Káosz és összeomlás Venezuelában - megbukott a dél-amerikai szocializmus?

2019.01.25. 07:58

A bukás szélére került Nicolas Maduro, a Venezuelát irányító szélsőbaloldali diktátor, aki Hugo Chavez halála után került hatalomra. Chavez az európai szélsőbaloldal hőse volt, akit az új szocializmus megteremtőjeként dicsőítették. Chavez 15 éves uralmát a kőolaj - Venezuela egyetlen exportcikke - magas ára tartotta fent, de közben magát az olajkitermelő ipart is tönkre tette, miután pedig az olajár összeomlott, Venezuela gazdasági válságba és káoszba süllyedt. 2015-ben az ellenzék megnyerte a parlamenti választást, de Maduro diktatórikus eszközökkel meggátolta a törvényhozás munkáját. Közben milliók menekültek el az országból, hatalmas tömegtüntetések kezdődtek, a tüntetéseken pedig az ellenzék semmiből jött fiatal vezére, Juan Guaido ideiglenes elnöknek kiáltotta ki magát. Az Egyesült államok, a latin-amerikai országok ls az EU meglepően gyorsan állt Guaido mögé, a hadsereg azonban még kitart Maduro mellett. Mi jöhet most?

Venezuela a 15 évig hatalmon lévő Hugo Chavez 2013-as halála után került az államcsőd szélére. A válságot persze nem Chavez halála okozta, hanem az olajár összeomlása. Nicolás Maduro, aki korábban az egykori elnök külügyminisztere volt, elnökként a nehézségeken nemhogy nem tudott úrrá lenni, a válság csak eszkalálódott. Az elmúlt években kisebb-nagyobb mértékben, de forrongott az ország. A héten kezdődött tüntetéshullám lehet, hogy elsöpri a szélsőbaloldali elnök hatalmát.  

Az összecsapásoknak a rendőrökkel már legalább 13 (egyes források szerint 26) halottja van. A tüntetők Nicolás Maduró államfő lemondását követelik, az ellenzéki többségű parlament elnöke pedig már ideiglenes elnöknek is nyilváníttatta magát, amit több ország már el is ismert, az Egyesült Államokon kívül a Lima-csoport 11 tagországa (Kanada, Argentína, Brazília, Guatemala, Honduras, Kolumbia, Costa Rica, Panama, Paraguay, Peru és Chile). Juan Guaidót a január elején beiktatott új brazil elnök, Jair Bolsonaro is elismerte.

Mexikónak és Oroszországnak komoly fenntartásaik vannak azonban, Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint a Nyugat kézi vezérléssel hajt végre hatalomváltást a latin-amerikai országban, míg Mexikó közölte, hogy nem fog senkinek sem a pártjára állni, és azon az állásponton van, hogy Guaido elismerésével a szervezet (mármint a Lima-csoport) megsértette Venezuela szuverenitását. 

A venezuelai hadsereg sem ismeri el Juan Guaido parlamenti elnököt Venezuela ideiglenes elnökévé, márpedig a hadsereg egy dél-amerikai ország esetében fontosabb, mint bárhol máshol. Vladimir Padrino védelmi miniszter Twitter-üzenetében úgy fogalmazott, hogy a fegyveres erők semmilyen elnököt nem ismernek el, aki törvénytelenül önmagát jelölte a tisztségre vagy idegen érdekek hatására lett rákényszerítve az országra.

Ennek ellenére szakértők szerint a szigorú ellenőrzés alatt lévő hadsereg eléggé megosztott. Közben már komoly diplomáciai bonyodalom is lett abból, hogy Maduro elnök kiutasította az amerikai diplomatákat az országból, 72 órát hagyva nekik a távozásra, amit viszont Washington nem fogad el, mint ahogy a "Maduro-rezsimet" sem. 

Kormányellenes tüntető mutatja a sebesüléseit Caracasban 2019. január 23-án. Ezen a napon százezrek vonultak utcára Venezuela több nagyvárosában, követelve Nicolás Maduro államfő lemondását, valamint azt, hogy az ellenzéki többségű parlament elnökét, Juan Guaidót nevezzék ki elnöknek. A kormányellenes tüntetésekben eddig legkevesebb 13-an vesztették életüket.Forrás: MTI/EPA/EFE/Cristian Hernández

