Angela Merkeln a pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) alapítványának, a Konrad-Adenauer-Stiftung-nak (KAS) az egyik november végi rendezvényén beszélt.
Az eseményen a német kancellár ismét megerősítette, hogy
a 2021-es Bundestag-választáson már nem jelölteti magát.
Talán ennek is köszönhető, hogy megint előtérbe helyezte a globális szemléletmódját, hiszen az elkövetkező szűk három évben bizonyára
mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ráerőszakolja az Európai Unióra az akaratát,
mivel később már nem lesz rá lehetősége ezt megtenni.
Merkel ezt követően elítélte a saját pártjának azon tagjait, akik szerint
a Soros György ihlette globális ENSZ migránspaktum vitája során meg kellene hallgatni a német emberek hangját, és nem szabadna aláírni a migrációs csomagot.
A kancellár kijelentette, hogy véleménye alapján nem lehet német emberekre hivatkozni, mivel azok rendkívül megosztottak, így nem alkotnak egységes csoportot.
Továbbá visszautasította azokat a vádakat, amelyek hazafiatlansággal illeték őt a migrációs csomag támogatás miatt.
Szerinte
az igazi hazafiasság az, amikor ő más nemzeteket rávesz a vélt vagy valós német érdekek elfogadására,
így kialakul egy win-win (győztes-győztes) szituáció.
Mint azóta kiderült, Berlin aláírta a Soros-féle migránspaktumot.
A hazafiasság kérdésköre területén úgy néz ki, hogy Merkel elfogadta a rendkívül népszerűtlen bevándorláspárti francia államfő, Emmanuel Macron értelmezését, aki az első világháború végének a centenáriumán rendezett ünnepségen azt mondta: a hazafiasság a nacionalizmus tökéletes ellentéte, mivel a nacionalizmus árulás.
Ugyancsak november végén, Macron a sárga mellényesek tüntetése elől Berlinbe menekülve a német parlament alsóházában (Bundestag) elmondta, hogy
létre kell hozni egy új világrendet, aminek a közepében Németország és Franciaország kell álljon.
A Napóleon-szindrómában szenvedő államfő annak ellenére, hogy saját hazája vezetésére sem képes, már arról álmodozik, hogy egy francia-német tengely élén ő vezeti a világot...
Angela Merkel a pártja alapítványának a rendezvényén, a beszéde legérdekesebb részét a végére tartogatta.
Kijelentette, hogy az Európai Uniónak erősebbnek kell lenni, ennek érdekében pedig még több szuverenitásra van szüksége.
Szerinte
az EU tagállamainak a migráció, a határvédelem, a külpolitika, és a költségvetés egy része fölött át kellene adniuk a nemzeti szuverenitásukat Brüsszelnek.
Arról persze nem beszélt, hogy a Brüsszelnek átnyújtott szuverenitásból elsősorban Berlin, másodsorban Párizs profitálna, a nagy vesztes pedig egyértelműen Közép-Európa – benne Magyarország – lenne.