Soros György tervez, az Európai Bizottság megvalósítja

2018.10.15. 14:57

Kísérteties hasonlóságokat találunk Soros György 2015-ös írásai és a Frontex mostani tervezett átalakítása között. Az uniós határvédelem célja gyakorlatilag, hogy menedzseljék a migrációt. Hasonlót javasolt pár éve az amerikai tőzsdespekuláns is. Az Alapjogokért Központ szerint az uniós tervek valódi célja nem a határok megvédése, hanem a migráció legalizálása és a nemzetállami hatáskörök csökkentése.

Az Alapjogokért Központ megvizsgálta a Frontex átalakításáról és megerősítéséről szóló EU-javaslatotés megállapította, hogy ugyan a határvédelem megerősítése üdvözlendő szándék, de a tervezetnek több olyan pontja van, amely sérti a nemzeti szuverenitást. Bár az ENSZ-közgyűlés legutóbbi ülésén az Európai Bizottság képviselője egyértelművé tette, hogy továbbra is pozitív folyamatnak tekintik a migrációt, a testület retorikájában az elmúlt időszakban hangsúlyossá vált a határvédelem fontossága is. 

Határmenedzselésre készül az Európai BizottságForrás: AFP/Angelos Tzortzinis

Migrációbarát szabályozás

Ennek jegyében mutatták be szeptemberben a Frontex átalakításáról és megerősítéséről szóló rendelettervezetet, amelynek hivatalos célja a külső határok és a migráció hatékony "menedzselése". Az Alapjogokért Központ a javaslat vizsgálatakor megállapította, hogy önmagában az is kérdéses, hogy a határvédelmi ügynökség "megújításának" célja az uniós határok hatékony védelme vagy csak az eddigi uniós irányvonalat követve az illegális migráció legális csatornákba történő terelése.

Úgy látják, az utóbbi értelmezést erősíti a bizottság hét pontból álló, korábban nyilvánosságra hozott javaslatcsomagja, amely kifejezetten migrációbarát irányba tolná el a közös európai menekültügyi rendszer szabályozását. Az ezt "kiegészítő" Frontex-javaslattal kapcsolatban mindemellett problematikus, hogy a szöveg a határok "biztosítása" mellett a migráció "menedzseléséről", nem pedig annak megállításáról szól - hangsúlyozták.

Csökkentenék a nemzeti parlamentek mozgásterét

Közölték: az is kifogásolható, hogy a határvédelmi beavatkozásra végső esetben már nem a tagállamok, hanem a bizottság döntése alapján kerülhet sor, és a javaslat nem definiálja, mit ért "hatékony határvédelem" alatt, így beavatkozási lehetőséget kínál a bizottság számára akkor is, ha szerinte "túl szigorúak" a tagállami intézkedések. Az is problémát jelenthet, hogy a tervezet megerősíti: tagállami döntés alapján nem lenne kötelező szankciót alkalmazni az illegális határátlépőkkel szemben - magyarázták.

Elvehetik nemzeti hatáskörből a bevándorlás kezelésétForrás: SOOC/Konstantinos Tsakalidis / SOOC/Konstantinos Tsakalidis

Az elemzésben kiemelték: nem uniós irányelvről van szó, holott az irányelv csak megszabja a tagállamoknak a követendő irányt, így átültetésekor a tagállami jogrendszerekbe a tagállami parlamenteknek nagyobb tér biztosított a megfelelő szabályozás kialakítására. Ezzel szemben a rendelet kötelező erejű jogi aktus, amely minden tagállamra nézve közvetlenül alkalmazandó. Ez azt jelenti, hogy a menekültügyi eljárás rendeleti szintű szabályozásával a tagállami eljárások egységesítésére törekednek, amivel csökkentenék a nemzeti parlamentek mozgásterét a szabályozás tekintetében.

Ez lehet a végső cél

Az Alapjogokért Központ elemzésében kitértek arra is, hogy a csomag részeként a jelenleg csak kisegítő funkciókkal bíró Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalból (EASO) egy a menekültügyi kérelmek tagállami elbírálásába közvetlen beavatkozási lehetőséggel felruházott uniós menekültügyi ügynökséget hoznának létre. Emellett felülvizsgálnák a menedékkérelmek elbírálásáért felelős uniós tagállam meghatározására szolgáló dublini rendszert is. Ennek lényege az lenne, hogy egy úgynevezett korrekciós mechanizmus révén a migránsok egyik tagállamból a másikba helyezésének eszközét a menekültügyi eljárásrend állandó részévé tennék, ami egy felülről nyitott, korlátlan és automatikus elosztási mechanizmus lenne.

