Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A belügyminiszter először szeptember 18-án jelentette be, hogy a szocialisták és a liberálisok számára várhatóan hatalmas bukással végződő jövő májusi európai parlamenti választások után távozni szeretne a tárca éléről, mert
2020-ban ismét versenybe száll Lyon polgármesteri székéért.
A 71 éves baloldali politikus 2001-től 16 éven át, belügyminiszterré történő kinevezéséig irányította a harmadik legnagyobb francia várost.
A bejelentés óta az ellenzékből többen is felszólították, hogy azonnal mondjon le hivataláról, miközben
Collomb már nyilvánosan is bírálta az általa korábban dicsőített kormányt, amelyből szerinte hiányzik az alázat, Macron pedig véleménye alapján nem hallja meg az emberek szavát,
majd hétfő este benyújtotta lemondását az államfőnek, aki viszont arra kérte, hogy maradjon a posztján.
"Tekintettel a pletykákra és a nyomásra, amely érhet, nem szeretném, ha az a tény, hogy a jövőben jelölt leszek máshol, megzavarja a belügyminisztérium életét"
– mondta a legtekintélyesebb francia konzervatív lapnak, a Le Figarónak adott keddi interjújában a politikus.
Álláspontja szerint egyértelmű helyzetet kell teremteni a francia állampolgárok és a lyoniak előtt, így fenntartja lemondását.
Collomb nyomására az elnöki hivatal, majd Édouard Philippe miniszterelnök is bejelentette, hogy hamarosan döntenek a belügyminiszter sorsáról.
Kedd este azonban váratlanul Macron mégis elfogadta Gérard Collomb belügyminiszter lemondását.
Miközben az elnöki hivatal tudatta, hogy Emmanuel Macron "mostantól várja a miniszterelnök javaslatait", Édouard Philippe a nemzetgyűlésben megerősítette a képviselőknek, hogy "javaslatokat tesz a belügyminiszterséget érintő döntésekhez".
A francia alkotmány alapján a minisztereket a köztársasági elnök nevezi ki és váltja le a miniszterelnök javaslata alapján.
Még meddig tart ez a szkeccs?
– írta Marine Le Pen, a bevándorlásellenes Nemzeti Tömörülés (korábbi Nemzeti Front) elnöke a Twiterren, miközben
jobboldali képviselők egy része kabarénak, mások pedig kommunikációs akciónak minősítették, hogy az államfő először nem akarta elengedni a hűségéről közismert belügyminisztert.
Az elemzők szerint a kialakult belpolitikai helyzet példátlan és nehezen megmagyarázható, inkább utal kapkodásra, mintsem Collomb megrendezett távozására.
Gérard Collomb volt az egyik első országosan ismert politikus, aki 2016-ban, az elnökválasztási kampány kezdetén csatlakozott Emmanuel Macron liberális, centrista táborához.
Visszatérési szándéka a helyi politikába régóta nem titok, de távozásának előzetes bejelentése rosszul jött a köztársasági elnöknek alig néhány héttel azután, hogy a kormány legnépszerűbb tagja, Nicolas Hulot televíziós személyiség lemondott a környezetvédelmi tárca irányításáról, miközben Emmanuel Macron államfő népszerűségi mutatói történelmi mélypontra süllyedtek.
A bevándorláspárti elnök lett ugyanis az Ötödik Köztársaság legnépszerűtlenebb vezetője.
A két egykori szövetséges között az úgynevezett Benalla-ügy miatt romlott meg a viszony, de Collomb személyes megítélése is sokat romlott Alexandre Benalla, a francia elnök volt biztonsági főnökének rendkívül agresszív viselkedése miatt.
Ahogy az Origo megírta, júliusban került nyilvánosságra, hogy
a Macron bizalmi emberének számító Benalla rendőrségi rohamsisakban a földre tepert egy nőt, és brutálisan bántalmazott egy férfit egy májusi diáktüntetésen.
A francia elnöki hivatal a közvélemény nyomásgyakorlása miatt kénytelen volt több magas rangú alkalmazottját az ügy miatt elbocsátani, a belügyminiszternek pedig parlamenti vizsgálóbizottságok előtt kellett számot adnia az esetről.
Collomb akkor arról beszélt, hogy
nem ismerte a biztonsági főnököt, amit ez utóbbi cáfolt, és a felelősséget Emmanuel Macron kabinetfőnökére és a rendőri vezetőkre hárította.
A felmérések szerint a nyilvánvaló hazugsága miatt ezt követően 11 százalékot esett vissza a népszerűségi mutatója, és a vizsgálóbizottság előtti szereplését az elnöki hivatal egyértelmű árulásként értékelte, de Macron valami fura oknál fogva ennek ellenére sem akarta először elengedni a kormányból.
Az Emmanuel Macron iránti lojalitásáról ismert Collomb azonban egyre távolságtartóbb lett az államfővel, nyilvánosan bírálta, és végül ő döntött úgy, hogy hátat fordít politikai tanítványának.
