Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Michel Barnier szerint a legfontosabb cél, hogy a brit kilépésre rendezett körülmények között kerüljön sor. Közölte, hogy mára a kilépési szerződés 80 százalékáról létrejött a megállapodás. Megegyeztünk az Egyesült Királyságban élő négymillió uniós polgár és az EU-ban élő brit állampolgárok jogainak védelméről. Ez volt első számú prioritásunk – írta a politikus a svéd napilapban.
Barnier elmondta, hogy az Egyesült Királyság beleegyezett, hogy tiszteletben tartja azokat a pénzügyi kötelezettségeket, amelyeket az ország az EU tagjaként vállalt. 21 hónapos átmeneti időszak biztosítja, hogy
a vállalatoknak és kormányzati szerveknek elegendő idejük legyen az átállásra, 2020. december 31-ig a britek a belső piac és vámunió részei maradnak.
A bizottsági főtárgyaló szerint számos fontos kérdésben azonban még nincs megállapodás: meg kell állapodni a földrajzi árujelzőkről, hiszen a helyi mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek védelme (pl. skót whisky, parmezán sajt) csak így biztosítható. Megoldást kell találni a speciális brit területek kérdésében, mint például a ciprusi szuverén brit bázisok vagy Gibraltár.
Barnier szerint az egyik legnagyobb kockázattal az ír kérdés jár.
A brexit nem járhat az Írország és Észak-Írország között kemény határral, és nem hiúsíthatja meg a Nagypénteki Megállapodást.
Mivel nem tudjuk, hogy ebben a kérdésben mit hoz 2018 ősze, a feleknek rendelkezniük kell egy tartaléktervvel a kilépési szerződés tekintetében, amit majd felválthat egy jobb megállapodás a jövőbeli kapcsolatok keretében – írta Barnier. Ezzel mindkét fél egyetért. Az EU azt javasolja, hogy Észak-Írország maradjon továbbra is a közös uniós áru- és vámszabályozási rendszer része. Továbbá meg kell állapodjunk az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatokról – írta a bizottsági főbiztos. Mivel Egyesült Királyság úgy döntött, hogy elhagyja a belső piacot, a jövőben gazdasági szempontból nem állhat ugyanolyan közel az EU-hoz, mint ma – tette hozzá.
Az Európai Tanács és Európai Parlament közös és szilárd álláspontja, hogy a belső piac négy szabadsága által fémjelzett gazdasági alapok nem gyengíthetők.
A britek tisztában vannak ennek a belső piacnak az előnyeivel, és továbbra is szeretnék az áruk szabad áramlását az Egyesült Királyság és az EU között, azonban a személyek és szolgáltatások szabad áramlását nem – írta Barnier. Az uniós vámszabályokat pedig úgy szeretnék alkalmazni, hogy közben nem tartoznak az EU jogrendjéhez.
Más szóval a britek szeretnék visszaszerezni önállóságukat és saját törvényeiket, amit az EU részéről tiszteletben tartunk, azonban nem kérhetik, hogy az EU elveszítse uralmát a saját határai és a törvényei felett.
Barnier úgy látja, hogy a tárgyalásokon továbbra is lehetséges az EU elveinek tiszteletben tartása mellett ambiciózus megállapodást elérni. Ennek szellemében az EU szabadkereskedelmi megállapodást ajánlott vámmentességgel és az áruk mennyiségi korlátozása nélkül, szoros vám- és szabályozási együttműködést, valamint a közbeszerzéshez való hozzáférést.
A biztonság tekintetében az EU igen szoros együttműködést szeretne látni a polgárok és a demokratikus társadalom védelme érdekében – írta Barnier.
Hatékony hírszerzési információcserére van szükség, biztosítani kell a rendfenntartó szervek közötti együttműködést, a közös küzdelmet a bűnözés, pénzmosás és a terrorizmus ellen, valamint DNS, az ujjlenyomatok és a repülési adatok cseréjét a terroristák és a bűnözők nyomon követésének és azonosításának érdekében.
Az EU kész továbbá tárgyalni a kiadatás gyorsabb és hatékonyabb formájáról a gyanúsítottak eljárásjogi védelme biztosításával.
A fentiek teljesítésével olyan brit-EU jövőbeli viszony alakítható ki, amely mélyebb annál, amit az EU bármely más tagsággal nem rendelkező állammal kialakított – zárul Michel Barnier cikke.
