Nem kapott kétharmadot a Soros-Sargentini jelentés

A Soros-Sargentini jelentés jogsértő módon lett elfogadva, a válságban lévő EU-t meg kell reformálni, a nagypolitikus Angela Merkel ideje lassan a végéhez közeledik, a potenciális utódok azonban egyelőre rejtőzködnek – mondta a Mandinernek Rupert Scholz Németország volt védelmi minisztere, a CDU politikusa. A müncheni egyetem jogászprofesszora jogi érvekkel vezeti le, miért volt alkotmánysértő és uniós joggal ellentétes Merkel 2015-ös határnyitásról szóló döntése.

Az Európai Unió válságban van, és kritikus folyamatoknak lehetünk tanúi – mondta Rupert Scholz. Az eurózóna például még mindig nagyon nehéz helyzetben van. A tagállamok gazdasági erejének különbözősége, az eltérő pénzügyi lehetőségek, az Európai Központi Bank túlságosan kiterjeszkedő mandátuma egy sor jogi problémát okoz – tette hozzá. De ott van az a kérdéskör is, hogy

mi lesz a tagállamok viszonya Brüsszelhez, Strasbourghoz és Luxemburghoz.

Egyre inkább az a tendencia, hogy a brüsszeli bürokraták túlzott mértékű aktivizmust tanúsítanak – mondta Scholz.

Nem volt kétharmad a Soros-Sargentini jelentés mögött

Scholz szerint a hetes cikkely szerinti eljárás kezdeményezése Magyarországgal szemben nem volt jogszerű. A hatályos uniós szabályok szerint ahhoz, hogy egy tagállammal szemben jogállamisági eljárás induljon, az Európai Parlamentnek kell javaslattal fordulnia az Európai Tanácshoz. Az eljárás lefolytatásáról pedig az Európai Tanácsnak kell döntenie. Ahhoz azonban, hogy az Európai Parlament ilyen javaslattal élhessen a tanács felé, szükség van az összes európai parlamenti képviselő szavazatának kétharmadához.

Rupert Scholz: Ellentétes volt a német joggal Merkel 2015-ös határnyitása Forrás: Origo

Ha megnézzük a Magyarországgal kapcsolatos szavazáson a számokat, akkor azt látjuk, hogy volt 448 képviselő, aki igennel szavazott, volt 197 nemmel szavazó, valamint volt 48 tartózkodó képviselő is.

Ez azt jelenti, hogy a szükséges kétharmados többség egyáltalán nem volt meg.

Az Európai Parlament persze azzal érvel, hogy megvolt a kétharmados többség, ugyanis a 48 tartózkodást úgy vették, mintha a tartózkodók nem vettek volna részt a szavazáson. Ez az álláspont azonban tarthatatlan – mondta a volt védelmi miniszter.

Nagy hiba

A kancellár a 2015 őszi döntésében óriási hibát követett el. Annak idején bejelentette, éppen a Budapesten uralkodó állapotok miatt, hogy Németország humanitárius okokból minden menekültet befogad. A döntés értelmében kinyitotta a határokat. Az eredmény az lett, hogy másfél millió ember áramlott be Németország területére – mondta Rupert Scholz.

A politikus szerint ebben a tömegben menedékjogra valóban jogosult ember alig volt, túlnyomórészt gazdasági bevándorlókkal álltunk szemben. Ez a döntés ellentétes volt a német joggal. A német alkotmány 16a szakasza úgy fogalmaz, hogy

Németországban nem jogosult menedékjogra az a személy, aki egy másik uniós országból vagy egy biztonságos harmadik országból lép be Németország területére.

Németország csak uniós országokkal van körülvéve, valamint Svájccal, ami biztonságos harmadik országnak minősül. Ez azt jelenti, hogy mindenkit, aki idejött, a német alkotmány 16a szakasza alapján azonnal vissza kellett volna küldeni – mondta a politikus.