Rettegnek a németek a migrációtól és a terrorizmustól

2018.09.26. 19:01

A hidegháború lezárultát követően Németország biztonságpolitikája a teljes passzivitást választotta, és teljes mértékben az amerikai védőernyő kényelme alá bújt. 2010 után azonban a nemzetközi rendszer hihetetlen sebességgel változott meg, és mára a német politika is felismerte, hogy nem számíthat mindenben az Egyesült Államokra, hanem európai szövetségesekre is szüksége lesz, ha hatékony védelmet akar a kontinensen. A német közvélemény azonban óvakodik a fegyverkezéstől, miközben a többség a saját biztonságát az illegális migránsoktól, a terrorizmustól és a vallási szélsőségesektől félti.

Miközben Németországban az elmúlt évtizedekben soha nem látott válsághelyzet alakult ki a migrációs krízis, a koalíciós pártok ellentétei, és a kormánypártok népszerűtlensége miatt, addig ennél jóval fontosabb problémák megoldásában kéne Berlinnek adott esetben értelmezhető javaslatokat letennie a kontinens asztalára. Németország a hidegháború lezárultát követően teljes mértékben arra építette a kül-és biztonságpolitikáját, hogy az Egyesült Államok és Európa védőernyője alatt a gazdasági expanzióra tud összpontosítani, és ehhez a nemzetközi rendszer megfelelő alapokat nyújtott.

Dinamikus változások 

Az utóbbi években azonban a látszólagos nemzetközi stabilitás jelentősen megingott. A 2011 óta tartó arab tavasz és szíriai polgárháború, a 2014-es ukrán válság és az ebből kifejlődő, a mai napig tartó kelet-ukrajnai háborús állapotok, a 2015 óta tartó migrációs válság, valamint Donald Trump 2016-os megválasztása alapvetően változtatta meg a transzatlanti együttműködést. Berlinben főleg az utóbbi fejlemény miatt aggódnak, hogy az elmúlt évtizedekben megszokott transzatlanti biztonsági együttműködésnek vége lehet, és Amerika jóval kevésbé fogja garantálni az európai kontinens biztonságát – vélte Niklas Helwig, külpolitikai szakértő, a RAND Corporation munkatársa.

A jövőben növelni kell Németországnak a katonai kiadásait, ez nem tetszik a közvéleménynekForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Peter Steffen

A szakember szerint ebben a világpolitikai környezetben egyre többen ismerik fel Németországban, hogy a hatékony biztonságpolitikai megteremtéshez egy teljes körű európai együttműködésre van szükség. Mindenki számára figyelmeztető jel volt, hogy Trump elnök többször is felszólította a NATO-szövetségeseket, hogy növeljék a katonai kiadásaikat, mivel az USA a jövőben nem kívánja a jelenlegi mértékben támogatni az európai védelmet. Éppen ezért a német politikai szereplők véleménye is
kezd megváltozni a korábban megdönthetetlennek hitt biztonságpolitikai dogmákról.

Nagy fordulat nem jöhet

Berlinben a transzatlanti kapcsolatok kihűlése ellenére egyelőre nem kívánnak olyan stratégiai fordulatot végrehajtani, hogy Oroszországgal vagy Kínával fonják szorosabbra a biztonsági együttműködést. Ehelyett – mint arról Heiko Mass külügyminiszter korábban beszélt – a transzatlanti partnerség olyan országaival, mint Kanada vagy Japán, kell biztosítani a jelenlegi világrend kereteit. Az „Amerika az első” jelszó mellett Németországnak az „Egységes Európára” kellene helyeznie a hangsúlyt. Bár elsőre ez egy népszerű jelszónak tűnik, de hogy mit jelent ez konkrétan a védelmi politikára nézve, az már sokkal fogósabb kérdés.

Németország az utóbbi években, főleg az arab tavasz 2011-es kezdete óta egyre több uniós közös védelmi akcióban vesz részt. Mindezt úgy próbálja végrehajtani, hogy az ne érintse a NATO kötelezettségeit, és ne alakuljanak ki párhuzamos rendszerek. Persze a különféle katonai akciók célja a hatékonyság növelése, és a minél jobb védelmi rendszerek kiépülése az Európai Unióban. Bár Berlin bejelentette, hogy növelni fogja a védelmi kiadásait a következő években, de a jelenlegi tendenciát tartva sem fogja 2024-re a kétszázalékos GDP-arányos katonai költést teljesíteni.

A németek sokkal jobban tartanak a migrációtól, mint OroszországtólForrás: AFP/Philippe Huguen

Német félelem: migráció és terrorizmus

Bár a német politikai vezetés egyre jobban felismeri, hogy a következő években fontos szerepet kell kapnia a hadsereg fejlesztésének, a német közvélemény ezzel szemben nem túl lelkes, ha a fegyverkezés szóba kerül. Egy 2017-es felmérés szerint a német közvélemény 84 százaléka a nemzetközi válságok esetében a diplomácia elsőbbségét tartja helyesnek. Csupán 59 százalék mondta azt, hogy a katonai együttműködéseknek a közös gyakorlatozásra kell összpontosítaniuk, míg 56 százalék azt mondta, hogy a különféle missziókra szolgálnak a katonai szövetségek. A németek többsége azonban továbbra is elutasítja a katonai költségek növelését, csak 47 százaléka támogatja a kiadások növelését.

Mindennek a hátterében részben az áll, hogy a németek személyes fenyegetettség-érzése is meglehetősen differenciált. Míg a megkérdezettek 54 százaléka a migrációt, 53 százaléka az esetleges terrortámadásokat, 48 százaléka pedig a vallási fundamentalizmust tartja a személyes biztonságára a legfenyegetőbbnek, addig a szíriai és az iraki konfliktust 27, míg Oroszországot 26 százalék tartja reális fenyegetettségnek. Az elemző szerint az utóbbi adatok oka, hogy a német közvélemény viszonylag keveset hallott arról, hogy milyen akciókban is vett részt a Bundeswehr az elmúlt években.

A fő kihívás 

Meglepetésként hatott az az eredmény, hogy a németek 88 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy a jövőbeni védelmi politika során Berlinnek inkább az európai partnereire kell támaszkodni, mint a transzatlanti együttműködésre. Sokak szerint ebben az adatban szerepet játszik, hogy az utóbbi hónapokban, főleg az idei NATO-csúcson meglehetősen kiéleződtek az ellentétek Washington és Berlin között. Összességében Niklas Helwig szerint a következő években Németországnak tovább kell erősítenie az európai védelmi együttműködést, aminek során a különféle tagállami prioritásoknak is meg kell felelnie. Mindez nem lesz könnyű feladat főleg annak fényében, hogy az ország politikai vezetése a szétesés felé halad.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK