Egyre több ország tiltakozik a Soros-féle migránshajók ellen

Migrants are rescued by members of the Aquarius rescue ship run by non-governmental organisations (NGO) "SOS Mediterranee" and "Medecins Sans Frontieres" (Doctors Without Borders) in the Mediterranean Sea, 30 nautic miles from the Libyan coast, on August 2, 2017. Italy on August 2, 2017 began enforcing a controversial code of conduct for charity boats rescuing migrants in the Mediterranean as new figures revealed a sharp drop in the numbers of people arriving from Libya. / AFP PHOTO / Angelos Tzortzinis

Tovább romlik a helyzet a Földközi-tengeren a Soros György által finanszírozott álcivil hajók miatt. Olaszország továbbra sem engedi a migránshajók kikötését, így azok más országok felé próbálják venni az irányt, de egyre több állam jelzi, hogy nem kér az álcivil hajók által begyűjtött migránsokból. A szakértő szerint semmiképpen sem menedékkérőkről van szó. A migráció persze nemcsak a Földközi-tenger térségében okoz súlyos problémákat, Nyugat-Európában egyre több a késes támadás, míg Svédországban a kézigránátos akciók száma nőtt meg.

Az Ocean Viking nevű hajó 356 utasa partra szállt Máltán, miután hat európai uniós ország jelezte: befogadja őket. A francia SOS Méditerranée és a Soros Györgyhöz köthető Orvosok Határok Nélkül nevű szervezetek hajóján két hete veszteglő emberek átszálltak a máltai hadsereg hajóira, amelyek partra tették őket a szigetországban. A migránsokat a bevándorlási hivatal tisztségviselői regisztrálják, és elszállásolják őket, amíg útnak nem indulnak Franciaország, Írország, Luxemburg, Németország, Portugália és Románia felé.

Az AFP szerint a migránsok mintegy kétharmada szudáni állampolgár, a többiek Nyugat-Afrikából valók.

Max Avis, az SOS Méditerranée egyik vezetője kiszámítható és állandó európai mechanizmus létrehozását követeli a Földközi-tengeren kimentett menedékkérők partra szállításában és elhelyezésében. Előzőleg az Open Arms nevű spanyol NGO hajója közel három hét várakozás után múlt kedden köthetett ki az olaszországi Lampedusa szigetén. Az Ocean Viking a hétvégén Marseille felé vette az irányt, hogy a készletek feltöltését követően folytathassa a migránsok szállítását a Földközi-tengeren.

Folyamatosan üzemel a Soros-féle migránstaxi Forrás: AFP/Angelos Tzortzinis

Több tízezer migráns érkezett már

Matteo Salvini olasz belügyminiszter újfent emlékeztetett, hogy a római kormány tiltja a civil szervezetek által működtetett, migránsokat szállító hajók kikötését Olaszország partjainál.

Mint megígértük, nem adtunk engedélyt az Ocean Vikingon utazó 356 migránsnak a partra szállásra. Az olaszok biztonsága az első! –

közölte Twitter-oldalán.

Az idei évben már több mint 45 ezer migráns érkezett Európába a Földközi-tengeren keresztül. Görögországba, Máltára és Ciprusra lényegesen több bevándorló érkezett a mögöttünk hagyott hónapokban, mint 2018 hasonló időszakában – derült ki a Nemzetközi Migrációs Szervezet adataiból.

A sajtó egy része menekültként aposztrofálja ezeknek az embereknek a csoportjait, holott nem tudjuk, hogy kicsodák.

Még csak menedékkérőknek se hívhatjuk őket, mert ahhoz be kell nyújtaniuk a menekültstátusra vonatkozó kérelmet. Annyi tudunk, hogy migránsok, A pontból B pontba akarnak eljutni –

mondta a Magyar Nemzetnek Tóth Norbert nemzetközi jogászarról, hogy a Földközi-tengeren furikázott bevándorlókat a nemzetközi jog hogyan kezeli.

"Sejthetjük az eddigi statisztikák alapján, hogy ezeknek az embereknek a többsége jogi értelemben nem menekült, hanem nagy valószínűség szerint gazdasági migráns, vagyis a jobb megélhetés reményében érkeznek Európába. A gazdasági migránsoknak viszont a nemzetközi jog szerint nincs lehetőségük arra, hogy automatikusan belépjenek egy országba" – tette hozzá a szakértő.

Az álcivil szervezetek hajóin érkezőket nehéz menedékkérőként beazonosítani Forrás: AFP/Gabriel Bouys

Norvégia nem kér a beszállított migránsokból

Időközben a norvég kormány bejelentette,m ég Macron francia elnök nyomására sem hajlandó olyan illegális bevándorlókat befogadni, melyeket a Földközi-tengerből mentett ki a bevándorláspárti civil szervezetek kezében lévő Proactiva Open Arms nevű hajó. Joran Kallmyr igazságügyi és bevándorlásügyi miniszter

határozottan visszautasított minden olyan kérést, melyek arra irányultak, hogy ők is fogadjanak be migránsokat.

Az ezer szálon Soros Györgyhöz köthető Orvosok Határok Nélkül nevű civil szervezet hajójaaz Ocean Viking is aktívan fedélzetére vette az elmúlt hetekben a fekete-afrikai bevándorlókat, akiket Európa felé szállítanak, azonban a norvég NRK beszámolója szerint a skandináv állam senkit sem fog befogadni.

Carmen Calvo spanyol miniszterelnök-helyettes még a múlt héten jelentette be, a civil szervezet komoly pénzbüntetésre számíthat Spanyolországban, ugyanis

a Spanyolországban bejegyzett Proactiva Open Armsnak nem voltak engedélyei arra, hogy „mentőtevékenységet" végezzen.

