A szlovén határ közeli károlyvárosi (Karlovac) börtön már megtelt, és nemsokára a dél-horvátországi, gospici fegyház és tele lesz, ezért a migránscsempészek a bírósági ítéletek után már Horvátország más városaiban töltik le a büntetésüket.
Az embercsempészet a horvát törvények szerint bűncselekmény, amiért legfeljebb 8 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.
A legnagyobb kiszabott büntetés eddig öt évig terjedő szabadságvesztés volt. A bűnözők nemcsak a börtönök, hanem más intézmények, mint a rendőrség, ügyészség és bíróság dolgát is megnehezítik.
A károlyvárosi körzeti bíróság az elmúl 14 hónapban 300 migránscsempészettel kapcsolatos ügyet tárgyalt,
és eddig hetvenben hozott ítéletet.
A legtöbbjük kelet-európai állampolgár, azon belül
az ukránok vannak többségben, de vannak közöttük irániak, irakiak, albánok és törökök is.
A lap szerint a migránscsempészet a szomszédos országokban is virágzik.
Szlovéniában tavaly 180 embercsempészt tartóztattak le, Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában kevesebbet, mert ott a törvények nem tiltják a migránsok szabad mozgását.
Szakemberek véleménye alapján
egy letartóztatott migránscsempészre további tíz olyan jut, aki szabadon tevékenykedik.
A balkáni országokban tavaly ezer embercsempészt tartóztattak le, az újság szerint ez eleget elárul arról, milyen méreteket ölt ez a bűncselekménytípus.
A Görögországból Macedónián, Szerbián és Magyarországon át Közép-Európa más országaiba vezető, a magyar határkerítés megépítésével megtörtént balkáni migrációs útvonal lezárása óta
a migránsok alternatív útvonalon – Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Szlovénia érintésével – igyekeznek eljutni Nyugat-Európába.
A horvát-boszniai határon mindennaposak a határsértések.