Kezdenek torkig lenni a migránsokkal az európaiak

2018.06.06. 09:37

Az Európában hatalomra került euroszkeptikus kormányok egyre nehezebbé teszik a megállapodást az EU új menekültügyi rendszeréről, így a júniusi uniós csúcson szinte biztos, hogy nem lesz döntés erről. Időközben mind Olaszországban, mind Bajországban szigorítások jöhetnek a migráció területén. Magyarországon a parlamentben megkezdődött az idegen népesség betelepítése elleni hetedik alaptörvény-módosítás vitája és a Stop Soros tárgyalása. 

Az Országgyűlésben kedden megkezdődött a vita a Stop, Soros törvénycsomagról és a hozzá kapcsolódó alaptörvény-módosításról. Amennyiben az előbbit elfogadják, akkor Magyarországon bűncselekmény lesz az illegális bevándorlás szervezése. Az előterjesztés szerint büntethető lenne az, aki szervezetten segíti az illegális bevándorlókat abban, hogy Magyarországon tartózkodási engedélyhez jussanak.

A módosítás vitája az előterjesztő, Trócsányi László nyitóbeszédével kezdődött. Az igazságügyi miniszter elmondta: a módosítás rendelkezik többek között az állami szuverenitásról, a kötelező betelepítés elutasításáról, és például megerősíti a rendőrség feladatait a jogellenes bevándorlás megakadályozásában.

Trócsányi László igazságügyi miniszter beszédével kezdődött meg az alaptörvény módosításának a vitájaForrás: MTI/Bruzák Noémi

Nem kérnek a migrációs bizniszből

Az Európában hatalomra került euroszkeptikus kormányok egyre nehezebbé teszik a megállapodást az EU új menekültügyi rendszeréről – az uniós bel- és igazságügyi miniszterek keddi ülésük után mindenesetre pesszimistán nyilatkoztak a dublini rendszer reformjával kapcsolatban -írta a Magyar Idők. Heléne Fritzon svéd migrációügyi miniszter például azt mondta, hogy az olasz és a szlovén választások eredménye a korábbinál is nehezebbé teszi a megállapodást.

A bolgár soros EU-elnökség reformjavaslata megosztja a tagországokat, hiszen tartalmazza a kötelező kvótákat, amelyeket a visegrádi országok és Ausztria is elutasít. Az új olasz kormány véget vetne a migrációs biznisznek – erről Giuseppe Conte új olasz kormányfő beszélt a római szenátusban, amely kedd este bizalmat szavazott kormányának. Matteo Salvini belügyminiszter Orbán Viktor miniszterelnök támogatását kérte az EU megreformálásához.

Giuseppe Conte új olasz miniszterelnök is véget vetne a migránsbiznisznekForrás: AFP/Tiziana Fabi

Kedd este jelentette be a bajor miniszterelnök is, hogy kormánya menekültügyi szigorításokat vezet be. Ez a többi között a menedékkérők pénzbeli juttatásainak csökkentéséről szól. Bajorország meg akarja mutatni, hogy programjával példakép lehet más német tartományoknak – hangsúlyozta Markus Söder.

Nem lesz döntés Dublin IV-ről

Időközben az is kiderült, tovább csúszik a dublini rendszer uniós reformja. Már a németek is beismerték, hogy nehéz lesz a kompromisszum. A bolgár soros EU-elnökség javaslata alapján készült terv megosztja az országokat, pedig az újraszabályozás egyre sürgetőbb, hiszen a nyári idő beköszöntével újabb migránshullámra számítanak a spanyolok és az olaszok a Földközi-tengeren. Bár a megegyezést a hónap végén esedékes brüsszeli csúcstalálkozóra tervezték elkészíteni, a terv tovább csúszhat.

Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos azt mondta: az egyeztetésnek nem az volt a célja, hogy végleges konszenzust hozzanak tető alá, ráadásul az sem jelenti a világ végét, ha az eredeti júniusi határidőt ki kell terjeszteni néhány héttel, ennél fontosabb, hogy figyelembe vegyék minden fél álláspontját.

A migránsokat a Dublin IV alapján kötelező kvótákkal osztanák szétForrás: AFP/Elvis Barukcic

Kötelező kvótát szeretnének 

A jelenlegi dublini rendszer a 2015-ös migrációs hullámmal vált fenntarthatatlanná. Az eredeti szabályozás szerint ugyanis az EU-n belül az az uniós ország felelős a menekültkérelem elbírálásáért, illetve a befogadásért, amelybe a menedékkérő először megérkezett és regisztrált. A szabályozás komoly terhet rótt a határországokra, és a menekültek ott-tartása is lehetetlenné vált.

A mostani javaslat jelentősen megváltoztatná az eddigieket: tartalmazza a kötelező kvótákat, illetve egy „korai jelzőrendszert”, amely elkerülhetővé teszi azt, hogy a 2015-ös esemény újra megtörténjen. Szankciókat ró ki azon államokra, amelyek nem tartják be a szabályozást, megerősíti a határellenőrzést, gyorsítja a visszatoloncolást, és szorgalmazza a harmadik országokkal való együttműködést is.

Magyarország és a visegrádi négyek sem kérnek a migránsokbólForrás: NurPhoto/Julien Mattia/NurPhoto/Julien Mattia

Veszélyesnek tartják a javaslatot

A tervezetet a magyar kormány és a visegrádi országok veszélyesnek tartják. A brüsszeli döntéshozást nehezíti, hogy az osztrák jobboldali vezetés és az új olasz, euroszkeptikus kormány is csatlakozott a bevándorlást ellenzők táborához. A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor szerint azt követően kellene szavazást tartani, hogy felállt az új Európai Parlament, hiszen a mostani képviselőket a migrációs válság előtt választották meg az uniós polgárok, így az nem tükrözi a véleményüket a kérdésben. A német kancellár, Angela Merkel is jelezte, hogy a tervekkel ellentétben a tárgyalás még hetekig elhúzódhat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK