Kétszáz kilométerre hazánktól már az iszlám dominál

Migrants from Asia go about their daily lives at the makeshift migrant center, in the North-Western Bosnian town of Bihac, on May 31, 2018. Bosnia, one of Europe's poorest countries, is so ill-equipped to cope with a surging influx of refugees that aid workers here fear the tiny nation could be on the brink of a humanitarian crisis. / AFP PHOTO / ELVIS BARUKCIC

A kulturális azonosságok miatt egyre nagyobb az arab és a török befolyás Bosznia-Hercegovinában.

Bár Magyarországról csak pár óra autóval Bosznia-Hercegovina, az ember úgy érezheti, hogy valamelyik közel-keleti városban van: számos mecset és dzsámi lelhető fel a főváros, Szarajevó terein, emellett nem ritkák az arab motívumokkal díszített épületek sem.

Ennek oka az, hogy etnikailag és vallásilag is sokszínű ország negyven százaléka muszlim vallású.

A kulturális azonosságok miatt egyre nagyobb az arab és a török befolyás az országban.

Forrás: AFP/Elvis Barukcic

Bosznia-Hercegovina emellett azért is vált fontossá napjainkban, mert egy új migrációs útvonal, a Mecsetútvonal egyik állomása. Nevét onnan kapta, hogy a Görögországot, Albániát, Montenegrót és Bosznia-Hercegovinát érintő úton a mecsetek segítik a hittestvérnek számító migránsokat. Ennek következtében rengeteg bevándorló torlódott fel a bosnyák-horvát határon, kérdés, hogy megismétlődik-e a 2015-ös röszkei eset.

A Figyelő riportját a november 8-án megjelent számban olvashatják.