Mától Angela Merkel már csak béna kacsa

German Chancellor Angela Merkel and the Slovenian Prime Minister (not in picture) give a joint press conference on October 12, 2018 at the Chancellery in Berlin. (Photo by John MACDOUGALL / AFP)

Pénteken választják meg a pártot több mint 18 éve vezető, a migránsválság rossz kezelésébe belebukó Angela Merkel utódját a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) hamburgi kongresszusán. Három jelölt mérkőzik meg a pártelnöki pozícióért: Annegret Kramp-Karrenbauer, Friedrich Merz és Jens Spahn. Az előrejelzések szerint Spahn már nem tud beleszólni a másik két jelölt versenyébe. Merkel október végén azután kényszerült lemondani, hogy a hesseni és a bajorországi időközi választásokon is súlyos vereséget szenvedett a CDU-CSU pártszövetség és 13 év után - a CDU-ban példátlan módon - leváltották a bizalmasát a frakcióvezetői pozícióból.  Mindezek oka a kancellár elhibázott, és a végletekig erőltetett migrációs politikája volt, amellyel meghívót küldött több százezer bevándorlónak. Merkel ígéretével szemben a migránsok közül csak kevesek helyezkedtek el a munkaerőpiacon, és a jelentős részük a német állam szociális juttatásait élvezi, ami évente 20 milliárd euróba kerül az adófizetőknek. Nem beszélve a biztonsági kockázatról: hamarosan itt van a berlini merénylet második évfordulója és egész Németoszág az újabb terrortámadástól retteg.

Angela Merkelt 2000. április 10-én választották meg először a CDU elnökének. Azóta nyolcszor erősítették meg a pozícióban, ellenjelölt soha nem volt.

Az idén október 29-én bejelentette, hogy nem pályázza meg ismét a tisztséget, és legkésőbb a törvényhozási ciklus végén,

2021 őszén visszavonul a politikai életből.

Angela Merkel apró csokoládémikulást fog a CDU tisztújító kongresszusának otthont adó hamburgi rendezvényközpontban 2018. december 6-án Forrás: MTI/EPA/David Hecker

Azt is elmondta, hogy nem vesz részt nyilvános állásfoglalással az elnökválasztási folyamatban,

és hajlandó kancellárként együttműködni a CDU következő vezetőjével. A kérdés csak az, utódja hogyan működik együtt vele.

Merkel pénteken fejezi be pártvezetői munkásságát, a 31. pártkongresszust megnyitó elnöki beszámolóval.

Hogy zajlik a választás?

Angela Merkel október végi bejelentése óta a CDU-ban páratlan elnökválasztási kampány bontakozott ki, amelynek során világossá vált, hogy a verseny a távozó elnök bizalmasai között számon tartott Annegret Kramp-Karrenbauer főtitkár és egy korábbi párton belüli vetélytárs, a politikába csaknem tíz év után visszatérő volt parlamenti (Bundestag-) frakcióvezető, Freidrich Merz között dől el.

Friedrich Merz Forrás: AFP

A választás előtti utolsó felmérés is ezt mutatja:

• Az ARD országos köztelevízió csütörtökön közölt adatai szerint Annegret Kramp-Karrenbauert a CDU-szavazók 47 százaléka támogatja,
• Friedrich Merzet pedig 37 százalék.
• A harmadik esélyesnek számító jelölt, Jens Spahn egészségügyi miniszter jóval lemaradva, 12 százalékon áll.

Az adatok érvényessége korlátozott, mert a párt új elnökét nem a CDU-szavazók választják meg, hanem a hamburgi kongresszusra delegált 1001 küldött, akik szabad mandátummal rendelkeznek.

A küldöttek pedig egyes felmérések szerint a Merkel politikájával élesen szemben álló Friedrich Merzet támogatják.

Az elnökválasztást Angela Merkel beszámolója és a jelöltek bemutatkozása után, várhatóan péntek délután tartják meg.

A tisztség elnyeréséhez az érvényes szavazatok abszolút többsége szükséges.

Annegret Kramp-Karrenbauer és Merkel Forrás: AFP

Amennyiben első próbálkozásra egy jelölt sem szerez legalább 50 százalék plusz egy szavazatot, második fordulót tartanak az első két helyezett részvételével.

