Macron kétségbeesett ötlete: népszavazásba menekülne

Macron francia elnök a Le Figaro egyik újságírójának arra célzott, hogy népszavazást akar tartani a sárgamellényesek követeléseiről, egy időben az európai parlamenti választással. A kiszivárgott hírek alapján a bukott szocialista miniszterből lett bevándorláspárti elnök azonban trükknek szánja a népszavazást: egyrészt olyan kérdéseket tenne föl, amelyek a legfontosabb követeléseket nem érintik, de népszerűek. Arra számít, hogy ezzel egyrészt semlegesíti a sárgamellényeseket, másrészt az EP-választásra mozgósítja a választóit. A bevándorláspárti kampánya, amelyben Orbán Viktor legfőbb ellenfelének nevezte magát, óriásit bukott, sokat veszített vele. Ugyanakkor elemzők szerint az álnépszavazás rendkívül veszélyes taktika: Macronnál jobb és sikeresebb politikusok is buktak már el hasonló trükkel.

Macron múlt héten pénteken a Le Figaro egyik újságírójának tett utalást arra, hogy népszavazást tervez a kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen több mint két hónapja tiltakozó sárgamellényesek követeléseiről. Ezt a Journal du Dimanche című vasárnap megjelenő hetilap is megerősítette, immár Macron környezetére hivatkozva. A népszavazást a májusi európai parlamenti választásokkal egy napon tartanák. Macron állítólag a népszavazást tartja az egyetlen megoldásnak a sárgamellényes mozgalom okozta válság megoldására.

Ugyanakkor a kiszivárgott hírek szerint

Macron mindössze két kérdést vinne a nép elé, és egyik sem tartozik a sárgamellényesek legfőbb céljai közé.

Az egyik az, hogy legyen-e kevesebb képviselő a Nemzetgyűlésben, a másik pedig, hogy legyen-e tisztán arányos választási rendszer. Mindkét kérdés esetében arra számít, hogy nagy többséggel támogatják az emberek, és ezzel politikai győzelmet arat. Nem hajlandó ugyanakkor népszavazásra bocsátani például a vagyonadó visszaállításának kérdését, ami a sárgamellényesek egyik legfőbb közteherviselésről szóló követelése.

Macron célja nyilvánvalóan kettős. Egyrészt ezekkel az álkérdésekkel akarja leszerelni a sárgamellényes mozgalmat, másrészt szavazatokat akar nyerni az EP-választáson. A bevándorláspárti, a nemzetek szuverenitását megkérdőjelező kampánya ugyanis óriási bukás volt, a népszerűsége emiatt is sokat csökkent.

Ahogy azt a világ vezető konzervatív napilapja, a Le Figaro tavaly augusztus végén megjósolta:

Macron óriási hibát követett el azzal, hogy Orbán Viktor legfőbb ellenfeleként határozta meg magát.

Macron olyan csatába akar beszállni Orbán Viktor ellen, amiben egyértelműen a magyar miniszterelnöknek van igaza, vagyis abban, hogy Orbán Viktor fellép a migráció ellen és a nemzeti szuverenitás mellett

– írta akkor a Le Figaro vezető publicistája, a nagy tekintélyű esszéista, Ivan Rioufol.

Elemzők szerint azonban Macron trükkösnek szánt terve hatalmas bukás lehet. Egyrészt, az előző nemzetgyűlési választás első fordulójában Macron pártjának jelöltjei országosan mindössze 28,2 százalékot értek el, ezzel szereztek abszolút többséget. Vagyis egy tisztán arányos választási rendszerben nem is lenne parlamenti többsége. Azóta pedig

csökkent az elnök és pártjának népszerűsége, vagyis egy ilyen választás teljes bukást jelentene számára.

Másrészt a népszavazásokon az emberek hajlamosak nem a kérdésekről szavazni, hanem arról a politikusról, aki a kérdéseket feltette. Különösen akkor, ha olyan kérdéseket kapnak, amelyek nem életbevágóak számukra. Így

a népszavazás könnyen válhat Macron-ellenes népszavazássá.

Francia elemzők megemlítik a Macronnál sokkal sikeresebb és tekintélyesebb politikust, Jacques Chirac jobboldali elnököt, aki 1997-ben a közvélemény-kutatások adataiban bízva – egy évvel idő előtt – feloszlatta a Nemzetgyűlést. Az volt a célja ezzel, hogy 2002-ig tartó elnöki mandátuma végéig biztosítsa a többségét a parlamentben, és nekiláthasson a reformoknak. A választók azonban megbüntették, nyertek a szocialisták, és ezzel Cohabitation, vagyis „együttélés”, megosztott kormányzás következett.

De így járt Nagy-Britanniában Theresa May is, aki előre hozott választásokon akart nagy többséget és legitimációt szerezni a brexit-tárgyalásokhoz, aminek a vége az lett, hogy majdnem elvesztette a választást, és végül csak az északír unionistákkal tud kormányozni.

A JDD azt írta, hogy belügyminisztérium már fel is vette a kapcsolatot a nyomdákkal annak érdekében, hogy a május 26-ra tervezett EP-választásokkal egy időben a népszavazást is meg lehessen tartani, „amennyiben az államfő is megerősíti a menetrendet”. A végső döntést Emmanuel Macron állítólag egy héten belül hozza meg.

Laurent Wauquiez, a jobbközép Köztársaságiak elnöke vasárnap az Europe1 kereskedelmi rádió és a Cnews hírtelevízió közös műsorában arra figyelmeztetett, hogy a népszavazás nem korlátozódhat az intézményi kérdésekre.

Ügyelni kell arra, hogy a nagy nemzeti vita ne egeret szüljön, és hogy a vita kimenetele ne korlátozódjon olyan témákra, amelyek nagyon távol állnak a franciák gondjaitól

– idézi az MTI Wauquiez-t. A Köztársaságiak elnöke úgy látja, hogy az arányos szavazási rendszer bevezetése vagy a képviselők számának csökkentése nem első számú követelése a franciáknak.