1963, 1979: Mínusz 30 fok ejtette foglyul Magyarországot

Budapest, 1963. január 15. Légi felvétel Budapestről, előtérben a Parlament, háttérben jobbra a Földművelésügyi Minisztérium, középen a Munkásmozgalmi Intézet épülete. MTI Fotó: Járai Rudolf

Az Egyesült Államokban tomboló tél, a közép-nyugati államokat és Chicagót sújtó mínusz 30-35 (helyenként mínusz 40) fokos hideg bőséggel szolgáltat témát a világsajtónak és az amerikai médiumoknak is. Az össznépi „itt a világvége, mindjárt megfagyunk” jelentések olvasgatása közben érdemes felidézni, hogy az amerikaihoz hasonló időjárási körülmények Magyarországon is előfordultak. Nem csak 1987-ben, amely minden idők leghíresebb magyarországi teleként vonult be a köztudatba.

Az 1987-es elképesztő havazással járó januári napokról az Origo korábban már megemlékezett. Ugyanakkor – ha a rendkívülinek mondott téli időjárási eseményeket keresünk – érdemes felidézni, mi történt Magyarországon 1963 és 1979 januárjában.

Harminc éve kezdődött a rémálomba fordult „mesetél"

Hosszú évek, sőt évtizedek óta nem volt olyan, az egész országot fogságba ejtő és katasztrófahelyzetet okozó havazás, mint az 1987. január 10-én az esti órákban elkezdődött „mesetél". A heves szélvihar kíséretében érkező sűrű hóesés, az utólag ironikusan csak „nagy nyolcvanhetes...

1963: Fenékig fagyott be a Tisza Tokaj alatt

1963. január 17-én a Bakonyban fekvő Lókút, Szapár és Hidegkút falvak lakói öt napja várták, hogy valakik felszabadítsák őket, tekintettel arra, hogy az ide vezető bekötőutak 120 órája járhatatlanok voltak. A '63-as rendkívüli tél január 12-én tört be az országba, és csaknem három héten át tartotta fogságban a Kárpát-medencét.

Január 17-én a Kossuth rádió reggeli hírműsora arról számolt be, hogy a Zala megyei Lentiben reggel mínusz 28 fokot mutattak a hőmérők.

Az országon átsüvítő szél miatt azonban azok, akik ekkor az utcára merészkedtek, mínusz 40-45 foknak érezték azt, ami valójában mínusz 28 volt. Voltak olyan községek, falvak – Tiszadorogma, Ároktő és Tiszavalk – ahová csak szánkóval lehetett behúzni az alapvető élelmiszereket.

Budapest, 1963. január 15. Légi felvétel Budapestről, előtérben a Parlament, háttérben jobbra a Földművelésügyi Minisztérium, középen a Munkásmozgalmi Intézet épülete. Tombolt a tél, a dunai jég lassan összeállt Forrás: MTI/Járai Rudolf

A rendkívüli időjárásnak voltak nevesített és névtelen hősei.

A Bakonyban található Kab-hegyi tévétoronyban Kalotai Pál egyhuzamban 80 órája teljesített szolgálatot.

Egyrészt azért, mert a hófúvással és mínusz 20 fokos nappali hőmérséklettel sújtott hegyvidéken a váltás képtelen volt megközelíteni a tornyot, másrészt, mert Kalotai Pál sem tudott a munkahelyéről elszabadulni. Ennél súlyosabb helyzet alakult ki az ország másik felében, Tokaj és Tiszanagyfalu között. A falu határában a folyó éles kanyarulatot vesz, itt torlódott fel egy 3 méter magas jégtorlasz, amelyet a tokaji kőbányászok robbantással próbáltak megszüntetni. Bár a vízügyi munkatársak a helyszínre vezényeltek két jégtörő hajót, de ezek nem tudtak mit kezdeni a monumentális jégfallal. Másnapra az is kiderült, hogy

a Tisza ebben a kanyarban a fenékig befagyott,

két nap telt el, mire a jégdugót ki tudták húzni a falból. Közben a Duna sem tétlenkedett, a rendkívüli hidegben a folyó Budapest és a jugoszláv határ között egybefüggően befagyott. A magyar fővárosban 7 év szünet után alakult ki összefüggő jégréteg a folyamon.

Budapest, 1963. január 12. Hómunkások takarítják a havat a Lenin körút úttestéről, a New York-palota előtt Forrás: MTI/Bara István

1963. január 21-ére olyan súlyos lett a hazai helyzet, hogy

a Kormány elrendelte az összes magyarországi iskola átmeneti bezárását.

Január 20-án volt az utolsó tanítási nap, majd február 4-én mehettek újra iskolába a tanulók. Közben a hazai fűtőanyag-ellátás is nagy nehézségeket okozott, ezért január 20-án és február 3-án (mindkettő vasárnapi nap volt) rendkívüli, három műszakos termelést kellett szervezniük a bányászoknak. Ezen a napon már halálos áldozata is volt a hazánkat lassan 10 napja jellemző rendkívüli időjárásnak. Bőhm János, az Oroszlányi Szénbányák Vállalat lakatosa felmászott az egyik tartóoszlopra, hogy megtisztítsa a szénszállító kötélpálya korongját. Munkája végeztével, amikor a 7,5 méter magas oszlopról lefelé igyekezett,

megcsúszott és lezuhant. Bőhm János nem élte túl a balesetet.

