Egy nappal korábban Szergej Krikaljov, a Roszkoszmosz orosz állami űrvállalat emberes űrrepülési programjaiért felelős ügyvezető igazgatója szerdán Moszkvában már elmondta, hogy
az első és a második fokozat szétválását jelző egyik szenzor meghibásodása okozta a bajt, de azt nem közölte, hogy maga a szerkezet miért nem lépett működésbe.
Szkorobogatov most tudatta, hogy a kontaktusszenzor konzoljának deformálódása - 6 fokos elgörbülése - miatt nem nyílt ki a D blokk oxidáló tartályának elvezető szelepének teteje.
Ennek következtében
a szétváláskor az egyik oldalelem nem távolodott el eléggé a rakétától, és a második fokozat üzemanyag-tartályhoz ütközött.
A vizsgálóbizottság vezetője szerint a szenzor bizonyítottan kizárólag az adott hordozórakéta-"csomag" bajkonuri összeszerelésekor sérülhetett meg,
a gyártás során való meghibásodás kizárható.
A konkrét felelősség megállapítása nem tartozott a bizottság feladatai közé.
Mint mondta, hasonló hiba potenciálisan még két Szojuz FG hordozórakétával fordulhatna elő: az egyik jelenleg a Guyana Űrközpontban, Kourou mellett van, a másikkal pedig november 16-án egy Progressz teherűrhajót terveznek a Nemzetközi Űrállomásra felbocsátani.
A vizsgálóbizottság ajánlásokat dolgozott ki az ellenőrzés elvégzésére, amelyek magukba foglalják a "csomag" szétszerelését, a tüzetes kontrollt, valamint a fotó- és videodokumentáció elkészítését.
A testület javaslatokat terjesztett elő a hasonló problémák jövőbeni kiküszöbölésére.
Október 11-én, nem sokkal a felbocsátása után kényszerleszállást hajtott végre a Nemzetközi Űrállomásra elindított Szojuz FG rakétával felbocsátott Szojuz MSZ-10 orosz űrhajó, a fedélzetén Alekszej Ovcsinyinnel és Nick Hague-gel.
Az orosz és az amerikai űrhajós épségben ért földet az ejtőernyővel fékezett visszatérőkabinban.
Embert szállító orosz űrhajóval legutóbb 35 éve történt baleset a felbocsátáskor.