Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A szélsőséges iszlamista környezetben nevelt migráns hátterű gyermekek "nem elhanyagolható fenyegetettségi potenciált" jelentenek, és vannak arra utaló jelek, hogy körükben
a többi kiskorúhoz képest gyorsabban, korábban és nagyobb valószínűséggel történik meg a radikalizálódás.
Ezeket a gyerekeket olyan világkép alapján nevelik, amelyben az erőszak elfogadottnak, és valamennyi idegen csoport alávalónak számít - idézett a nemzetbiztonsági szolgálat jelentéséből a Berliner Morgenpost című lap.
Hans-Georg Maassen, a BfV elnöke a fővárosi lapnak elmondta, hogy
a dzsihadista szocializáció - a szélsőséges iszlamizmus tanain alapuló neveltetés - aggasztó és a következő évek egyik alkotmányvédelmi kihívása.
Maassen tavaly több előadásában beszélt arról, hogy az Iszlám Államhoz (IÁ) csatlakozott német állampolgárságú, de migráns hátterű harcosok
a dzsihadisták elleni műveletek miatt igyekeznek hazajuttatni családjukat a Közel-Keletről.
Ez nehéz feladat elé állítja a szolgálatot, mert
az IÁ agymosásán nevelkedett gyermekek és fiatalok is érkezhetnek Németországba, és kialakulhat egy új dzsihadista nemzedék
- emelte ki a BfV vezetője.
Azonban a Berliner Morgenpostban közölt elemzés szerint nemcsak az IÁ szíriai vagy iraki területeit megjárt családokban nevelt gyermekek válhatnak veszélyessé,
hanem azok is, akik nem hagyták el Németországot.
A BfV becslése szerint a két típust együttvéve
több száz gyerek és fiatal felnőtt élhet szélsőséges iszlamista családban Németországban.
A fiatal dzsihadista generáció megjelenésének veszélye miatt felerősödött a politikai vita arról, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok hány éves kortól vehetnek valakit megfigyelés alá.
A szövetségi kormány 2016-ban 16 évről 14 évre szállította le a korhatárt, de a bajor kormány a 14 év alattiak megfigyelését is engedélyezi
a tartományi alkotmányvédelmi hivatalnak, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kormánya pedig a bajor minta átvételét mérlegeli.