Külön érdekesség, hogy az Egyesült Államokban 1963 januárjában pontosan olyan időjárás alakult ki, mint amivel most küzdenek a középnyugati államok. Az 56 évvel ezelőtti jelentések szerint Wisconsin és Iowa államokban 50 ember halt meg a mínusz 45 fokos hideg következtében.

1979: szörnyethalt egy éjjeliőr a Majakovszkij utcában

Rendkívüli időjárási körülmények közepette fordult át a naptár 1978-ról 1979-re. 40 évvel ezelőtt,

újév első napján erős hidegbetörés történt a Kárpát-medencében.

Pécsett nappali fényt idéző éjszakai villámlással és mennydörgéssel zúdult rá a városra a hóvihar. Ilyen különleges időjárási jelenséget a legharcedzettebb meteorológusok sem tudtak felidézni. A 40 centi friss havat hozó vihar fél napra a nagyvárost elvágta a külvilágtól, ráadásul a villámcsapás tönkretette a Mecsek tetején álló URH-tornyot.

A 90 km/h-s sebességgel tomboló szélvihar pillanatok alatt magas hófalat emelt a város köré,

amelyet 12 órás megfeszített munkával tudtak csak csökkenteni. Pécset sem autóbusszal, sem vonattal nem lehetett elhagyni. Az 56 éves Tamás Béla a Pécshez közeli Kővágószőlősön mégis elindult, de eltévedt a hatalmas hóban. Kihűlt testére egy nappal később bukkantak rá, már nem lehetett rajta segíteni. Budapesten a szélvihar a Majakovszkij utcában ledöntött egy falat. A lehulló téglák az udvarban szolgálatot teljesítő éjjeliőr bódéjára estek, a bent ülő Kiss János szörnyethalt.

Az utcaseprők a Margit-hídnál, a rakpartról a Dunába öntik a pesti utcákról eltakarított havat, hólét Forrás: MTI/Friedmann Endre

A Kab-hegyi adótorony 1963 után ismét főszerepet kapott a hírekben. Az újév napján a Bakonyt elérő 120 km/h-s szélvihar miatt

a szilveszteri tévéműsort csak megszakításokkal tudták sugározni Veszprém megyében.

A szél lecsendesülése után hatalmas havazás kezdődött, a friss hó az ország teljes területén hullott, nagy gondokat okozva ezzel a közlekedésben.

1979. január 6-ra már az „évszázad hideghullámának" nevezték el a szokatlanul hideg, téli időjárást. A Lengyelországban mért nappali mínusz 30 fokos hőmérsékletek és az óriási mennyiségben lehullott hó miatt a magyarországi utazási irodák lemondták a lengyel utakat, ugyanígy tettek a lengyelek is.

2019: Amerikában is meg tud állni az élet

A középnyugati államokat és a Nagy Tavak-vidékét ellepő sarkvidéki légtömegek, a mínusz 30-35 fokos hideg lassan térdre kényszeríti az Egyesült Államokat. A különféle médiumok szinte percenkét citálják az eddig még le nem írt, el nem hangzott jelzőket a valóban kemény téli idővel kapcsolatban. Itt már mindenki mindent elmondott, a lakosságot percenként óva intették, a tévék és a közösségi médiumok egyetlen pillanatnyi szünetet nem hagynak a hírek szerelmeseinek.

Chicago, 2019. január 30. A hőmérséklet mínusz 30 fok Forrás: AFP/Joshua Lott

Pedig ez a hőmérséklet – a mínusz 30-35 fok – Európa északi részében, a sarkkörön túl egyáltalán nem szokatlan.

Arrafelé mínusz 35 fok alatt szoktak megjelenni az első olyan cikkek, amelyek a téli időjárással foglalkoznak.

A skandináv országokban és Finnországban mínusz 18 fokos nappali hőmérsékletben még simán kint játszanak az udvaron az ovisok és a kisiskolások – ez ellen ott senki nem emel szót. Személyes tapasztalatom 2012-ből, a svédországi Jokkmokkból van, ahol – igaz, szélcsendes időben – mínusz 36 fokos nappali hőmérsékletben zajlott a szokásos számi kézműves vásár. Ilyen hidegben a legedzettebbek sem bírnak tovább a szabadban egy órát, miközben a legmodernebb telefonok és tabletek negyedóra múlva adják meg magukat és lemerülnek, kikapcsolnak.

Mínusz 30 fokban sétáló ember Chicagóban Forrás: AFP/Joshua Lott

A végére egy érdekesség:

az északi szélesség 79. fokán fekvő, Norvégiához tartozó Spitzbergákon (Svalbard) a cikk írásának pillanatában mínusz 1 fok volt. Chicagóban helyi idő szerint nem sokkal szerda déli 12 óra előtt pedig mínusz 29 fokot mutattak a hőmérők.

Aztán megnéztem az oroszországi Jakutszk városának adatait, ahol már csütörtök van és mínusz 42 fok.

Megnyugodhatunk tehát. A világ mégsem állt teljesen a feje tetejére.