Szegénység, alkotmányos válság, nagyon rossz közbiztonság

Venezuela borzalmas gazdasági állapotáról az Origo is többször beszámolt. Sok mindent elmond az országról, hogy a kormány évek óta nem közöl hivatalos inflációs adatot, ennek ellenére a parlament pénzügyi bizottságának a vezetője szerint 1,7 millió százalék volt az infláció tavaly az országban. Az export szinte csak a kőolajra épül, emellett hatalmas korrupcióval is szembe kell néznie Venezuelának. Ez utóbbival kapcsolatban Matthius Krull svájci bankár bűnösnek vallotta magát a bíróságon, miután kiderült, hogy a venezuelai nemzeti olajvállalattól csalások és vesztegetések által befolyt pénzt segített tisztára mosni az ország gazdasági összeomlása után. Az USA korábban megtiltotta állampolgárainak, hogy venezuelai arannyal kereskedjenek. Az országból több millióan menekültek el az elmúlt években, elsősorban a hiperinfláció és az élelmszerhiány miatt, előbbit az új bolivar bevezetésével akarták enyhíteni, sikertelenül. Az országban nincs elég élelmiszer, de hiány van a gyógyszerekből és több fontos alapvető termékből is. Venezuelát az elmúlt években több multinacionális vállalat elhagyta pl. a Coca-Cola vagy a General Motors. 

2018 augusztusában dróntámadásos merényletet követtek el Maduro elnök ellen, a szélsőbaloldali diktátor ugyanis szinte teljesen felszámolta a népképviseletet a jobboldali ellenzék választásokon aratott elsöprő győzelme után. Az egyik ellenzéki képviselő elismerte, hogy részt vett a venezuelai elnök elleni merényletben. 

Egy tavaly júniusban közzétett Gallup felmérés szerint immár sorozatban másodszor Venezuela a világ legveszélyesebb országa. Az emberek többsége nem mer kimenni éjjel az utcára, sőt, közel felüket ki is rabolták 2017-ben. 

Ki az a Juan Guaido?

A 35 éves ellenzéki, gazdasági mérnök végezettségű Juan Guaido jelképes eskütétele után ideiglenes kormányt és szabad választásokat, tehát demokratikus fordulatot ígért. A Bloomberg.com oldalán megjelent összefoglaló szerint Guaido két hónappal ezelőtt csak egy törvényhozó volt a sok közül a gyakorlatilag hatalommal nem rendelkező kongresszusi testületben. Guiado megjelent az egyik caracasi demonstráción, ahol megesküdött arra, hogy ideiglenes elnökként véget vet a "bitorlásnak", ezt pedig a tömeg nagy éljenzéssel fogadta.

Több mint egy évtizeddel ezelőtt kezdett Hugo Chavez elleni demonstrációkat szervezni, amiért a volt elnök elhallgatta a kritikusokat azzal, hogy nem volt hajlandó megújítani Venezuela legnépszerűbb televíziós csatornájának sugárzási engedélyét. Guiado szoros kapcsolatot alakított ki az egykori caracasi polgármesterrel, Leopoldo Lopezzel, akinek segített megalapítani a "Popular Will" nevű pártot, ami szabadfordításban talán népakaratot jelenthet. Még a házi őrizetben lévő Lopezzel is naponta többször beszélt. 

Juan Guaido Venezuela ideiglenes elnöke, a tüntetések és tiltakozó hullám egyik vezetőjeForrás: AFP/Federico Parra

Juan Guaido egy pilóta és egy háziasszony fiaként egy kis kikötővárosban nőtt fel hat testvérével együtt Caracas közelében. 1999-ben családjával együtt túlélte azokat a földcsuszamlsokat, melyek emberek ezreit ölte meg. Volt osztálytársát vette feleségül, lányuk a 2017-es tüntetési hullámok idején született. A tüntetéseken Guiado nyakát eltalálta egy műanyag sörét és a keze is eltört a rendőrséggel való összecsapás során.  

Carlos Romero, a venezuelai Központi Egyetem politológusa szerint „szerencsétlen események sorozata" következtében vált Guaido vezetővé, miután társait letartóztatták vagy száműzetésbe kényszerítették. Guaido január 5-én esküdött fel a parlament elnökének, egy héttel azelőtt, hogy Maduro megkezdte második ciklusát hazai ellenfelei és a több mint 60 nemzet ellenében, akik nem fogadják el a 2018-as megválasztását. 

Guiadót Maduro titkosrendőrsége őrizetbe vette, de néhány órával később elengedte. Ezek után még nagyobb tiltakozásra hívott fel, a hat évtizedes venezuelai demokrácia megszületésének ünneplésére. 

Ahogy az új, ideiglenes elnök, Juan Guaido fogalmazott:

itt a válaszunk. Az utcán maradunk és nem félünk. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK