Magyarország célja a Kárpát-medencei szórványmagyarság megerősítése

Budapest, 2018. június 4. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédet mond a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Nemzet és közösség című konferenciáján, amelyet nemzeti összetartozás napja alkalmából tartottak az Akvárium Klubban 2018. június 4-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Azok a szórványtelepülések tudtak fennmaradni eddig, amelyek őrizték ragaszkodásukat, hitüket és magyarságukat, és ezek a települések tovább szeretnének erősödni – hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden a vajdasági (Szerbia) Maradékon.

Potápi Árpád János, aki a Tisza István egykori miniszterelnök településre látogatásának 100. évfordulója alkalmából tartott emlékünnepségen vett részt, kiemelte: a szórványban a leginkább a magyar intézményrendszert kell megerősíteni, azon belül pedig az oktatási rendszert, ugyanis

az a legfontosabb, hogy minden magyar gyerek számára elérhető legyen a magyar nyelvű oktatás, és az intézmények külsejükben és oktatási színvonalukban is jobbak legyen, mint a többségi nemzeti iskolák.

Potápi Árpád János Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Mint mondta, a magyar kormány a különböző nemzetpolitikai programjain keresztül tudja támogatni a szórványban élőket.

Azok a közösségek tudnak megmaradni, amelyekben van egy olyan lelkész, tanító vagy polgármester,

aki összefogja a közösséget, tud célokat meghatározni, és ezek mellé a közösség oda tud állni

– tette hozzá.

Potápi emlékeztetett arra:

Tisza Istvánt IV. Károly osztrák császár és magyar király kérte meg 1918 szeptemberében, hogy tegyen egy délvidéki utazást.

Tisza István Maradékon a helyi vezetőkkel találkozott, ahol az elöljárókkal közölte:

Magyarország elveszítette a háborút. Egyben arra kérte őket, hogy őrizzék meg református hitüket és magyarságukat.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy Maradék azóta is megőrizte magyarságát és nemzethez való ragaszkodását, mégpedig olyannyira, hogy

37 év után újra indult magyar osztály a helyi iskolában,

és elkezdték építeni a szórványóvodát is, ahová a környékbeli gyerekek járhatnak majd.

Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke Maradékot a „szórványok szórványának” nevezte.

Véleménye alapján a száz évvel ezelőtti látogatás párhuzamba állítható a mostani ünnepi megemlékezéssel, mindkét alkalom üzenete a nemzetben történő gondolkodás volt. A mostani látogatás pedig főként arról szól,

hogyan tud a szerémségi magyarság is bekapcsolódni abba a vérkeringésbe, amelyet egységes magyar nemzetnek nevezünk.

A kétezer lakosú Maradék lakosságának 60 százaléka szerb, 24 százaléka pedig magyar.