Brüsszel megpróbálja letagadni, hogy ösztönzi a migrációt

Mali migránsok érkeznek Európába

Az Alapjogokért Központ gyorselemzésében lerántja a leplet a brüsszeli Európai Bizottságnak (EB) a migráció támogatásával kapcsolatos eddigi intézkedéseiről és a jövőbeni terveiről.

Az Európai Bizottság ismét megpróbálja cáfolni a valóságot – írják.

Az uniós intézmények ugyanis az elmúlt hónapok-évek során maguk terjesztettek elő olyan jogalkotási javaslatokat, melyek

ösztönzik a bevándorlást és csorbítják a tagállami szuverenitást.

Afrikai migránsok érkeznek Európába Forrás: NurPhoto/Paolo Manzo

Ezek között van a Bizottság hétpontos migrációs csomagja egy kötelező és automatikus, felső sapka nélküli elosztási mechanizmussal; a Frontex átalakítása a tagállamok határvédelmi hatásköreinek csorbításával; valamint a „humanitáriusnak” csúfolt migránsvízumok terve is.

E javaslatok továbbra is napirenden, a vonatkozó uniós jogalkotási eljárások folyamatban vannak.

Ráadásul, bár korábban éppen a brüsszeli tisztviselők hangoztatták, hogy a Soros György által ihletett ENSZ Globális Migrációs Paktuma jogilag nem is lesz kötelező érvényű, ezek az uniós kezdeményezések lényegében a paktum megvalósítását, a migráció „menedzselését” célozzák.

Az illegális bevándorlást legálissá „átalakító” mestertervet tehát továbbra sem tette félre az unió jelenlegi vezetése.

A Bizottság állításaival ellentétben az igazság az, hogy:

• A Bizottság 2016. május 4-én tett javaslatot a dublini rendelet reformjára, amely

  a felső határ nélküli automatikus elosztás jegyében egy kötelező „képletet” határozott meg.

  Ezt az eurokraták átnevezték „referenciakulcsokon alapuló korrekciós elosztási mechanizmusnak”, de a mögöttes szándék ugyanaz:

  a már itt lévő és a jövőben az unió területére érkező bevándorlók folyamatos szétosztása.

  Mindezen felül azokat a tagállamokat, melyek nem kívánnak részt venni e mechanizmusban, „pénzügyi szolidaritás” címszó alatt meg akarják büntetni. Az Európai Parlament 2017. november 16-án támogatta a javaslatot, jelenleg zajlanak az intézményközi tárgyalások.

• Szintén a Bizottság 2018. szeptember 12-én mutatta be javaslatát az Európai Határ- és Parti Őrség (Frontex) hatásköreinek bővítéséről, amelynek

  valódi célja a „migráció menedzselése”.

  Erről írt korábbi elemzésünkben megállapítottuk, hogy a tervezet legveszélyesebb pontja az, hogy ha a Frontex vezetője nem találja „megfelelőnek” valamely tagállam határvédelmi intézkedését, a készenléti alakulatokat saját hatáskörben is utasíthatja. Ehhez a jelenlegi szabályokkal ellentétben ráadásul már nem a tagállami minisztereket tömörítő Tanács határozatára lenne szükség, hanem elegendő lenne a Bizottság döntése is. A javaslat jelenleg az Európai Parlament előtt van.

• Az Európai Parlament 2018. december 11-én fogadta el saját kezdeményezésű jogalkotási javaslatát a migránsvízumokról, melyről a Bizottságnak március végéig kell kidolgoznia a részletes tervezetet. Ennek értelmében

  az uniós tagállamok külképviseletein benyújtható „humanitárius” vízumkérelem alapján a menedékkérelem benyújtása céljából Európába utazhatna az igénylő.

  Az eljárás tehát azt a célt szolgálná, hogy bár az uniós jog alapján nem eldönthető, az illető személy jogosult-e menekültstátuszra, vagy sem, a vonatkozó eljárást ne az uniós határokon kívül, hanem már az unió területén folytassák le, ahonnan visszatoloncolásra, akár elutasító döntés esetén is – az emberi jogi fundamentalista NGO-k és a velük együttműködő bírósági joggyakorlat miatt – minimális az esély.

Mindezen pontok alapján nyilvánvaló, hogy az Európai Bizottság a magyar kormány plakátkampányának a „megcáfolásakor”, igazából a valóságot próbálta megcáfolni, egyébként sikertelenül.