A YouGov legfrissebb közvélemény-kutatásában több kérdés keretében foglalkozott az európai migráció témakörével. A súlyozott mintákon elvégzett lekérdezésre Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban, Dániában, Svédországban, Finnországban és Norvégiában került sor.
Arra a kérdésre, hogy az Ön országában túl szigorú, vagy éppen túl engedékeny a kormány politikája a migrációval kapcsolatban csupán Dániában és Norvégiában volt 50 százalék alatt a túl engedékenyek aránya.
Németországban ezzel szemben 72 százalék szerint túlságosan engedékeny a kormány a migráció ügyében,
míg Svédországban 64 százalék vélekedett hasonlóan. A túl szigorú álláspont legnagyobb arányban Dániában volt megtalálható, ahol 22 százalék vélekedett úgy, hogy a kormány nem túlságosan engedékeny ebben az ügyben.
A készítők megkérdezték az embereket, hogy szerintük saját országuk hogyan kezeli az Európán kívülről történő bevándorlást. A válaszadók meglehetősen kritikusan nyilatkoztak: a „rosszul" válaszok összességében mindenütt abszolút többségbe kerültek, a legmagasabb arányt a franciák (78 százalék), a svédek (76 százalék) és a németek (71 százalék) produkálták, míg a legkisebb arányban (51 százalék) Norvégiában mondták azt, hogy az országuk rosszul kezeli a migrációt.
A válaszarányok még megdöbbentőbben alakultak, amikor a felmérés az Európai Unió teljesítményére kérdezett rá: a „rosszul" válaszok összesített aránya Norvégiában volt a legalacsonyabb (56 százalék), de a németeknél 80 százalék, a franciáknál 82 százalék, a svédeknél pedig 83 százalék nyilatkozott így.
A YouGov arra is kíváncsi volt, hogy a megkérdezettek hogyan viszonyulnának további migránsok befogadásához a saját országukba.
A válaszok alapján mindenhol többségbe került az összességében elutasító álláspont:
Norvégiában 52 százalék, Franciaországban és Nagy-Britanniában 58-58 százalék, Svédországban 60 százalék, Finnországban 64 százalék, Dániában 65 százalék, míg Németországban 72 százalék zárkózott el további bevándorlók érkezésétől.
Az embereket arról is megkérdezték, hogy helyes döntést hozott-e az új olasz kormány, hogy véget vetett a migránshajók kikötésének. A Conte-kormány döntését ellenzők csupán Svédországban és Finnországban voltak többen, mint akik helyesnek értékelték azt.
Franciaországban 48 százalék, Dániában és Nagy-Britanniában 45-45, míg Németországban 42 százalék helyeselte az új kabinet döntését.
Itt 50 százalék fölé azért nem ment egyik vélemény támogatottsága sem, mivel nagyon sokan nem tudtak, vagy akartak véleményt mondani erről a kérdésről, szemben a korábban már ismertetett álláspontokkal.
Mindezzel összefüggésben azt is felmérték, hogyan vélekednek az emberek az új kisebbségi baloldali spanyol kormány azon döntéséről, miszerint beengedik a migránshajókat. Egyedül Norvégiában volt relatív többségében a Pedro Sanchez vezette kabinet döntésének az elismerése, míg a másik hat országban azok voltak többen, akik szerint mindez nagyon rossz döntés volt. Dániában 47, Nagy-Britanniában 45, Németországban 44, míg Franciaországban, Svédországban és Finnországban 42-42 százalék szerint hibás döntés volt a migránshajók beengedése.
Korábban számoltunk be arról, hogy az európaiak leginkább a migráció és a terrorizmus miatt aggódnak. A felmérés szerint az európai országok közül Észtországban (62 százalék), Csehországban (58 százalék) és Magyarországon (56 százalék) a legmagasabb a migráció miatt aggódók aránya. A terrorizmustól Litvániában (49 százalék), Cipruson (44 százalék) és Írországban (40 százalék) félnek a legtöbben.
A Századvég Project 28 mérése szerint is 2016 óta jelentősen megváltozott a bevándorlás megítélése. Míg 2016-ban még a megkérdezettek 51 százaléka gondolta azt, hogy a népvándorlásban a legtöbben azért jönnek, mert nincsenek biztonságban anyaországukban, addig 2018-ban már csak a megkérdezettek 39 százaléka vélekedik így.
Tavaly és idén is többen mondták azt, hogy a bevándorlók közül legtöbben gazdasági céllal, illetve a szociális juttatásokért érkeznek a kontinensre.
Emellett 61 százalék vélekedik úgy, hogy a migránsok érkezése inkább hátráltatja az EU gazdaságát.