Egy távoli, de mégis a napi hírekben rendszeresen szereplő régióba kalauzol el minket az Antall József Tudásközpont legújabb kiadványa. Csoma Mózes Korea történetét mutatja be nekünk abból a szempontból is, hogyan látja a félsziget múltját az északi és a déli állam napjainkban.

Az elmúlt években a Koreai-félsziget helyzete a nemzetközi politika egyik kiemelt ügyévé vált. Dr. Csoma Mózes Korea-kutató monográfiája a kezdetektől a legutóbbi fejleményekig mutatja be a félsziget történetét, az egyes korszakok tárgyalásánál pedig részletesen kiemeli a dél-koreai és az észak-koreai történelemszemlélet közti különbözőségeket.

Az Antall József Tudásközpont legfrissebb kiadványából kiderül, hogy a hidegháborús megosztottság ugyanis a félsziget ókori, középkori és újkori történelmének értelmezésére is rányomta bélyegét: a Koreai Köztársaság és a KNDK tankönyvei más-más módon mutatják be az egyes korszakokat és a történelmi szereplőket.

A 20. századi fejlemények tárgyalásakor a szerző nagy számban használt fel eddig publikálatlan levéltári forrásokat, amelyek sok új információt tartalmaznak a Koreai-félsziget viszonyainak alakulásáról. A monográfia elkészítéséhez a szerző több volt diplomatával és egyéb szemtanúval készített interjút, akik az elmúlt évtizedek során forrásértékű megfigyeléseket tettek a koreai politikai folyamatokról.

Pártatlan bemutatás

A Koreai-félsziget kutatója hiánypótló tanulmányban hasonlítja össze a két állam politikai eredményeit a kezdetektől napjainkig, példákon keresztül mutatja be, hogy bizonyos történelmi eseményekre és személyekre hogyan gondolnak ma „ott fent és lent". Nyilván az északi és a déli helyzetet megtapasztalni a magyar olvasóknak szinte lehetetlen, a szerző mégis érdekesen, közérthetően, talán a mi szemünkön keresztül is mutatja be a félsziget történelmét, nem hajlik egyik régió felé sem.

A monográfia segítségével betekintést nyerhetünk a koreai civilizációba, a Három Királyság korszakába, majd a déli–északi királyságok X. századig tartó történetébe. Olvashatunk a Korjó Királyságról és Vang Gon uralkodásáról, a Csoszon Királyságról, a Remetekirályságról és a Koreai Császárságról is, hogy aztán elérkezzünk a japán gyarmati uralomig, amely 1910-ben kezdődött.

Hiánypótló munkát jelentetett meg a Antall József TudásközpontForrás: Origo

Új források

A XX. századi fejlemények tárgyalásakor a szerző nagy számban használt fel publikálatlan levéltári forrásokat, amelyek sok új információt tartalmaznak a félsziget viszonyainak alakulásáról. Külön érdekesség, hogy a könyvben a történelmi visszatekintés mellett nagy a hangsúly a hazánk és Korea közötti érintkezések bemutatásán is, hiszen a hatvanas évekből számos feljegyzés található arról, hogy a magyar diplomaták remekül érezték magukat Kim Ir Szen társaságában.

A távolodás akkor kezdődött, amikor a Szovjetunióban és a keleti blokkban teret nyert a desztalinizáció. Észak-Korea a saját szövetségeseitől valamilyen szinten elzárkózott, önálló entitássá vált, ekkor kezdték szigorúan korlátozni a külföldről érkező információkat és a külföldiekkel való érintkezést. Fogalmazhatunk úgy is, hogy itt kezdtek elszakadni a valóságtól. Mindettől függetlenül lélekben egynek gondolják magukat az emberek, nem északinak vagy délinek, hanem koreainak – ez a hazafias érzés minden gazdasági megfontolást félresöpörhet.

Mire az olvasó a kötet végére ér, nem csupán ázsiai időutazáson vesz részt, hanem olyan tudással is gazdagabb lesz, amelyhez eddig csupán szűk kör juthatott hozzá, hiszen a kötet bőven túlmutat egy útleíráson: tankönyvi tudást ad át, ráadásul igen élvezetesen.