Itt van az áttörő fejlődés sikeres receptje

2018.11.06. 11:00

Ázsia egyik legsikeresebb országának a felemelkedését ismerhetjük meg az Antall József Tudásközpont legújabb életrajzi kiadványából. Li Kian Ju, Szingapúr egykori elnökének az életrajzából világos képet kaphatunk arról, hogyan jutott el a harmadik világ egyik legszegényebb állama oda, hogy mára a világ egyik leggazdagabb országa lett.

„Minden nagy tett a megvalósulásáig csak álom, és [Li Kuan Ju] jövőképében egy olyan állam szerepelt, amely kiválósága révén képes lesz nem csupán a túlélésre, hanem a domináns szerep elérésére is. Kiemelkedő intelligenciával, fegyelemmel és leleményességgel pótolnák a hiányzó természeti erőforrásokat. Li Kuan Ju olyan feladatot tűzött ki honfitársai elé, amelyre korábban soha nem gondoltak: hozzák rendbe a várost, majd kiemelkedő teljesítményükkel tegyék a szomszédjaikkal szembeni ellenségeskedés és a saját etnikai megosztottságuk legyőzésének jelképévé" – így jellemezte Henry Kissinger az egykori szingapúri elnököt. 

Li Kuan Ju, Szingapúr volt elnökének életrajzi kötetét az Antall József Tudásközpont jelentette megForrás: Origo

Biztonság és szuverenitás

Li Kuan Ju életrajzi visszaemlékezését az Antall József Tudásközpont jelentette meg. A több száz oldalas műből szinte mindent megtudhatunk, hogyan emelte fel a mélyszegénységből a világ élvonalába a kis városállamot a 2015-ben elhunyt egykori vezető. Bár a könyv főszereplői Magyarországtól meglehetősen távol éltek ennek ellenére sok tanulságot levonhatnak a hazai közélet szereplői is az egykori elnök tevékenységéből. A művet végigolvasva sokan arra juthatnak, hogy a kiadvány akkor szolgálta volna legjobban a hazai nyilvánosságot, ha szerencsénkre az 1990-es évek elején jelenik meg.

Li Kuan Ju lépésről lépésre vázolja fel, hogyan építette fel szinte a semmiből a modern Szingapúrt. Ha a rendszerváltás kezdetén hazai politikusaink számára lett volna egy ilyen sorvezető könnyen lehet, hogy rengeteg hibát és vargabetűt elkerülhettünk volna. Tanulságos, hogy az egykori elnök számára az egyik legfontosabb dolog elsőként az volt a mélyszegénységben élő városállamban, hogy a szuverenitásukat megerősítsék. Ennek legfontosabb eszköze az önálló és ütőképes hadsereg megteremtése volt. A gazdasági helyreállítás és az életszínvonal növelése csak ezután következett.

Szingapúr szinte a semmiből vált a világ legfejlettebb városállamáváForrás: DPPI/Florent Gooden

30-szoros növekedés

Kissingert szerint a mai Szingapúr tulajdonképpen Li végrendelete. Az évi egy főre jutó jövedelem a függetlenség elnyerésekor nem érte el az ezer dollárt, ma közel harmincezer dollár. Az ország Délkelet-Ázsia high-tech éllovasa, kereskedelmi raktára és tudományos központja. A délkelet-ázsiai térség és környezete politikájában, valamint gazdaságában is fontos szerepet játszik. Li Kuan Ju nem lenne hű önmagához, ha nem adna őszinte elemzést arról a különbségről, amely szerinte a Nyugat individualizmusa és a hazájában, valamint a legtöbb ázsiai országban prioritásnak számító társadalmi összetartás között fennáll. Nem várja el tőlünk, hogy megváltoztassuk az általunk követett modellt, csupán azt, hogy ne próbáljuk ráerőltetni a miénktől eltérő történelmű és igényű társadalmakra – írta a volt amerikai külügyminiszter.

Egyesülés majd elválás

Li Kuan Ju negyedik generációs szingapúriként született 1923. szeptember 16-án. A második világháború után jogot tanult a Cambridge-i Egyetemen, majd 1950-ben visszatért a brit gyarmatra. Szingapúr sikeres önállósodása és egy új alkotmány megalkotása után az 1959-es választáson Li pártja 43 mandátumot szerzett meg az 51-ből, Li Kuan Ju pedig a védelmi és külpolitikai kérdéseket leszámítva önálló Szingapúr első miniszterelnöke lett. Ezután meghirdette ötéves tervét, amely egyebek közt a városiasodást, az iparosodást, az oktatási reformot és a nők jogainak növekedését tartalmazta.

Miután Malájföld 1961-ben felvetette egy szövetség létrehozását Sabah, Sarawak és Szingapúr részvételével, Li teljes mellszélességgel állt az ügy mögé, már csak a megmaradt gyarmati viszonyok teljes megszűnése érdekében is. 1962-ben népszavazást tartottak a kérdésről, ahol a lakosság 70 százaléka az egyesülés mellett tette le voksát, így egy évvel később – az észak-borneói területtel együtt – Szingapúr csatlakozott a Malajziai Államszövetséghez. A társulás nem volt hosszú életű, 1964-ben felbomlott.

Az ázsiai városállamban van mit ünnepelniForrás: AFP/Roslan Rahman

Óriási fellendülés

Ezek után Szingapúr természeti erőforrások hiányában és korlátozott védelmi képességei miatt komoly kihívások elé nézett. A túlélés kulcsa egy erős gazdaság létrehozása lett, amelynek lehetőségét a miniszterelnök az ország késztermék-exportőrré alakításában látta. Külföldi befektetőket szerzett, és lépéseket tett a dolgozók életszínvonal-növekedésének biztosítása érdekében. 1965-ben a városállam csatlakozott az ENSZ-hez, majd 1967-ben négy másik országgal együtt megalapította a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségét.

Li Kuan Ju – bizonyos mértékben tekintélyelvű – irányítása alatt Szingapúr gazdasága fellendült, az ország a nyolcvanas évekre az egy főre jutó jövedelem mértékét tekintve Japán után a második helyre került a kelet-ázsiai térségben, valamint Délkelet-Ázsia vezető pénzügyi központjává vált. Jelenleg itt található a föld legnagyobb olajfinomító-kapacitása, kikötőjének forgalma első a világon. A mentor Miniszterelnöki tisztségéről 1990-ben mondott le, de 1992-ig még a párt elnöke maradt, illetve létrehozott egy úgynevezett rangidős miniszteri pozíciót, amelyet mint lemondott kormányfő foglalt el. 2004-ben fia, Li Hszien Lung lett Szingapúr miniszterelnöke, aki azóta is irányítja az országot.