Elszabadult a bűnözés azokban az országokban, ahol sok a migráns

2019.01.15. 15:54

A migrációs válság kitörése óta ugrásszerűen megnőtt a kézigránátos támadások száma a svéd nagyvárosokban. A szakértők szerint összefüggés van a Közel-Keletről érkezett migránsok és a támadások között. Nyugat-Európában a migrációs válság kezdete óta radikálisan megnőttek a bevándorlók által elkövetett bűncselekmények, sőt a terrortámadások száma is megugrott.  

Robbanásszerűen növekedett a kézigránátos támadások száma Svédországban az elmúlt években. Míg a hivatalos statisztikák szerint 2011-ben csupán két kézigránátos támadást jegyeztek fel, addig 2016-ban már 39-et, és ennek a fele Stockholmban történt. 2011-2018 között összesen 116 kézigránátos támadás volt a skandináv országban, főleg a migránsok által nagy számban lakott városokban.  

Ugrásszerűen megnőtt a migránsok által lakott svéd nagyvárosokban a kézigránátos támadások számaForrás: Origo

Közel-keleti összefüggések

Az elmúlt hét évben 46 támadást jegyeztek fel Stockholmban, 27-et Malmőben és 13-at Göteborgban - mindezeket az adatokat a Malmői Egyetem és egy dániai think tank gyűjtötte össze. "Amikor más országok rendőri vezetőivel és kutatóival beszélünk, akkor sokan meglepődnek, hogy mitől nőtt meg ennyire ezen támadások fajtája az országban. Persze más országokban is előfordulnak ilyenek, de nem ilyen nagyszámban - minderről már Amir Rostami, a téma szakértője beszélt. Úgy látja, hogy a támadások ezen fajtája mögött az állhat, hogy a Közel-Keletről százezrek érkeztek az elmúlt években, és ezért érdemes lenne azon társadalmakat megvizsgálni, hogy azokban milyen szerepe van ezen támadásoknak. 

A svéd rendőrség egyébként mára odáig jutott a kézigránátos támadásokat illetően, hogy gyakorlatilag amnesztiát ad azoknak, akik a hatóságoknak eljuttatnak ilyen eszközöket, mert később semmilyen eljárás nem indul ellenük, hogyan jutottak ilyen fegyverek birtokába. 

Tetőfokon az iszlám terror

Az Iszlám Állam létrejötte és a migrációs válság robbanása óta extrém módon megnőtt az iszlamista terrortámadások száma Európában, és az áldozatok száma is jelentősen megugrott. Csak az elmúlt 17 évben 725 százalékkal nőtt a radikális cselekmények száma. Az IÁ felemelkedésével párhuzamosan erősödött az európai migrációs válság is, és mindez a biztonsági helyzet drámai romlásával járt Európában.

Az első jelentős iszlamista támadás négy éve a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen történt, majd
2015 novemberében Párizsban több helyen csaptak le a terroristák. 2016 tavaszán Brüsszelben a Zaventem repülőtéren és egy metróállomáson robbantottak az iszlamisták, majd nyáron Nizzában egy kamionnal hajtott a tömegbe egy merénylő. Decemberben pedig Berlinben történt egy hasonló támadás a karácsonyi vásáron. 

2017-ben a sikeres, sikertelen és a megakadályozott merényletek száma a duplájára nőtt a megelőző évhez képest.  Az Egyesült Királyságban, Svédországban, Franciaországban, Németországban és Spanyolországban szinte mindennapossá váltak a különféle terrortámadások. Ez a tendencia 2018-ban sem változott, elég csak felidézni a legutóbbi karácsonyi strasbourgi terrortámadást.

A migrációs válság és a bevándorlás alapvetően rajzolta át Európa térképét. Ami biztos: a bűnözés és a terrorizmus egyre nagyobb teret hódítForrás: AFP/Louisa Gouliamaki

Svédország negyede már migráns hátterű

Mint arról korábban beszámoltunk, a tavalyi hivatalos statisztikák alapján a legtöbb tartózkodási engedélyt „családi kapcsolatokra" hivatkozva adták ki a svéd hatóságok. Ha így folytatják a svédek, akkor lassan kisebbségbe kerülnek a saját hazájukban. Az ország lakosságának a negyede ugyanis már migráns hátterű. 72 esetben örökbefogadás, több mint 35 ezer esetben családegyesítés (melyek közel fele menedékkérő migránsokhoz kapcsolódott),  9300 alkalommal pedig a svédországi születési hely megléte, de az európai uniós állampolgárságú szülők hiánya miatt került sor az engedélykérelem pozitív elbírálására. 

Habár a migrációs válság csúcspontjához, 2015-höz képest csökkent az újonnan érkezett menedékkérők száma, a tavalyi évben így is 25 ezer menedékkérelmet adtak be a skandináv államban.
Az új középiskolai törvénynek köszönhetően (mely a harmadik világból érkezett kiskorú migránsok oktatását tűzi ki célul) 2018-ban csaknem 5 ezer, javarészt Afganisztánból érkezett bevándorlót sikerült beiskolázni. A törvény létjogosultságát azonban többen vitatják, ugyanis a „kiskorúak" 78 százalékáról kiderült, hogy valójában már elmúlt 18 éves, 99 százalékuk pedig férfi.

Terroristák ellen emeltek vádat

Szintén beszámoltunk arról, hogy Svédországban vádat emeltek hat ember ellen terrorista bűncselekmények miatt. A vádlottak egyebek között pénzt utaltak át az Iszlám Állam dzsihadista szervezetnek. Hárman vegyi anyagokat és egyéb anyagokat, köztük két bajonettet és rádiós fejhallgatókat is azért szereztek be, hogy azzal testi sértést okozzanak és gyilkoljanak. 

A hat vádlott közül öt üzbég állampolgár, a hatodik kirgiz, a 24 és 46 év közötti vádlottak mindegyike tagadta bűnösségét. A közép-ázsiai férfiak ellen bemutatott bizonyítékok között szerepeltek chatbeszélgetések és különböző razziák során lefoglalt számítógépekről és mobiltelefonokról származó információk. Johan Olsson, a svéd titkosszolgálat (SAPO) műveleti vezetője elmondta, hogy az így szerzett információk ellenőrzése segített a szolgálatnak lenyomozni a gyanúsítottakat, és megakadályozni a merényletet.

A határok megvédése nélkül nem fog megállni a migrációForrás: AFP/Pedro Pardo

Óriási botrány Finnországban

Időközben rendkívüli kormányülést tartottak Finnországban, miután az egyik közép-finnországi városban válsághelyzet alakult ki a pedofil migránsok által kislányok ellen elkövetett rengeteg szexuális erőszak miatt. Decemberben őrizetbe vettek hét migránst kiskorú lányok elleni nemi erőszak gyanújával, egyikük pedig elhagyta Finnországot, mielőtt elfoghatták volna. Végül Németországban vették őrizetbe január első napjaiban.

A kormánykoalíció legkisebb pártja, a konzervatív Kék Reformpárt azt követeli, hogy toloncolják ki az országból a szexuális bűncselekményeket elkövető migránsokat.  A botrány olyan nagy, hogy a miniszterelnök és a köztársasági elnök újévi beszédében is kénytelen volt vele foglalkozni.  Kai Mykkänen belügyminiszter nem tagadta, hogy az oului nemi erőszakok elkövetésével Észak-Afrikából és Közel-Keletről érkezett migránsokat gyanúsítanak. Ezekből a térségekből érkezik a legtöbb illegális bevándorló az országba.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK