Migránsokkal vannak tele a svájci börtönök

Négyből három elítélt bűnöző külföldi, a számok pedig már évtizedek óta meredeken emelkednek.

Svájcban a börtönök száma 37 százalékkal csökkent 1988 óta, miközben a megmaradtakban 50 százalékkal több elítéltet helyeztek el – derül ki a Svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal adataiból.

A számokból az is kirajzolódik, hogy míg 1988-ban 4621 ember ült börtönben, addig 2017-ben már 6907. Ez arányaiban azt jelenti, hogy százezer emberre 82 bűnöző jutott két éve, míg 30 éve „csupán" 70.

Közben pedig a három évtizeddel ezelőtti 152 intézményből mára 106 maradt, többek között azért, mert a kisebbeket bezárták, az elítélteket pedig inkább nagyobb komplexumokba vitték. Ma már minden negyedik intézetben tartanak fogva száznál is több rabot.

A 2017-es adatokból azonban felsejlik egy elég aggasztó tendencia, ugyanis a bűnözők „mindössze" 24 százaléka rendelkezik svájci állampolgársággal, tehát minden negyedik.

Az országban lakóhellyel rendelkező, külföldi elítéltek 31 százalékot, míg a még lakhellyel sem rendelkező „külföldiek", tehát a migránsok 45 százalékot tesznek ki.

A bevándorlók által elkövetett bűncselekmények és ehhez kapcsolódóan a büntetések meredeken emelkedtek az elmúlt 30 évben. A gazdag alpesi ország ráadásul a segélyturizmus egyik fontos célpontja, magyarán az ideérkező migránsok elsősorban a bőkezű állami támogatások miatt jönnek ide.

Viszont tavaly ez már olyan szintre jutott, hogy nagyon erősen terhelte Svájc szociális rendszerét.
Az országban egyre több bevándorló kap állampolgárságot, akik emiatt később nyugdíjra is jogosultak lesznek.

Viszont a legnagyobb baj, hogy jelentős részük nem akar dolgozni, pusztán segélyekből megélni.

Egy éve már megpróbált fellépni az állam az élősködés ellen. Egész pontosan megszavaztak egy olyan jogszabályt, ami alapján egyetlen bevándorló sem kap állampolgárságot, amíg nem fizeti vissza a segélyeket. A koncepciónak az lett volna a lényege, hogy elősegítse a migránsok integrációját, ám a számok már megint nem hazudnak.

A svájci Migrációs Államtitkárság adatai szerint 2018-ban háromezerrel kevesebb menedékkérelmet adtak be az alpesi országban az előző évihez képest, összesen 15 ezret. A jelentős visszaesés pedig összefüggésben van azzal, hogy a hatóságok gyorsabban bírálják el a beadványokat, illetve szigorítottak a segélyezési feltételeken. Úgy tűnik, ez sok bevándorlót elriasztott.