Európa jövője a téma a pozsonyi csúcson

2019.02.07. 12:11

A Visegrádi Együttműködés (V4) vezetői és Angela Merkel német kancellár pozsonyi csúcstalálkozója délben kezdődött. Kiemelten foglalkoznak az Európai Unió 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó költségvetési tervezetével, a közelgő európai parlamenti választásokkal, az Unió lehetséges jövőjével, valamint szóba kerül a 30. évfordulóra való tekintettel a közép-európai rendszerváltás is.

Ma találkozik Orbán Viktor magyar, Peter Pellegrini szlovák, Mateusz Morawiecki lengyel és Andrej Babis cseh miniszterelnök a pozsonyi várban a Visegrádi Együttműködés legfontosabb politikai-gazdasági-kereskedelmi partnerének, Németországnak a kancellárjával, Angela Merkellel.

Andrej Babis cseh, Peter Pellegrini szlovák, Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőkForrás: Origo

A találkozó valamennyi érintett fél esetében kiemelt jelentőségű, elsősorban a gazdasági-pénzügyi együttműködés szempontjából.

Kiváló gazdasági kapcsolatok

A magyar diplomácia vezetője, Szijjártó Péter tavaly júniusban a visegrádi országok (V4) tőzsdei vezetőinek a Londoni Értéktőzsdén (LSE) rendezett bemutatkozó fórumán kijelentette, hogy a gazdasági növekedés szempontjából az Európai Unió legsikeresebb térsége Közép-Európa, amely régió teljesítményét a V4-országok kiemelkedő eredményei alapozzák meg.Tulajdonképpen az EU növekedési motorjának ma már a V4 tekinthető.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterForrás: MTI/EPA/Robert Ghement

A magyar külgazdasági és külügyminiszter akkor közölte, hogy Németország és a V4-csoport közötti kereskedelem éves értéke tavaly 65 százalékkal meghaladta a két legnagyobb euróövezeti gazdaság, vagyis Németország és Franciaország kétoldalú kereskedelmének éves értékét.

Ez világosan szemlélteti, hogy az európai gazdaság, az európai versenyképesség tengelye Nyugat-Európából Európa közepe felé mozdult el - tette hozzá Szijjártó Péter.

Külön hangsúlyozta, hogy a V4-gazdaságok hazai összterméke (GDP) 2017-ben átlagosan 4,1 százalékkal nőtt, miközben az EU egészének átlagos gazdasági növekedése 2,4 százalék volt.
A gazdasági teljesítmény alapján a közép-európai gazdasági térség a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20 tagja is lehetne.

Ezek a statisztikai adatok egyértelműen megmutatják, hogy Németország számára miért olyan kiemelkedő jelentőségű az együttműködés a V4-gyel, annak ellenére is, hogy néhány témában, mint például a migráció, a szorosabb politikai integráció, vagy a közös pénzügyek, radikálisan mást gondolunk.

A V4 a közös sikerek miatt Brüsszeltől rendszeresen kap politikai jellegű támadásokat, elsősorban a bevándorlásellenes politikánk miatt, de sokan a térség országainak a szoros gazdasági együttműködését sem nézik jó szemmel.

A kritikák egy részét nem Magyarország, hanem a V4-ek miatt kapom. Azért támadnak, mert sikeresek vagyunk. Ne feledjük, hogy az Európai Unión belül is van versenyjelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a TA3 szlovák kereskedelmi televízió Politikában (V politike) elnevezésű vasárnapi vitaműsorában, tavaly júniusban.

Vannak, akiket sért Közép-Európa gyors fejlődése – fűzte hozzá a magyar miniszterelnök.

Álláspontja értelmében ezt a nyomást ki kell bírni, és Nyugat-Európának el kell fogadnia, hogy ma a V4-ek az EU gazdasági motorja,nélkülük nem lenne gazdasági növekedés az unióban.

A V4 országai között az eddiginél is szorosabb gazdasági kooperációt csak úgy lehet megvalósítani, ha infrastrukturális szempontból még jobban összekötjük egymás nagyvárosait. Ennek érdekében 2018 szeptemberében a közép-európai Davosnak is nevezett 28. krynicai (Lengyelország) gazdasági fórumon, a V4-ek eldöntötték, hogy 2019 őszig megvalósíthatósági tanulmány készül a négy országot összekötő gyorsvasút építéséről.

A gyorsvasút Brünnt, Pozsonyt, Budapestet és Varsót fogja összekötni.

Nem értünk egyet Brüsszel bevándorláspárti politikájával

Egy másik téma, ami összeköti a térség országait, az a migráció problémája.

