Diplomáciai viszály tört ki Horvátország és Szerbia között

Zágráb, 2018. febrár 12. Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök (j) fogadja Aleksandar Vucic szerb államfőt Zágrábban 2018. február 12-én. (MTI/EPA/Daniel Kasap)

Diplomáciai viszály tört ki Horvátország és Szerbia között a Vihar fedőnevű, 1995-ös horvát hadművelet augusztus 5-i évfordulója kapcsán, mert Belgrád az akciót a hitleri Németország zsidók elleni fellépésével hasonlította össze.

A horvát külügyminisztérium a szerb illetékesek idevágó nyilatkozataira közleményben reagált, amelyben azt írta: Szerbia szereptévesztésben van, mert éppen a

Slobodan Milosevic elnök vezette szerb rezsim, a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) és a horvátországi és boszniai szerbek egy része tehető felelőssé az etnikai tisztogatásokért.

"Belgrád etnikailag tiszta Szerbiát akart létrehozni Horvátország területének egyharmadán, egész Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Koszovóban" - olvasható a szövegben.

Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök fogadja Aleksandar Vucic szerb államfőt Zágrábban 2018. február 12-én. Forrás: MTI/EPA/Daniel Kasap

A horvát tárca szerint

Szerbia terjeszkedési céljai érdekében nem válogatott az eszközökben, beleértve az etnikai tisztogatást és a népirtást is.

"Ezt megerősítette több tekintélyes nemzetközi fórum és bíróság" - írták.

Aleksandar Vucic szerb elnök azon kijelentése, hogy

Hitler zsidók nélküli világot, Horvátország pedig szerbek nélküli Horvátországot akart létrehozni, rosszindulatú és teljeséggel megalapozatlan

- tették hozzá.

Ivica Dacic szerb külügyminiszter hétfői interjúja a Pink tévében, miszerint

Horvátország és Szlovénia törvénytelenül vált ki az egykori Jugoszláviából,

azt jelzi: Szerbia előtt még hosszú út áll, hogy szembe tudjon nézni saját múltjával, szerepével a volt szövetségi köztársaság szétesésében, és agressziójával, amelyet a szomszédai ellen követett el - tudatta a horvát külügyi tárca a közleményben.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő Vucic Horvátországra vonatkozó kijelentéseire reagálva kifejtette:

Mindenki jól tudja, hogy a háború horvát, nem pedig szerb területen folyt, és a milosevici rezsim agressziót követett el Horvátország ellen, a Vihar hadművelet pedig véget vetett a megszállásnak.

A Jutarnji List című horvát napilap keddi cikke szerint a két ország közötti viszony annyira elhidegült, hogy

Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő nagy valószínűséggel nem tesz eleget a szerb államfő meghívásának, és nem látogat el Belgrádba,

ami valamikor ősszel lett volna esedékes.

A szerb államfő szerint a horvát sajtó hajtóvadászatot indított ellen.

Belgrádi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva Vucic kijelentette:

azt szeretné, ha Horvátországgal jó viszony maradna fenn, és bárkit szeretettel várnak, aki Szerbiába látogat, de ha nem akar, nem kell odamennie.

Hozzátette: a horvát terület-visszafoglaló hadművelet szerb áldozatairól Szerbiában elmondott szombati beszédének minden szavát megismételné ma is.

Az évforduló minden évben komoly feszültséget okoz a két ország viszonyában.

A szerb államfő most a korábbi évekhez képest is erőteljesebben fogalmazott azzal, hogy

a hitleri Németország zsidóellenes kampányával hasonlította össze az akciót.

A Vihar hadműveletben 23 évvel ezelőtt több mint 200 ezer horvát katona vett részt, akik 84 óra alatt ellenőrzésük alá vontak 10 ezer 400 négyzetkilométernyi, a szerbek által korábban elfoglalt területet, Horvátország összterületének 18,4 százalékát.

Az akcióban saját adataik szerint a horvátok 174, a szerbek 742 katonát veszítettek, a polgári áldozatok számát ezernél többre becsülik.

Ezenkívül mintegy

200-250 ezer, többségében szerb nemzetiségű ember hagyta el otthonát,

nagy részük Szerbiába menekült. Szerbiában hivatalosan is gyásznappá nyilvánították a Vihar hadművelet évfordulóját, így emlékezve a horvát hadművelet szerb áldozataira.