Annak ellenére, hogy a magyar nyelvű, rendszeres szentmisék iránti igény folyamatos volt, ezidáig nem történtek lépések ennek érdekében a Jászvásári (Iași) Egyházmegyében. Ferenc pápa május végén-június elején azonban Erdélybe, illetve Romániába látogat és felkeresi - többek között - Csíksomlyót is. Ennek bejelentése és közelgő dátuma, úgy tűnik, fordulatot hozhat a csángó-magyarok vallásgyakorlási lehetőségeinek terén.

A bákói (Bacău) magyar római katolikusok számára fennállása óta először szervez magyar nyelvű szentmisét a jászvásári római katolikus püspökség, mely eddig a számtalan kérés ellenére nem engedélyezte, és nem nézte jó szemmel a magyar nyelvű misézést Csángóföldönközölte a S4C.news nevű keresztény hírportál erdélyi sajtóorgánumokra hivatkozva.

Hagyományőrző moldvai csángó-magyarok esküvői jelenetet adnak elő a XX. Csángó Bálon a budapesti Syma rendezvényközpontban 2016. január 30-án.Forrás: MTI/Kallos Bea

A Főtér.ro szerint a mostani kedvező döntés akár Ferenc pápa nyár eleji romániai látogatásával is összefügghet.

A magyar nyelvű miséket minden hónap utolsó vasárnapján tartják a város központjában található Szent Miklós-templomban. Ezeket elsősorban azoknak a moldvai csángóknak szánják, akik a legutóbbi népszavazáson magyar nemzetiségűnek vallották magukat.

Az első alkalom vasárnap, január 27-én leszA hírt a romkat.ro megkeresésére Cornel Cadar, a jászvásári egyházmegye papja is megerősítette.

Mint mondta, Bákóban január 27-től ad experimentum, azaz kísérleti jelleggel indulnak havi rendszerességgel a magyar szentmisék. Ezek folytatása attól függ, hogy lesznek-e résztvevők.A Krónika című kolozsvári napilap idézte az MTI-nek nyilatkozó Nyisztor Tinkát, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége vallási ügyekért felelős vezetőjét, aki elmondta: a Jászvásári Püspökség 1884 óta íródó történetében először lehet majd tartani az egyházmegye területén, annak vezetése által elrendelt rendszeres magyar nyelvű miséket.Mint közölte, a bákói magyar misét a csángó oktatási program tanárának, Boros Rezsőnek a kérésére hagyta jóvá a püspökség.

A kérést a moldvai csángók hét szervezete is támogatta.

A néprajzkutató felidézte: közel harminc éve küzdenek a magyar misék engedélyezéséért, és tervezi, hogy közzéteszi azt a két kötetet kitevő levelezést, amelyet a különböző egyházi elöljárókkal folytatott ez ügyben.

Azt is hozzátette azonban, hogy a bákói misével nem oldódik meg a moldvai csángók anyanyelvi misézése. Fenntartják a követelésüket, hogy vezessék be a magyar miséket mindazokban a csángó falvakban, ahol igény van erre.

Megjegyezte: a pápalátogatás előtt még kihallgatásra megy ez ügyben a bukaresti pápai nunciushoz.

A moldvai csángók a magyar szóhasználat szerint a Romániában, Moldva tartományban élő magyar nyelvű népcsoport tagjai, akik vallási szempontból a moldvai katolikus lakosság részét alkotják. A román szóhasználatban a ceangău ('csángó') népnevet ezenkívül a román nyelvű moldvai katolikusokra is alkalmazzák. Az ő hagyományos kultúrájuk szintén különbözik az ortodox vallású románokétól, és sok hasonlóságot mutat a magyar nyelvű csángókéval, tekintve, hogy elsöprő többségük elrománosodott magyar. Moldvában mintegy 250 ezer római katolikus van. Bár magyar papjaik és magyar iskoláik – az ötvenes években egy rövid, 6 éves időszakot kivéve – sohasem voltak, közülük még ma is körülbelül 40 ezren beszélik a magyar nyelv legarchaikusabb nyelvjárását. Magyar papokat 300 éve kérnek, de azóta sem kaptak.