Úgy vélték, félő, hogy az azonos sztenderdek kialakítására azért törekszik az EU, hogy a nemzeti intézkedéseket ellehetetlenítve megkönnyítse a csatlakozást az ENSZ globális migrációs csomagjához. Az Alapjogokért Központ szerint összességében értékelendő, hogy az Európai Unió kísérletet tesz a határvédelem megerősítésére, de "a javaslat szóhasználata hagy némi kívánalmat maga után", és csak további tárgyalások során dőlhet el, hogy támogatható-e a rendelettervezet Magyarország részéről. "Egyelőre úgy tűnik, a tervezet valódi célja nem a határok megvédése, hanem a migráció legalizálása és a nemzetállami hatáskörök csökkentése" - fogalmaztak az elemzésben.

Meglepő összhang Soros és a bizottság között

Mindez a javaslat meglepően sok hasonlóságot mutat Soros György korábbi javaslatival. Az amerikai tőzsdespekuláns még 2015-ben azt javasolta, hogy a hatályban lévő Dublin III-as rendeletet meg kell szüntetni, mert az arra épül, hogy az egyes tagállamok döntik el, hogy kit engednek be a határaikon belülre. Ezt a döntést ki kell venni a nemzetállamok kezéből, s létre kell hozni egy menekültügyi és migrációs hivatalt, amely a tagállamok helyett dönt majd a menekültek és bevándorlók sorsáról.

A schengeni határok védelmét hatékonyabbá kell tenni, mégpedig ismét úgy, hogy létre kell hozni közös, európai határvédelmi egységeket, amelyek a tagállamok szuverenitását korlátozva, önálló módon szerveznék meg a határvédelmi tevékenységet. Megfogalmazódik annak az igénye is, hogy azokat a tagállamokat, amelyek nem kívánnak részt venni a menekültek befogadásában és elosztásában, gazdasági-pénzügyi szankciókkal kell büntetni.

Kéz a kézben jár Soros György és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökeForrás: Anadolu Agency/2017 Anadolu Agency/Olivier Hoslet / Epa / Pool

A menekültek befogadása, integrálása alapvetően hasznos, pozitív jelenség, ezért az Európai Uniónak, illetve a világ minden részének nagyszámú menekültet kell befogadnia. Soros 2015-ben még azt javasolta, hogy Európa évente egymillió bevándorlót fogadjon be, 2016-ban ezt évi háromszázezerre módosította. A migrációt az egész világon szervezetté, folyamatossá és természetessé kell tenni. Az Európai Uniónak a bevándorlás támogatására az eddigieknél jóval nagyobb pénzforrásokat kell átcsoportosítania, ha kell, akkor más területek – például az agrártámogatások – rovására.

Orbán: Ez egy horrorgyűjtemény

Mint arról korábban beszámoltunk, Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese szerint sok kérdés merül fel az uniós határ- és partvédelmi ügynökség (Frontex) működésével kapcsolatban: milyen feladatokkal, milyen mandátumokkal, a tagállami szerveknek mennyire alárendelten vagy kiegészítő jelleggel látna el feladatokat a szervezet. 

Orbán Viktor miniszterelnök: Betelepítési programokat gyárt BrüsszelForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Brüsszelben gőzerővel gyártják a betelepítési programokat - mondta korábban Orbán Viktor miniszterelnök. Úgy fogalmazott: a Brüsszelben ma hatalmon lévő bevándorláspárti erők a májusi európai parlamenti (EP) választásig mindent át akarnak erőltetni, mert előfordulhat, hogy a szavazás után egy bevándorlást elutasító többség jön létre a kontinensen. Az Európai Bizottság ezért most közzétette programját arról, mit kellene sürgősen végrehajtani, ami - a miniszterelnök értékelése szerint - "horrorgyűjtemény egy magyar ember számára".

Ugyanis állandó betelepítési programról, legális migrációs útvonalak megnyitásáról, afrikai országokkal közös kísérleti migrációs programokról és humanitárius vízum bevezetéséről szól, továbbá bevonná az NGO-kat a vízumelbírálásba, elvenné a határvédelmet a tagállamoktól, és átadná a Frontexnek, ahol már nem határvédelemről beszélnek, hanem határmenedzsmentről - fejtette ki. "A határvédelem szó azt jelenti, a határ, amit megvédünk, a határmenedzsment azt jelenti, hogy van ott valami, amin az átjutást valahogy el kell intézni. Ez egy teljesen más gondolkodásmódot kifejező kategória, illetve definíció" - fogalmazott.

Egyre többen állnak hazánk mellett

Szintén írtunk arról, hogy Ausztria, Dánia, Svájc és Lengyelország is szép lassan felsorakozik Magyarország, az Egyesült Államok és Ausztrália mellé, akik már korábban jelezték, hogy nem vesznek részt az ENSZ menekültügyi paktumának előkészítésében, és nem is fogadják el azt. A paktum célja az illegális migráció felgyorsítása, és azt minden áron legálissá alakítani. Mindezt Angela Merkel német kancellár is elismerte legutóbbi nyilatkozatában. Az ENSZ migrációs tervét az Európai Bizottság is felkarolta. Ismét napirendre került a migránsok betelepítése azon országokba, akik nemet mondtak a kötelező kvótára.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK