Teljes összeomlás: Merkel már eltörölné a múltat

2018.09.29. 12:29

Elképesztő kijelentéssel borzolta a kedélyeket Angela Merkel, aki a héten elveszítette egyik leghűbb szövetségesét. A súlyos koalíciós válságokat átélő kancellár azt mondta, hogy ő soha nem szólalt fel Orbán Viktor magyar kormányfő határt védő intézkedései ellen. Merkel egyébként 2015-ben teljesen feleslegesnek és lebontandónak tartotta a magyar kerítést, így most egyszerűen egy jó nagyot hazudott augsburgi közönségének. A kancellár pártjának támogatottsága az utóbbi hetekben történelmi mélypontra zuhant, és a közelgő bajorországi tartományi választáson is súlyos vereséget szenvedhetnek a kormányzó pártok. Mindezek a események pedig egyre közelebb hozhatják Merkel bukását, amiben döntő szerepe van annak, hogy teljesen megbukott az úgynevezett Willkommenskultur. 

Orbán Viktor magyar miniszterelnök "folyamatosan rámutat arra, hogy milyen jól védi a határt, amit egyébként helyesnek tartok, és soha nem is szólaltam fel a határvédelme ellen, hiszen schengeni külső határa van, de ez a határ sajnos még nem készült el akkor, amikor a sok menekült érkezett" – minderről Angela Merkel német kancellár beszélt meglehetősen képmutató módon. A nagyon nehéz helyzetben lévő kormányfő azonban finoman szólva nem mondott igazat a mostani kijelentésével. Most megmutatjuk, hogyan vélekedett Merkel korábban a magyar határvédelemről. Az internet nem felejt című rovatunk következik. 

A bukás szélén tántorgó Merkel most egy hazugságba menekültForrás: AFP/John Macdougall

Merkel 2015-ben: A kerítés le fog omlani

2015. július 8-án Merkel Alekszander Vucsis szerb elnökkel találkozott. A megbeszélést követően a kancellár azt mondta, hogy a falak építése nem jelent megoldást. 

Kelet-Európát kritizálta a menekültválsággal kapcsolatban Angela Merkel német kancellár egy szerdai zárt ülésen – írta a Politico még 2015. október 8-án. A kancellár szerint a keleti országoknak tanulnia kellett volna a történelemből, úgy tudnák, hogy az izoláció nem megoldás. Merkel Magyarországgal kapcsolatban elmondta: azért nyitotta meg a határokat a migránsok előtt, hogy megvédje Európa méltóságát. Orbán Viktor kerítésépítését pedig a berlini falhoz hasonlította: szerinte ez a fal is hamarosan le fog omlani.

Merkel a továbbiakban pedig így sivalkodott: A menekülteket nem állítja meg, ha kerítéseket építünk. Teljesen biztos vagyok benne, mivel elég sokáig kellett nekem is kerítés mögött élnem. Talán el lehet halasztani egy rövid ideig. De az NDK fala is leomlott 25 évvel ezelőtt, és mi mind nagyon boldogok voltunk, amikor ez megtörtént.  Nem lehetett fenntartani. Európa nem tud erőddé változni.  Ez nem fog működni.

Angela Merkel 2015-ben még lebontotta volna a magyar határkerítést. Ma már szorongatott helyzetében letagadja a múltatForrás: MTI/Ujvári Sándor

Merkel a határt sem akarta lezárni

2015. október 17-én pedig azt mondta, hogy a bezárkózás az okostelefonok korában kudarcra van ítélve, az EU-ba igyekvő ezrek nyomását a kerítések nem fogják visszatartani. Ugyanezen a napon arról is beszélt, hogy a bezárkózásra irányuló, a magyar kerítéshez hasonló kísérletek semmire nem vezetnek,  a bevándorlók egyszerűen más utakat keresnek, de kevesebben nem lesznek. Ezért Merkel szerint ezek csak látszatmegoldások.

November elején pedig egy akkori koalíciós válság kellős közepén azt mondta a kancellár a tartományi vezetőknek, hogy „itt és most meg kell állapodnunk intézkedésekről, hogy ne kelljen lezárnunk a határokat".

Egy bajor forradalom söpörheti el a kancellárt

Mindezen felsorolás után pedig joggal adódik a kérdés, hogy Merkel miért mutatott be 180 fokos fordulatot kerítésügyben? Ennek az oka meglehetősen egyszerű: a kancellár pártjának a támogatottsága mostanra bőven 30 százalék alá esett, ráadásul Bajorországban két hét múlva tartományi választást tartanak. A mostani állás szerint a tartományt vezető CSU történetének második legrosszabb eredményére számíthat a délnémet területen. Merkel nemhiába, a tartományban próbálta magát olyan színben feltüntetni, hogy ő mindig is a magyar kormányfő pártját fogta, és így fordítani azon a negatív tendencián, ami a bukásához vezethet. 