Akár 900 000 euróra is büntethetik a hajó tulajdonosát.

Norvégia nem fogadja be a Soros-hajókon érkezőket Forrás: AFP/Gabriel Bouys

Egyre nagyobb a gond Görögországban

A The Times értesülése szerint a Törökországból Görögországba igyekvő migránsok száma az utóbbi hetekben megháromszorozódott.

Ez már csak azért sem jó hír, mert Görögországban nem túl stabil a helyzet: 90 000 migráns tartózkodik az országban 50 táborban és migránsbefogadó központban, amelyek közül rengeteg létesítményben egyszerűen már nincs több hely.

Ha több migráns érkezik a görögökhöz, mint amennyit el tudnak tartani, újabb válság elé nézhetünk.

A migráció először Olaszországot sújtotta, ám Matteo Salvini bevándorlásellenes olasz belügyminiszter tevékenysége folytán a legfőbb migrációs útvonal már Spanyolország felé irányul. Görögországon keresztül kevesebben érkeztek az elmúlt években, javarészt a Törökország és Brüsszel között köttetett megállapodás miatt, ami azonban úgy tűnik, kezd dugába dőlni. Ugyanis

míg egykoron a görögök napi 60 migránssal számoltak, most már naponta átlagosan 278-an érkeznek, és ez valószínűleg még tovább fog nőni.

Nagyon megemelkedett a késes támadások száma

Beszámoltunk arról is, hogy több mint kilenc év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek még múlt csütörtökön a németországi Chemnitzben egy szíriai férfit egy erőszakos tüntetésekhez vezető halálos késelés miatt.

Sok ehhez hasonló hírt lehetne felsorolni azóta, hogy a befogadás kultúráját meghirdették és hangoztatták a négy évvel ezelőtt indult migránsinvázó idején.

Ezeket a cselekményeket a német nyilvánosságban mind a mai napig egyrészt helyi, vagyis nem országos jelentőségűnek tulajdonítják. Utcai késelések, megtámadott rendőrautók, fürdőzők zaklatása a strandokon – ezeket élik át Németországban, ahol egyre gyakoribbak a migránsok által elkövetett bűncselekmények, a német hatóságok pedig tehetetlenek. A valóság, a német média és a németek elképzelései szembekerültek egymással.

Chmenitzben óriási felzúdulást okozott a tavalyi késes támadás Forrás: MTI/EPA/Filip Singer

Nyugat-Európában a késeléses merényleteket a migrációhoz kötötték az elmúlt években, azonban különbséget kell tenni például az Angliában, valamint a többi nyugat-európai országban elkövetett késes konfliktusok között – nyilatkozta Tamási Erzsébet kriminológus.

Angliában rendkívül magas, 43 ezer környékére tehető az elmúlt öt évben elkövetett késes merényletek száma, ez a szám pedig egyre nő.

Angliában fiatalkorú vagy nagyon fiatal felnőtt férfiak között folyik ez a konfliktusmegoldási módszer. Ez azonban nem ugyanaz, mint ami más nyugat-európai országban, Franciaországban vagy Németországban történik – hívta fel a figyelmet. Úgy folytatta: ezekben az országokban szintén nagyon megemelkedett a késes támadások száma, a statisztikákból pedig érzékelhető, hogy ezt a számot a migráció növelte meg nagyon.

A beérkező migránsok olyan kultúrát hoznak magukkal Nyugat-Európába, ami egyáltalán nem hasonlít a befogadó ország kultúrájára.

A szakértő szerint ebből adódik a feszültség, a félelem és az idegenség, valamint ezeknek a különböző megnyilvánulási formája.

Radikálisan megnőtt a robbantások száma Svédországban

Brutális tempóban emelkedik a többek között kézigránátokkal és dinamittal elkövetett erőszakos bűncselekmények száma a skandináv országban.

Az egyre inkább eldurvuló bandaháborúkban megsérülő részvevőkön kívül azonban gyakran a járókelők is súlyosan megsebesülnek, ugyanis egy-egy meghibásodott, utcán hagyott szerkezet nem ritkán napokkal később lép működésbe.

A no-go zónáit tagadó svéd kormány nem véletlenül volt kénytelen „kézigránát-amnesztiát" hirdetni, melytől azt remélték, hogy a büntetés nélkül beszolgáltatott robbanószerkezetekkel meg fogják tudni fékezni a rohamosan emelkedő trendet.

Svédországban is radikálisan megnőtt a bűncselekmények száma a migrációs válság kezdete óta Forrás: AFP/Christine Olsson/Christine Olsson

Svéd sajtóértesülések szerint azonban nem segített az amnesztia, ugyanis

az adatok szerint a tavaly januártól júniusig mért időszakhoz képest, idén – ugyanebben az intervallumban – 45 százalékkal növekedett a robbanószerkezetekkel elkövetett incidensek száma.

Ez számszerűen azt jelenti, hogy míg tavaly az első fél évben 83 esetet regisztráltak, idén már 120-at. A felfelé ívelő tendenciát a svéd Kriminalisztikai Központ is megerősítette, majd közleményükben hozzátették: nem csupán egyetlen kiugró évről beszélünk, 2013 óta folyamatos növekedést tapasztalnak.

Sven Granath kriminológus szerint egyelőre nehéz beazonosítani, hogy ennek pontosan mi az oka, ugyanakkor elismerte, az északi országban a lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények száma is nőtt. Elmondása szerint az is rontja a nemzeti statisztikát, hogy „bizonyos helyeken" kiélezettebbek a konfliktusok egyes „bűnözői hálózatok" között.