Svájcban fizettetnének a migráns szülőkkel, ha a gyerek nem tud németül

2019.02.13. 14:10

A svájci Thurgau kanton szeretné elérni az alkotmány módosítását, hogy a németet gyengén beszélő szülőknek is be kelljen szállniuk a nyelvórák finanszírozásába. Nem ez az első intézkedés az országban, ami a migránsok beilleszkedését erőltetné, ugyanis maguktól nem hajlandóak rá. Vasárnap például Genfben döntöttek népszavazással arról, hogy választott tisztségviselőknek és közalkalmazottak ne viselhessenek vallási szimbólumokat, például hidzsábot.

A kezdeményezés célja, hogy egyrészt spóroljon a kantonnak, másrészt pedig elősegítse az integrációját azoknak „a svájci születésű gyerekeknek, akiknek szülei külföldiek, de Svájcban élnek". Hogy az alkalmazkodás a befogadó országhoz miért nem volt eddig evidens, arról nincs információ.

Ráadásul nem is újdonságról van szó, régóta megy már ugyanis a vita arról, hogy hogyan is kellene kezelni azt az egyre csak növekvő számú gyereket, akik megfelelő nyelvtudás nélkül kezdik meg az óvodát. És ezek után vetette fel most a thurgaui parlament azt a teljesen ésszerű ötletet, hogy ha a „külföldiek" nem akarják integrálni a gyerekeiket, akkor fizessenek a nyelvórákért.

Van azonban egy érdekes kitétel is a tervezetben, miszerint az újonnan érkezett migránsokra egyelőre nem vonatkozna a szabályozás. Ez viszont csak még szomorúbbá teszi a helyzetet, ugyanis teljesen világossá válik, hogy a már régóta Svájcban élő bevándorlóknak eszükben sem volt eddig sem az integrálódás.

Thurgau ráadásul nem először fut neki  a kérdésnek, 2015-ben már bevezették ezt a szabályt a kantonon belül, ám négy helyi lakos (vélhetően integrálódni képtelen migránsok) jogilag megtámadták, a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság pedig le is állította a változásokat, miszerint „mindenkinek joga van az ingyenes alapoktatáshoz".

Közben egyébként működik egy hasonló rendszer Basel-Stadt kantonban, ahol a szülőket az óvodáztatás előtt egy évvel egy kérdőívvel keresik meg a gyerekek nyelvtudásáról. Ha nem megfelelő a tudás szintje, akkor a kicsiknek el kell menniük heti kétszer egy félnapos nyelvtanulós játszócsoportban. Ha viszont a szülők nem viszik el a gyereket, akkor megbüntetik őket 1000 svájci frankra, ami mai árfolyamon 279 ezer forint.

A migránsok integrációja egyébként nem alakul túl fényesen Svájcban, olyannyira nem, hogy számos intézkedést kell meghozniuk az ügy érdekében. Genfben például vasárnap népszavazást tartottak az úgynevezett „világiassági törvényről", ami többek között megtiltja, hogy választott tisztségviselők és közalkalmazottak látható vallási szimbólumokat hordjanak.

A kanton lakóinak 55 százaléka támogatta a törvényt, annak ellenére, hogy a baloldaliak és a muszlimok azzal riogattak a szavazás előtt, hogy diszkriminációhoz vezet, különösen a muzulmán nőkkel szemben.

Persze afelett már átsiklottak, hogy a jogszabály egyik célja elvileg az lenne, hogy „elősegítse a párbeszédet a vallási közösségek között". A másik pedig nyilván az, hogy a nyilvános vallási kifejeződést valamilyen szinten kordában tudja tartani.

A jobboldali többségű kantoni törvényhozás még tavaly áprilisban fogadta el a törvényt, amit egyébként a három fő genfi vallási közösség, a protestánsok, a római katolikusok és az ókatolikusok is támogatnak
Szinte már meglepődni sem érdemes azon, hogy a jobboldali keresztények képesek alkalmazkodni egy teljesen semleges törvényhez,egyedül a balosoknak és a muszlimoknak nem sikerül ez.Annyira nem, hogy miután a parlament elfogadta a jogszabályt, a szélsőbaloldaliak, a zöldek, a feministák és muzulmán szervezetek egyből aláírásokat kezdtek el gyűjteni a népszavazásért.

Mint mondták, a tiltás diszkriminációhoz és iszlámellenességhez vezet, különösen a muszlim nőkkel szemben, akik fejkendőt is hordanak. Nos, hát ennek az lett a vége, hogy a lakosság is kinyilvánította véleményét az 55 százalékkal.

Ráadásul nem is új dologról van szó, a genfi tanárok már eddig sem hordhattak látható vallási szimbólumokat, például hidzsábot. Az új törvény pedig csak kiterjeszti a tiltást.

És nem is Genf az első svájci kanton, ahol szabályozzák a vallási szimbólumok viselését. Tavaly szeptember végén kétharmados többséggel utasították el a nikáb és a burka viseletét Sankt Gallen kanton lakói. És noha a kanton önkormányzata ellenezte a tiltást a voksolás előtt, a népszavazás eredményének következtében kénytelenek voltak meghozni a korlátozó intézkedést. Hogy teljes legyen a kép, egy harmadik kanton sem engedélyezi ezek viselését, Ticinóban ugyanis már korábban megtiltották.