Óriási fegyverkezésbe kezdett Kína

2018.07.26. 23:37

A következő években akár hétre is nőhet Kína repülőgép-hordozó hajóinak a száma, így alapvetően felborulhat a hatalmi egyensúly a Dél-kínai-tengeren és a Csendes-óceánon. A környező országok érthetően aggódnak a kínai fejlesztések miatt, akár egy komolyabb fegyverkezési verseny is elindulhat, ha Peking tervei valóra válnak.

A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg első repülőgép-hordozójának üzembe helyezése 2012-ben, és további három hadihajó fejlesztése és tesztelése a közelmúltban nyugtalanságot váltott ki az ázsiai és nyugati országokból. Peking célja az, hogy az 1980-as években kezdeményezett szovjet Kuznetsov és Ulyanovsk program segítségével 2025-re újabb négy repülőgép-hordozó tulajdonosa legyen – minderről a geopolitika.hu oldal számolt be a The Diplomat című magazinra hivatkozva. 

Kína első saját gyártmányú repülőgép-anyahajója. A következő években továbbiak építését tervezikForrás: Imaginechina/Nang gongaq - Imaginechina/Nang Gongaq

Így versenyeznének az USA-val

Kína nemcsak számbeli növekedést, hanem méretbeli és minőségi javulást is el szeretne érni, ami elektromágneses rakétavető rendszerek, komolyabb harci eszközök, korai figyelmeztetésre alkalmas repülőgép-hordozó támaszpontú repülők és elektromos vadászrepülők telepítését is magába foglalja. Ezek a katonai eszközök lehetővé teszik az ázsiai ország számára a fejlett Japánnal és az Egyesült Államokkal való versenyt a Csendes-óceán térségében. Mindez az új, Type 055 változatú romboló vízre bocsátásával együtt azt jelenti, hogy Peking nagyobb erőprojekcióra és a vitatott, stratégiailag fontos Dél- és Kelet-kínai-tenger dominálására lesz képes.

A négy fejlett repülőgép-hordozó mellett az is az aggodalmat növeli a környező országokban és az Egyesült Államokban, hogy a védelmi program következtében, mely épp folyamatban van Kínában, a repülőgép-hordozók száma 2025-re hétre is emelkedhet. A Type 001, Type 002 és Type 003 hordozók mellett ugyanis kezdetét vette három, egyenként 40 000 tonna kétéltű támadóhajó fejlesztése is, melyek megközelítőleg a francia Charles De Gaulle méretével fognak megegyezni, és melyek az amerikai USS Wasphez fognak hasonlítani.

Félelmetes erő

A Diplomat szerint az amerikai haditengerészet jelenleg húsz repülőgép-hordozóval rendelkezik, melyből tizenegy úgynevezett szuper repülőgép-hordozó, kilenc pedig kétéltű támadóhajó. Bár utóbbiakat az Egyesült Államok nem tartja repülőgép-hordozóknak, az olyan repülők, mint az F-18E, az F-35C, a Harrier függőleges fel- és leszállásra alkalmas vadászrepülő és a nemrégiben fejlesztett, kétéltű támadóhajókra telepíthető F-35B gépek lehetővé teszik, hogy annak tekintsék őket. Ugyanez a helyzet áll fenn Kína Type 075 kétéltű támadóhajói esetében is, melyek, ha 2025-re vízre kerülnek, hétre növelik az ázsiai óriás repülőgép-hordozóinak számát.

Nagyszabású fegyverkezésbe kezdett Kína a tengerekenForrás: Imaginechina/Wang xizeng - Imaginechina/Wang Xizeng

Míg jelenleg az Egyesült Államok az egyedüli gyártója a függőleges fel- és leszállásra alkalmas vadászrepülőknek, az F-35B-nek, a hidegháborúban a Szovjetunió volt ennek a technológiának a nagy úttörője. Amikor az 1990-es években a Szovjetunió felbomlott, Kína több technológiát, például a Yak-141-et is megvásárolta Oroszországtól, majd gyors ütemben saját vadászrepülők fejlesztésébe kezdett. Peking kétéltű támadóhajói egyenként harminc gép fogadására alkalmasak, mely az olyan fejlesztésekkel kiegészülve, mint a lopakodó rendszerek, az aktív fázisvezérlésű radarok vagy a levegő-levegő rakéták, félelmetes erővel ruházzák fel a Dél-kínai-tengeren Kínát.

Mit lépnek a riválisok?

A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg az ázsiai-csendes-óceáni térségben további előnyök szerzésére törekszik. Ha sikerül terveit megvalósítania, dominanciáját nem lesz egyszerű megfékezni. Bár az Egyesült Államok többszörösen nagyobb számú repülőgép-hordozóval rendelkezik, ereje megosztott, mivel Washington globális méretekben gondolkozik.

A kínai fejlesztések tehát később egyfajta fegyverkezési versenyt is elindíthatnak a térségben. Erre utalhat az is, amint egy korábbi cikkünkben beszámoltunk, sajátos hatalmi együttműködés körvonalazódik Délkelet-Ázsiában az Egyesült Államok, Ausztrália, Japán és India között. A biztonsági kezdeményezés egyelőre nem nyert intézményesített formát, a feleket egyelőre inkább a Kína-ellenesség tartja össze. Már tíz évvel ezelőtt is szorosra próbálta fonni a viszonyát a négy ország, de akkor belpolitikai okokból meghiúsult a mélyebb integráció. Ha a kínai hadügyi fejlesztések hasonló ütemben folytatódnak, akkor az érintett országok is minden bizonnyal lépni fognak.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK