Bakondi Tusványoson: az EU központja teljesen elszakadt az állampolgárok akaratától

2018.07.25. 20:53

Európa jövője szempontjából meghatározó lesz a 2019-es európai parlamenti választás. De milyen kihívásokkal kell szembenéznie Magyarországnak és a romániai magyar kisebbségnek? – erre a kérdésre próbáltak választ adni a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban szerdán.

Önrendelkezés, stabilitás és Európa címmel tartott panelbeszélgetést a Kós Károly sátorban Bakondi György belbiztonsági főtanácsadó és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. Bakondi Magyarország szempontjából helyezte keretbe Európa jövőjét. Mint mondta,

a migrációs válság 2015-ös kezdete óta hatalmas változások következtek be a kontinensen, az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) migrációs csomagja ráadásul olyan elemeket tartalmaz, amelyek Európa jövőjét tekintve „félelmetes perspektívákat nyitnak meg”.

Bakondi GyörgyForrás: Pinti Attila

„Kimondja (a migrációs csomag – szerk. megj.), hogy a bevándorlás alapvető emberi jog, az államhatárt nem szabad őrizni, annak átlépése emberjogi kérdés, a bevándorlókat képzésben kell részesíteni” – sorolta a belbiztonsági főtanácsadó. Majd emlékeztetett, „amikor a magyar kormány eldöntötte, hogy nincs tovább átáramlás Magyarországon, akkor milyen erővel zúdult a kormányra a liberálisok által vezérelt kampánysorozat”. Miután a befogadó országokban egyre súlyosabb terrorcselekmények történtek, a lakossági elégedetlenség elérte a politika szintjét is, ennek köszönhető, hogy azóta számos országban jelentős változások történtek.

„Ilyen volt Olaszország, Ausztria, Franciaország, Anglia vagy Németország. Eljutottunk oda, hogy a migrációs politika, amely a nemzeti szuverenitásnak nagy kérdése, az Európai Unióban is napirendre került” – sorolta. Ennek ellenére – tette hozzá – az EU és a nemzetállamok elképzelései között továbbra is jelentős eltérés van. „A legutóbbi uniós javaslat, miszerint hatezer euróval kell támogatni minden bevándorlót, azt jelzi, hogy az EU központja ezt az egész kérdéskört nem érti, a biztonságot nem tartja fontosnak, és teljesen elszakadt az állampolgárok akaratától” – jelentette ki.

Bakondi reményei szerint „a jövő évi európai parlamenti választások után nem egy liberális többségű Európai Parlament, Európai Tanács és Európai Bizottság hoz majd döntést a migrációs politikáról”. Meglátása szerint a kisebbségi jogok, a szuverenitás és az európai közösség kérdésköre újragondolást igényel, és remélhetőleg az európai közösségek nem mondanak le történelmi hagyományaikról, kultúrájukról, illetve „nem kívánnak egy homályos Európai Egyesült Államok részesei lenni”.

Az erdélyi magyarok európai jövője

Szilágyi Zsolt EMNP-elnök Európa jövőjét az erdélyi magyarok vonatkozásában taglalta, ahogy fogalmazott, „mi is szeretnénk dönteni a saját sorsunkról”.

„Európa nem csak a saját területükön szuverenitást gyakorló kormányok szövetsége. A régiók szerepét nem hanyagolhatjuk el, ahogy a nemzetek, nemzetállamok által képviselt népcsoportok szerepét sem az európai társadalom fejlődésében. Milyen lenne Németország, Ausztria és Svájc, ha a régiók szerepe nem az volna, ami?” – tette fel a kérdést Szilágyi. Ezzel kapcsolatban hozzátette, hogy a kulturális meghatározottság Európában nem kerülhető meg, „az európaiak nem gépek, robotok vagy statisztikai számok, hanem apáiktól-anyáiktól örökölt kultúrával rendelkező emberek, akik a családot, az egyházat, hagyományaikat tiszteletben tartják”.

Forrás: Pinti Attila

Szilágyi meglátása szerint „nem helyes az, hogy Brüsszel pénzt akar kiutalni azért, hogy vonzóvá tegye a migrációt, és ennek ismeretében joggal kérdezzük mi, őshonos nemzeti közösségek, az unió lakosságának tíz százaléka, hogy a mi kultúránk védelme nem érdemel jogszabályokat vagy pénzt?”

A Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezésre térve az EMNP-elnök kijelentette, az nemcsak magyar siker, hanem a szolidaritás sikere is Európában.

A román-magyar viszonyról

Szilágyi Zsolt hangot adott abbeli meggyőződésének is, miszerint „a román-magyar viszony akkor lehet jó, ha mi, erdélyi magyarok biztonságban érezzük magunkat, és a kultúránk, nyelvünk fenntartásához szükséges intézményrendszer kiépül.”

Meglátása szerint „Budapest őszinte és következetes erőfeszítéseket tesz arra, hogy közös projekteket indítson Bukaresttel”. Csakhogy – egészítette ki – „a román fél még nem ismerte fel, hogy az ország ellenségei nem a magyarok”.

Ezzel kapcsolatban a Beke-Szőcs pert említette, amelynek ítélete véleménye szerint „a korábbi román miniszterelnök, Mihai Tudose kijelentése szellemében született: aki a székely zászlót ki akarja tűzni, ott fog lógni mellette”.

Forrás: Pinti Attila

Szilágyi ugyanakkor üdvözölte Tusványos legrangosabb román politikai vendégét, Mihai Răzvan Ungureanu korábbi miniszterelnököt, „akit azért buktattak meg, mert – a magyar kar létrehozásával – be akarta tartatni a tanügyi törvényt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen”. Kijelentette, abnormalitás, hogy egy ilyen miniszterelnököt kivetett magából a román politikai „elit”.

„A normális az lett volna, hogy egy ilyen miniszterelnök ugyanolyan hosszan, ugyanolyan támogatottsággal tudjon kormányozni, mint Orbán Viktor. A két ország elitjének fejlődése ezáltal is lemérhető. Olyan intelligens miniszterelnöke, mint Ungureanu, Romániának még nem volt” – jelentette ki a néppárti elnök.

Szerző: Pinti Attila - Székelyhon