A román rendőrség vizsgálatot indított a 2016-ban meghalt Elie Wiesel Nobel-békedíjas amerikai magyar-zsidó író máramarosszigeti szülőházára mázolt antiszemita falfirkák miatt. A washingtoni holokauszt múzeum úgy reagált, hogy a történtekért a helyi hatóságokat is felelősség terheli.

A rikító rózsaszínű graffitit szombatra virradóra festették fel a védett történelmi emlékműnek minősített Wiesel-ház falaira.

Az egyik ilyen falfirka szerint Wiesel a pokolban van Hitlerrel.

A műemlék meggyalázását a román külügyminisztérium, az író nevét viselő román nemzeti holokausztkutató intézet és az - Elie Wieselt halála után Máramaros megye díszpolgárrá avató - önkormányzat is elítélte, a tettesek felelősségre vonását követelte. Leszögezték: határozottan elutasítanak minden zsidóellenes, idegengyűlöletet szító gesztust.

Az antiszemitizmus ellen küzdő egyik romániai jogvédő csoport olyan vandalizmusnak minősítette a történteket, amelyElie Wiesel, a holokausztáldozatok és a holokausztot túlélők lelke ellen irányult.A holokauszt kutatásával foglalkozó romániai Elie Wiesel Intézet alapos vizsgálatot követelt az ügyben.

Egyben emlékeztetett, hogy a román elnök és kormány megfogadta, fellépnek az antiszemitizmus és a holokauszttagadás ellen.

Elie WieselForrás: MTI/AP2009/Szandelszky Béla

A rendőrség azt közölte, hogy vizsgálatot indított az ügyben, a tetteseket a közelben lévő térfigyelő kamerák felvételei alapján próbálják azonosítani.
Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint az Egyesült Államok Holokauszt Múzeuma is közleményben reagált a történtekre. A washingtoni intézmény arra figyelmeztetett, hogy nem szabad alábecsülni a Románia megítélése szempontjából is "kínos" eset súlyát, amelyért szerintük az "emlékházat elhanyagoló" helyi hatóságokat is felelősség terheli. A közlemény szerint Elie Wiesel szülőházának őrzését, illetve téli fűtését sem biztosítják, a múzeumi anyag hiányosságainak pótlására irányuló bukaresti kormányzati, illetve ellenzéki kezdeményezéseket pedig a helyi politikai és kulturális tényezők rendre elutasítják.

Elie Wiesel 1928-ban, a romániai Máramarosszigeten született, amely 1940-ben a második bécsi döntés értelmében visszakerült Magyarországhoz. A II. világháború idején Elie Wieselt tizenöt évesen - 1944-ben májusában - családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan a monowitzi, majd a buchenwaldi táborba került. Szülei és hatéves húga nem élték túl a borzalmakat, csak két nővére.

A holokausztot túlélve Amerikában telepedett le, az emlékezést és megbékélést hirdető humanista íróként nemzetközi elismerést kivívott ki. Az 1928-ban az erdélyi Máramarosszigeten született és 2016-ban New Yorkban elhunyt Elie Wiesel munkássága nyomán számos országban a tananyag és az értelmiségi közbeszéd részévé vált a holokauszt tanulságainak levonása.

Jelentős szerepe volt abban, hogy az addig másokra mutogató, az országuk területén elkövetett atrocitásokat bagatellizálni próbáló bukaresti vezetők a 2000-es évek elején elismerték: Romániában is volt holokauszt.

Ion Iliescu akkori román államfő nemzetközi történészbizottságot bízott meg a romániai holokauszt tanulmányozásával, amelyet Elie Wiesel vezetett.

A Wiesel-bizottság 2004-ben közzétett, Romániában hivatalos dokumentummá vált jelentése a második világháborúban román fennhatóságú területeken elpusztult zsidók számát 280 és 380 ezer közöttire, míg az észak erdélyi holokausztban elpusztultak számát 135 ezerre becsüli.

Romániában 2005-ben a kormány létrehozta a nemzeti holokausztkutató intézetet, amely megalakulása óta Elie Wiesel nevét viseli. A romániai születésű író 1986-ban kapta meg a Nobel-békedíjat.

Egyaránt tisztelték Amerikában és Izraelben, közéleti szerepléséért 1986-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki, az Éjszaka című könyvéért az irodalmi Nobel-díj esélyesei között is számon tartották.