Macron újabb szövetségesének kellett lemondania

2019.01.09. 16:27

Úgy látszik, hogy már sosem ér véget a tavaly nyár óta tartó francia kormányválság. Most a nemzeti konzultáció lebonyolítására felkért Chantal Jouanno lépett vissza. A bukott szocialista miniszterből lett bevándorláspárti elnök, Emmanuel Macron népszerűsége hónapok óta zuhan, az Ifop közvélemény-kutató szerint decemberi népszerűségi indexe alig haladta meg a 20%-ot, amire nem volt még példa köztársasági elnök esetében.

Franciaországban folyamatos a kormányválság. 

Elemzők szerint az elhúzódó francia kormányválság legfőbb oka a még mindig újabb és újabb meglepetéseket tartogató, folyamatosan botrányokat okozó Benalla-ügy.

Emmanuel MacronForrás: AFP/Ozan Kose

Ahogy arról már többször is beszámoltunk, Macron marokkói származású szadista egykori testőrparancsnokáról kiderült, hogy

egy május elsejei tüntetésen ártatlan embereket vert,

olyan privilégiumokkal rendelkezett, amelyek valójában nem jártak neki (havi 10 ezer eurós jövedelem, 300 négyzetméteres lakás az Élysée-palotával összeépített titkos rezidencián, ahol a szocialista Mitterand elnök eltitkolt családja élt, továbbá engedély nélküli fegyverviselet és jogosulatlan diplomata útlevél).

Benalla miatt Macronnak rendkívüli sajtótájékoztatót kellett tartania, és a francia köztársasági elnökök történetében példátlan módon ki kellett jelentenie, hogy Benalla nem a szeretője.

Macron elhibázott, pökhendi és minden szakértelmet nélkülöző kormányzása a Benalla-ügy után indult el csak igazán lefelé a lejtőn, szeptemberben hetente mondtak le a miniszterek, köztük legfontosabb szövetségese, a szocialista belügyminiszter, Gérard Collomb. Collomb már korábban is bírálta a kormányt, amelyből szerinte hiányzott az alázat, Macron pedig nem hallotta meg az emberek szavát.

Sőt, a belügyminiszter szembesítette az államfőt azzal is, hogy kormányzása alatt a rendőrség a totális csőd szélére került, a külvárosokban kialakult, migránsok lakta no-go zónák a köztársaságon kívülre kerültek, és a növekvő elégedetlenség súlyos válságot idézhet elő, ami lényegében be is következett. Az őszi nagy kormányválságról itt írtunk.

A sárgamellényesek novemberben elindult mozgalma tovább mélyítette a francia emberek és a macroni hatalom közötti feszültséget, az pedig, hogy az egyébként teljes mértékben jogos követelésekkel induló (a migráció azonnali leállítása, a tervezett benzinadó-emelés visszavonása, további megszorító intézkedések eltörlése, párbeszéd az emberekkel stb.),

békés tüntetéssorozatot „ellopta" a radikális baloldal,

arra rátelepültek a szélsőbaloldali, anarchista feketeruhás huligánok, és soha nem látott méretű rombolást végeztek az utcákon, azt mutatja, hogy a válság az egész francia társadalmat átjárta, és a kormányzat képtelen fenntartani a rendet.

A kialakult helyzetet tovább súlyosbította, hogy a macroni rezsim asszisztált a modernkori francia történelem legdurvább rendőri terrorjához, ahol nőket, diákokat, nyugdíjasokat vertek össze brutálisan, mindenféle felelősségre vonás nélkül.Írtunk arról is, hogy több, meghatározó francia politikus szükségállapot bevezetésére tett javaslatot emiatt.

A kialakult súlyos válság miatt tovább folytatódott a lemondási hullám, december végén elhagyta a süllyedő hajótMacron legfontosabb bizalmasa, beszédírója, kommunikációs igazgatója Sylvian Fort.

Chantal Jouanno, a Nemzeti Konzultációért Felelős Bizottság elnökének mostani visszalépése pedig azt mutatja, hogy veszélybe kerülhet annak a társadalmi konzultációnak a lebonyolítása is, amit az államfő még decemberi televíziós beszédében ígért meg.

Chantal JouannoForrás: AFP/Joel Saget

Miután a migrációról való társadalmi egyeztetést eltüntették a kérdések közül, további négy ügyben kérdezik meg a franciákat:

  • ökológiai átmenet kérdései,
  • adózás,
  • közszolgálat,
  • vita a demokráciáról.

A nemzeti konzultáció lebonyolítására Chantal Jouanno-t a francia kormányfő, Édouard Philippe kérte fel. Miután azonban a világ vezető konzervatív napilapja, a Le Figaro nyilvánosságra hozta, hogy Chantal Jouanno a Nemzeti Konzultációs Bizottság elnökeként 14 666 eurós havi jövedelmet kap a francia kormánytól (majdnem 5 millió forint) egész Franciaország felháborodott, az internet népe pedig a lemondását követelte.