Merkel bukott, de igyekszik pártelnököt csinálni a jobbkezéből

Német szakértők várakozásai szerint szükség lesz második fordulóra, amelybe Annegret Kramp-Karrenbauer és Friedrich Merz jut majd be.

A CDU történetében 1971 óta először fordul elő, hogy egynél több esélyes jelölt indul az elnöki tisztségért.

A belső választási kampány felvillanyozta a tagságot, a három jelölt regionális konferenciák sorozatából álló közös országjárását nagy érdeklődés követte, a rendezvényeken mintegy húszezren vettek részt, az élő online közvetítéseket százezres nagyságrendű közönség követte.

A jelöltek valamennyien hangsúlyozták, hogy meg kell erősíteni a párt keresztény és konzervatív arculatát, és igyekezni kell visszaszerezni a CDU-tól és bajor testvérpártjától, a Keresztényszociális Uniótól (CSU) jobbra álló, Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki párthoz átállt szavazókat. Angela Merkelt egyik jelölt sem bírálta közvetlenül, de

mindannyian irányváltást sürgettek több területen, például a párt működésében, az adó- és lakáspolitikában, és a migrációs politikában.

A közvélemény-kutatási adatok szerint a kampány megállította a CDU/CSU pártszövetség népszerűségének csökkenését. A tisztújító kongresszus előtti utolsó mérés, az ARD DeutschlandTrend nevű kutatása alapján - az Infratest Dimap intézet felmérése szerint - a CDU/CSU országos választói támogatottsága 30 százalékos, ami 4 százalékpontos erősödés a november közepén regisztrált 26 százalékhoz képest.

Bemutatjuk a jelölteket

1. Annegret Kramp-Karrenbauer – vele minden nagyjából ugyanúgy folytatódna

A magát a hozzá kedves sajtóban AKK-nak becéztető, 56 éves asszonyt

sokan Mini-Merkelnek gúnyolják.

Tulajdonképpen Merkel őt nézte ki utódjának, persze korábban abban bízott, hogy ez az utódlás majd sok-sok év múlva következik be. Ő a CDU főtitkára, és annyira komolyan veszi ezt a funkciót (a gyakorlatban ez a Merkel mögötti második párttisztség), hogy tartományi elnöki pozíciójáról is lemondott. Egyébként a Saar-vidék vezetője volt, ami az egyik legkisebb tartomány Németországban. Kevés az országos politikai tapasztalata, eddigi legnagyobb teljesítménye, hogy Merkellel megkedveltette magát.

Mini-Merkelként is gúnyolják Forrás: AFP/Bernd Von Jutrczenka

2. Jens Spahn – vele szinte semmi sem folytatódna ugyanúgy

A 38 éves egészségügyi miniszter egy generációval fiatalabb Merkelnél, és bátrabb is. Ő volt az a komolyabb német CDU-politikusok között az, aki elsőként szólalt fel Merkel katasztrofális migránspolitikája ellen.

Végig ellenezte a bevándorlást, és már 2015-ben arról beszélt, hogy súlyos identitásprobléma lehet Németországban, ha rászabadítják az országra a muszlim migránsáradatot.

Ehhez akkor kétségtelenül bátorságra volt szükség, egyáltalán nem sugallt biztos CDU-pártkarriert ez a vélemény. Amikor Merkel egyre inkább elszigetelődött, Spahn is előretört.

Jens Spahn Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Wolfgang Kumm

Ha ő lesz a CDU elnöke, az Merkelt végérvényesen meggyengítené, nehéz elképzelni, hogy sokáig tudna ezek után Merkel kancellár maradni.

3. Friedrich Merz – a legrégibb és legújabb

A 63 éves politikus már csak amiatt is kiváló elnökaspiráns lehet, mert kiegyenlítetlen számlája van Merkellel:

2002-ben ugyanis amiatt kellett távoznia a CDU/CSU közös parlamenti frakciójának az éléről, mert pártelnökként Merkel az ő posztját is magáénak akarta.

Friedrich Merz Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Bernd Von Jutrczenka

Merz 2009-ben a parlamenti mandátumáról is lemondott, és egy időre hátrahagyta a politikát,
hogy az üzleti életben érjen el sikereket: jelenleg a világ legnagyobb vagyonkezelője, az amerikai BlackRock németországi felügyelőbizottságát vezeti, illetve jogászként és pénzügyi szakértőként a Köln–Bonn repülőtér felügyelőbizottságát irányítja.

Arról is beszámoltunk, hogy Merz potenciális jelöltsége a bevándorláspolitikai vita szempontjából is meghatározó lehet, az egykori politikus ugyanis a Leitkulturról (domináns vagy vezető kultúráról) szóló vitában – Merkellel ellentétben – a konzervatív ágat képviseli

Az esztelen migrációs politika vezetett a bukáshoz

Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője érkezik a párt elnökségi ülésére Berlinben Forrás: MTI/EPA/Omer Messinger

Merkel bejelentésének közvetlen előzménye két tartományi választás volt: Hessenben és Bajorországban is súlyos népszerűségvesztést - 1966 óta nem volt ilyen rossz eredmény - könyvelhetett el a kormányzó pártszövetség. De hozzájárulhatott az is, hogy az általa támogatott és bizalmasának számító Volker Kauder-t 13 év után félreállították a CDU-CSU közös frakcióvezetői pozíciójából.

A fenti népszerűségvesztésnek is az egyértelmű eredője azonban a kancellár 2015 óta erőltetett, bukott migrációs politikája volt.

Meggyengülésében kulcsszerepet játszott a 2015-ös határnyitása az illegális bevándorlók százezrei előtt.

A németek majdnem 70 százaléka gondolja azt, hogy a határnyitás, a migránsok tömeges befogadása hiba volt.

Merkel továbbra is összeurópai megoldást támogatna, a betelepítési kvóta mellett továbbra is kiállt. A németek azonban változtatnának ezen a politikán, így elmondható, hogy a kancellár politikája egyre népszerűtlenebb, és mindez elvezetett a mostani lemondásához.

Így nem csoda, hogy valamennyi jelölt azzal kampányolt, hogy szigorítana a Merkel-féle migrációs politikán.

Nem akarnak dolgozni a migránsok Németországban

Azon sincs mit csodálkozni, hogy a német embereknek elegük lett a migránsokból, hiszen a bevándorlók munkaerőpiaci integrációját jól mutatja, hogy a

30 legnagyobb tőzsdei német nagyvállalat csupán 800 bevándorlót alkalmaz.

Legnagyobb számban a német posta foglalkoztat migránsokat, de ők is csupán a legkisebb fizetséggel járó munkakörökben. A vállalatvezetők azzal magyarázták ezeket az eredményeket, hogy

a migránsok sem nyelvtudással, sem szakmai képzettséggel nem rendelkeznek,

így értelemszerűen semmi értelme nem lenne őket alkalmazni.

Migránsok Németországban Forrás: MTI/EPA/DPA/Swen Pförtner

A német adófizetőknek 2016-ban 21,7, 2017-ben 20,8, míg 2018-ban szintén

közel 21 milliárd euróba került az illegális bevándorlók eltartása.

A német pénzügyminisztérium számítása szerint 2020-ig további közel 100 milliárd eurót kell majd a migrációra költeni. Benrd Raffelhüschen közgazdász szerint hosszú távon Németország a jelenlegi nemzeti össztermékének az egyharmadát is elköltheti a bevándorlás helyzetének a rendezésére. Bár jelenleg 1,2 millió üres álláshely van Németországban, és több mint 400 ezer olyan, ami magas képzettséget igényel,

ezekre a helyekre a 2015-ben behívott migránsok gyakorlatilag nulla eséllyel pályázhatnak.

Merkel sosem ismerné el, de a bevándorlók erőszakot hoztak Németországba

A biztonsági kockázatról meg ne is beszéljünk, lassan közeledünk a két évvel ezelőtti berlini terrortámadás évfordulójához, amelyet egy 2015-ben Németországba hamis papírokkal érkezett, tunéziai terrorista, szélsőséges muszlim, Anis Amri követett el.

A merénylet 12 halálos áldozatot követelt.

Berlinben 2016. december 19-én este egy kamionnal gázoltak halálra 19 embert a karácsonyi vásárban Forrás: AFP/Tobias Schwarz

És ez csak egy, a legnagyobb, az amúgy számtalan agresszív, erőszakos németországi támadás közül, amit bevándorlók követtek el, így nem csoda, hogy Merkel Willkommenskultur-jával torkig vannak a német emberek.

Az biztos, hogy mostantól a Merkel már csak béna kacsa, a német közvélemény és a világ arra vár, ki lesz az utódja a kancellári poszton.