Migránsok a görög-macedón határ közelébenForrás: Origo

A V4 államai – köztük külön kiemelve Magyarországot – határozottan elutasítják a Brüsszel által már negyedik éve erőltetett, erőteljes bevándorláspárti politikát.

Emiatt szántalan támadást kaptunk és még a jövőben is fogunk az EU-t vezető német-francia tengelytől, de az a tény, hogy nálunk nincsenek terrortámadások, nem emelkedett a bűnözési ráta, egyértelműen a mi igazunkat támasztják alá, mára a V4 a világ egyik legbiztonságosabb térsége lett.Ezzel kapcsolatosan Kövér László, az Országgyűlés elnöke a lengyelországi Krasiczynben, novemberben megtartott lengyel-magyar szabadegyetemen fejtette ki véleményét: a V4 országai egyre nagyobb tekintélynek örvendenek, többek között azért, mert a migráció kérdésében az idő a mi nézőpontunkat igazolta.A migrációval kapcsolatos álláspont valóban nagyon egységesnek mondható a térségben.

2018 októberében a Magyar Idők megbízásából, a Nézőpont Intézet által készített közvélemény-kutatás eredményeképpen az uniós kötelező betelepítési kvótarendszert a V4-es országok 53 millió felnőtt lakosa közül nagyságrendileg 35 millióan utasítják el, és még ennél is többen, 41 millióan elégedetlenek Brüsszel bevándorláspolitikájával.

Több mint 30 millió szavazókorú lakos támogatja a magyar határkerítést is.

A kutatás alapján a kötelező betelepítési kvóták szerinti elosztással a magyarok mindössze 17 százaléka ért egyet, 78 százaléka pedig elutasítja az elképzelést.Hasonló véleményen vannak a többi visegrádi ország polgárai is: a lengyelek 68, a szlovákok 80, a csehek 83 százaléka nem ért egyet a kvóták alkalmazásával.

Konszenzus övezi Brüsszel migrációs politikájának elutasítását is: a lengyelek 75, a magyarok 76, a csehek 77, a szlovákok 79 százaléka elégedetlen azzal, ahogy az unió vezetői kezelik a bevándorlás kérdését.A Magyarország déli határára telepített kerítés megépítésével a magyarok 85 százaléka ért egyet, ami a valaha mért legmagasabb arány.

A lengyelek abszolút többsége (52 százaléka), a csehek 71 és a szlovákok 72 százaléka is támogatja a migrációs krízis határzár segítségével történő kezelését - derül ki a felmérésből.

Együttműködés a védelempolitika területén

A V4-ek védelempolitikai együttműködése sokáig csupán fikció volt, az utóbbi időszakban azonban erre a méltatlanul elhanyagolt, valóban fontos területre is hangsúly helyeződött.

A magyar hadsereg egyik T-72-es tankja. Nemsokára fel lesz újítvaForrás: Origo

2019 januárjában jelentették be, hogy nemzetközi hadgyakorlatot tart ősszel Csehországban a négy visegrádi ország hadserege. A hadgyakorlat elsődleges célja a kölcsönös együttműködési képesség erősítése, a parancsnoki kar tevékenységének összehangolása és az információk átadása. A gyakorlaton, ami Dél-Morvaországban lesz, a négy ország hadseregének mintegy 800 katonája vesz részt.
Január 15-én, Prágában a négy hadsereg képviselői megtartották első egyeztető tárgyalásaikat. A következő egyeztető tárgyalásokra májusban kerül sor.

Közös fellépés a V4-ről terjedő fake news ellen

A Visegrádi Együttműködésről az irigyelt gazdasági sikerek és a bevándorlásellenes politika mellett azért vélekednek viszonylag sokan negatívan Európa nyugati felében, főleg döntéshozó körökben, mert az ottani liberális mainstream média nagyrészt hazugságokat terjeszt rólunk.Ez azért is történhetett meg nagyon sokáig, mivel nem volt egy hiteles, jó minőségű V4-es hírportál, ami által a mi véleményünk is megjelenhetett volna.

Ennek érdekében 2018 augusztusában megjelent a közép-európai médiapiacon az angol nyelvű Remix nevű hírportál.

A Remix egyik fő célkitűzése, hogy egy felületen egyesítse elsősorban a visegrádi országok (V4) mérvadó politikai, illetve gazdasági híreit és véleményeit, s folyamatos tájékoztatást nyújtson a hazai és V4-es publicisták nézőpontjából olyan fontos, Európát érintő kérdésekről, mint például a migráció.

A másik fontos cél, hogy megcáfolják a Közép-Európáról a liberális mainstream média által – részben az álhírek (fake news) révén – kialakított negatív sztereotípiákat, és ennek ellensúlyozására hiteles, magas színvonalú tájékoztatást kívánnak nyújtani.