szerint az orosz vidékről való elvándorlás a következő évtizedekben csak tovább gyorsulhat,

a mostani 37 millióról 2050-re 22 millióra csökkenhet a kistelepüléseken élők száma

az ország 144 milliós lakosságán belül.

Egy szibériai orosz falu Forrás: Aurimages/Marc Garanger / Aurimages/Marc Garanger / Aurimages

Az egykor az orosz „idillt” megtestesítő falvak pedig már csak árnyai önmaguknak – omladozó házakat, aszfaltozatlan mellékutcákat és kátyús útvonalakat találunk ott csupán.

Manapság csaknem

36 ezer falu rendelkezik tíz vagy kevesebb lakossal, további 20 ezer pedig a 2010-es népszámlálás szerint teljesen elhagyatottá vált.

A Közép-Ázsiából érkező migránsok integrációja azért könnyebb, mert túlnyomó többségük beszél oroszul. A gyerekeiket is orosz iskolába járatják.

Az olcsó munkaerejükre mindenképp szükség van a szakértők szerint, de hosszabb távon

problémát fog jelenteni a magas népszaporulati rátájuk.

Oroszország pedig emiatt örökre megváltozhat.