Abban az esetben, ha a következő két hétben a CSU-nak nem sikerül érdemben változtatnia a mostani erőviszonyokon, akkor olyan súlyos vereséget is szenvedhet Bajorországban, hogy a vele szemben lévő pártok összefogása akár a tartomány elvesztését is jelentheti a keresztényszociális pártnak. Egy ilyen esetben  a CSU-n belül minden bizonnyal forradalom törne ki, és szinte biztosra lehetne venni, hogy a nagykoalícióból való kilépést is alaposan megfontolnák. Egy ilyen forgatókönyv pedig Merkel számára szinte a biztos bukást jelentené.

A bajorországi tartományi választás fordulópontot hozhat Merkel sorsában isForrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit/Frankhoemann/Sven Simon

A végéhez közeledik a Merkel-korszak

A kancellárnak egyébként sincsenek jó napjai, mivel a hét elején a hozzá 13 éve hű CDU-CSU-frakcióvezetőt ütötték ki a posztjából. Volker Kauder, a CDU eddigi frakcióvezetőjének a leváltása a kormánypártban régóta érlelődő belső elégedetlenség miatt történt meg – erről már Törcsi Péter beszélt az Origónak. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója rámutatott arra, hogy a migrációs válság megoldatlansága és a nagykoalícióval való elégedetlenség miatt dönthettek úgy a CDU honatyái, hogy leváltják az Angela Merkel bizalmasának számító vezetőt.

Törcsi Péter arra is emlékeztetett, hogy Merkel számára óriási kudarc volt, hogy nem sikerült tető alá hoznia a Zöldekkel és a szabaddemokratákkal a koalíciót a tavalyi választás után. Egy olyan nagykoalíció jött létre, amit igazából senki sem akart, és meglehetősen vérszegény teljesítményt nyújtanak.  Korábban mindenki teflonladynek nevezte Merkelt, mivel senki nem tudott rajta fogást találni, de mára ez a varázsa elmúlt. Mindez persze nem jelenti azt, hogy közel van a bukása, de az új frakcióvezető megválasztása egyértelműen abba az irányba mutat, hogy az általa fémjelzett korszak a végéhez közeledik – mondta a kutatási igazgató.

Több mint 40 százalék nem kér Merkelből

Merkelnek további fejfájást okozhat egy friss felmérés, amely szerint a CDU támogatottsága szeptember közepe óta két százalékpontot esett, míg az SPD-é három százalékpontot. Ha most lennének a választások, akkor a nagykoalíció nem tudna többséget szerezni. Nemcsak a kormánypártok támogatottsága zuhant nagyot, hanem a kancellár munkáját jóra és rosszra értékelők arányában is jelentős eltolódás történt a negatív tartomány felé. Míg szeptember elején a megkérdezettek 60 százaléka jónak értékelte Merkel teljesítményét, addig ez mostanra 55 százalékra esett. A negatív véleménnyel rendelkezők aránya 37-ről 42 százalékra nőtt szűk két hét alatt.

Teljesen megbukott a Willkommenskultur, egyre több németnek van elege a migránsokbólForrás: AFP/John Macdougall

Teljes kudarc a Willkommenskultur

Nem csoda, hogy a németeknek egyre inkább elege van a bukdácsoló Merkelből. A kancellár 2015-ben azzal próbálta eladni az illegális bevándorlók korlátlan beengedését, hogy az ország képes lesz ezzel a problémával megbirkózni. Azóta azonban a migránsok által elkövetett bűncselekmények száma jelentősen nőtt, és a bevándorlók integrációja finoman sem halad zökkenőmentesen. Bár a német munkaügyi hivatal azt közölte, hogy 300 ezer migránsnak van már munkája, de ez egyrészt kozmetikázott adat, másrészt elenyésző szám ahhoz képest, hogy kétmillióan érkeztek. A hivatal kutatóintézete szerint a következő öt évben arra lehet számítani, hogy a migránsoknak legjobb esetben is csak a fele fog dolgozni. Tizenöt esztendő múlva pedig minden harmadik migránsnak nem lesz munkája feltéve, ha a mostani gazdasági folyamatok nem változnak meg. És ez még egy derűlátó jóslat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK