Ez történt Közép-Európában 2018-ban

2018.12.31. 09:27

Nagyrészt önkormányzati választásokat tartottak 2018-ban a közép-európai országokban, mindezek pedig meglehetősen vegyes eredményeket hoztak. Szlovákiában Robert Ficónak távoznia kellett a miniszterelnöki székből, Szlovéniában pedig egy meglehetősen instabil ötpárti koalíció alakult. Csehországban Andrej Babis kisebbségi kormányt alakított. A jövő évi európai parlamenti választások a térségben nemcsak abból a szempontból lesznek fontosak, hogyan alakul a brüsszeli testület összetétele, hanem az adott állam belpolitikai életében is fordulópontot hozhatnak.

2018 nem hozott alapvető változást a közép-európai térség politikai erőviszonyaiban, bár az is tény, hogy csupán egyetlen országban, Szlovéniában tartottak parlamenti választást. A térségben leginkább Jan Kuciak szlovákiai újságíró brutális kivégzése borzolta a kedélyeket. A gyilkosság miatt Robert Fico miniszterelnöknek távoznia kellett a posztjáról, de a kormány a helyén maradt. De menjünk sorjában az eseményeken.

Csehországi izgalmak

Az év egy elnökválasztással kezdődött Csehországban. Prágában sok függött a megmérettetéstől, mivel a 2017-es parlamenti választást követően patthelyzet jött létre a különféle politikai erők között. A kormányalakítás az idei év elejéig sem sikerült, így nem volt mindegy, hogy az Andrej Babissal szimpatizáló Milos Zeman, vagy pedig inkább a jobbközép ellenzékkel szimpatizáló Jiri Drahos fut-e be. A választás minden korábbinál izgalmasabb volt, de végül Zeman diadalmaskodott több mint 150 ezer szavazattal a volt akadémiai elnökkel szemben.

Andrej Babis kormánya hosszas egyeztetés után többséget kapott a parlamentbenForrás: NurPhoto/Dominika Zarzycka/NurPhoto/Dominika Zarzycka

A választással azonban nem ért véget a politikai birkózás Prágában, mert kormányt továbbra sem sikerült alakítania a pártoknak. Erre egészen júniusig kellett várni, a levegőben végig ott lebegett az előrehozott választás lehetősége. Végül a gordiuszi csomót a kommunisták vágták át, akik külső támogatóként felsorakoztak az ANO-szocdem kisebbségi kormány mellett. 

Bár a kormány nyáron kezdte meg a munkáját, októberben már meg kellett méretnie magát a választók előtt. Részleges szenátusi és önkormányzati választást tartottak. A voksolás egyértelműen a jobbközép ellenzék előretörését hozta, míg a baloldal súlyos vereséget szenvedett. A szocdemek 12 szenátusi helyet vesztettek el. Mindennek ellenére az Andrej Babis vezette ANO támogatottsága továbbra is jelentős, és jó esélye van arra, hogy megnyerje a 2019-es EP-választást.

Robert Fico lemondott

Szlovákiában a 2016-os parlamenti választás óta szinte mindig felmerült, hogy a hárompárti koalíció (Smer-Szlovák Nemzeti Párt-Most-Híd) szétesik, és előrehozott választást kell tartani. 2018-nak azonban már úgy futottak neki, hogy egyre kevésbé fenyegetett a kormány szétesése. Ebben a helyzetben gyilkolták meg Jan Kuciak újságírót, ami után a rendszerváltás óta nem látott tüntetések kezdődtek Pozsonyban, és több más nagyvárosban.

Eleinte úgy tűnt, hogy Robert Fico képes lesz túlélni a tömegtüntetéseket, de a koalíciós partnerei megzsarolták, és március 14-én lemondott a kormányfői posztról, aSmer elnöki székét viszont megtartotta. Helyét Peter Pellegrini korábbi miniszterelnök-helyettes töltötte be. Az új kormányfő hatalomra kerülése elég volt ahhoz, hogy a tüntetések lecsillapodjanak, és elkerüljék az előrehozott választást.

Robert Ficónak végül távoznia kellett hivatalábólForrás: AFP/Vladimir Simicek

Ez a tét a magyarság számára

Azonban novemberben a választóknak lehetősége volt arra, hogy részben ítéletet mondjanak a kabinet tevékenységéről az önkormányzati választáson. A voksoláson a várakozásokkal szemben elmaradt a nagy ellenzéki áttörés, és a Smer is a vártnál jobban szerepelt. A nagyvárosokban független jelöltek szerezték meg a polgármesteri és a képviselői helyek többségét. A választást követően Fico is arra hívta el a figyelmet, hogy a legnagyobb kormánypárt szerezte a legtöbb mandátumot.

Azonban a mostani önkormányzati választás csupán az első és a legkevésbé fontos menet volt északi szomszédunkban. 2019 első felében új elnököt és új EP-képviselőket választanak. Azt egyelőre lehetetlen megmondani, ki lesz Szlovákia új elnöke, de az EP-választás kimenetelére is nehéz tippelni. A felvidéki magyarság számára az európai voksolás bír majd nagyobb jelentőséggel, a minimális elvárás, hogy a magyar érdekképviselet őrizze meg a mostani két mandátumát.

Peter Pellegrini miniszterelnök stabilizálta a szlovák kormány helyzetétForrás: AFP/Diana Cernak

Javított a PiS

Lengyelországban a politikai stabilitás és a magas gazdasági növekedés jellemezte 2018-at. Az év legfőbb eseménye az önkormányzati választás volt, ami Szlovákiához hasonlóan egy hosszú politikai menetelés kezdete Varsóban. Jövőre EP- és parlamenti választások lesznek, míg 2020-ban az elnök személyéről döntenek majd. A mostani helyhatósági választás tehát egyfajta erőfelmérőként szolgált a belpolitikában.

Listás szavazatokon döntöttek a választók a vajdaságok közgyűléseinek összetételéről. A legjobb eredményt a kormánypárt érte el 32,3 százalékkal, amely a négy évvel ezelőtti eredményhez képest több mint ötszázalékos javulást jelentett (akkor 26,9 százalék voksolt a PiS-re). Kaczyński és pártja így értelemszerűen győzelemként könyvelte el az eredményt, még annak ellenére is, hogy a 2015-ös parlamenti választásokon elért listás eredményt (37,6) nem sikerült elérni. A Polgári Koalíció 27,1 százalékot kapott, míg korábbi kormánypárti koalíciós partnere, a Lengyel Néppárt (PSL) 12,1 százalékot ért el.

Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság kormánypárt vezetője részben örülhetett az önkormányzati választás eredményénekForrás: AFP/Janek Skarzynski

Kulcskérdés a nagyvárosok sorsa

Varsóhoz hasonlóan a többi nagyvárosban is ellenzéki győzelmek születtek: Poznańban, Łódźban és Wrocławban még az első fordulóban, Krakkóban és Gdańskban csak a második fordulóban. Utóbbiban elindult Lech Wałęsa egykori gdański hajógyári munkás, a Szolidaritás mozgalom vezetője, későbbi lengyel államfő fia, Jarosław Wałęsa is, de meglepetésre csak harmadik helyen végzett. A gdański polgármester-választást a második fordulóban a várost 1998 óta vezető, a KO támogatását élvező Paweł Adamowicz nyerte.

A kormányzó Jog és Igazságosság a listás eredmények alapján megőrizte népszerűségét a 2015-ös választások után is, a nemzeti értékek mellett a szociális kedvezmények is pozitív üzenetek voltak a választók számára. A PiS több vajdaság közgyűlésében is többséget szerzett.

Az ellenzék (elsősorban a PO) nem tudott javítani a listás eredményeken, de a nagyobb városokban továbbra is népszerű.

A lengyel önkormányzati választás eredménye térképen. Kékkel a PiS, narancssárgával a POForrás: Origo

Győzött Jansa pártja, de ellenzékben maradt

Szlovéniában a fent bemutatott országokkal szemben meglehetősen aktív politikai év volt, azonban mélyreható változások ennek ellenére nem történtek délnyugati szomszédunkban. Az országban júniusban tartottak parlamenti választást. Már a választás előtt is minden felmérés azt mutatta, hogy az ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS) szerzi meg az első helyet, de koalíciós partner hiányában a kormányalakítás nehéznek tűnt.

Janez Jansa, pártja az első helyen végzett, de nem tudott kormányt alakítaniForrás: AFP/Jure Makovec

A választás eredménye visszaigazolta a felméréseket. Az SDS szerezte a legtöbb szavazatot, azonban rajta kívül csak két kisebb jobbközép párt jutott be a parlamentbe, így Janez Jansa nem tudott többséget összehozni maga mögött. Végül Marjan Sarec egy ötpárti koalíciót tákolt össze, amit egy radikális baloldali párt támogat kívülről.

Visszavágott a jobbközép

A szlovénoknak nem kellett sokat várni, hogy elmondják a véleményüket a nehezen összetákolt kormányról. November végén, december elején tartották az önkormányzati választást, ami pedig a jobbközép erők előretörését, és a kormánykoalíció tagjainak a súlyos vereségét hozta. Jól mutatja ezt, hogy a kormánykoalíció pártjai Ljubjanában csupán kilenc mandátumot szereztek, míg az SDS önmagában 10-et.

Marjan Sarec, bár megszerezte a szlovén miniszterelnöki széket, mégis meglehetősen instabil koalíciót vezetForrás: AFP/Jure Makovec

Az ötpárti koalíció meglehetősen törékeny délnyugati szomszédunkban, ezért elemzők szerint egyáltalán nem lehet kizárni, hogy ez a konstrukció nem húzza ki 2022-ig. A mostani kormány életében döntő fontosságú lesz a jövő évi EP-választás. A mostani felmérések szerint a voksoláson több szavazatot szerezhetnek az ellenzékben lévő jobbközép pártok, mindez pedig nagyon rossz hatással lenne a mostani színes koalícióra.