Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az államfő megerősítette továbbá azt is, hogy a jelenlegi kooperáció az eddigi legszorosabb a két ország között.
Arra kérdésre, hogy
miért nem tudják az egyiptomi hatóságok megtisztítani a Sínai-félszigetet a terroristáktól,
egyebek mellett az évente érkező több mint 1 milliárd dolláros amerikai katonai segítség ellenére sem, Szíszi a válaszában azt firtatta, hogy
Washington miért nem képes megsemmisíteni a szélsőségeseket Afganisztánban, tizenhét évi ottlét és több mint 1 billió dolláros kiadás után sem.
A Sínai-félszigeten azután szaporodtak meg a terrorcselekmények, hogy az azóta már betiltott szélsőséges Muszlim Testvériséghez tartozó, egyébként demokratikusan megválasztott Mohamed Murszi államfőt 2013-ban az akkor még Szíszi vezette hadsereg elmozdította a hatalomból.
A térségben ezt követően
fegyveres harcot indító iszlamista szervezet 2014-ben hűséget fogadott az Iszlám Államnak,
felvette a Vilájat Sínai (Sínai Tartomány) nevet, és támadásaiban azóta több száz egyiptomi katonával és rendőrrel végzett.
A beszélgetés során Szíszi tagadta a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet vádjait, miszerint országában mintegy 60 ezer embert tartanának fogva politikai okokból, hozzátéve, nem tudja, honnan veszi a szervezet ezt a számot.
Már megmondtam, Egyiptomban nincsenek politikai foglyok. Amikor azonban egy kisebbség megpróbálja a szélsőséges ideológiáját a társadalomra rákényszeríteni, közbe kell lépnünk, függetlenül attól, mennyien vannak
- fűzte hozzá.
A Murszi megbuktatásával hatalomra kerülő, majd kétszer is elnökké választott Szíszi hivatali ideje alatt több száz embert ítéltek halálra, és tucatszám hajtottak végre kivégzéseket.
Az államcsíny óta iszlamista és szekuláris ellenzékiek százait vették őrizetbe. Emberi jogi szervezet véleménye alapján
a hadsereg 2013-as fellépése és az utána következő letartóztatás- és kivégzéshullám ellenkezik a humanitárius elvekkel.
A CBS munkatársai szerint az egyiptomi kormány igyekezett megakadályozni a beszélgetés adásba kerülését.
Az nem világos, hogy
az Izraellel említett szoros együttműködés vagy az emberi jogi szervezetek kritikája miatt.
Az egyiptomi muszlim szélsőségesek az előbbit kifogásolták.
