Kritikus a helyzet a Balkánon, illegális migránsok tízezrei indulhatnak meg

2019.02.25. 09:19

Több tízezer illegális bevándorló várakozik a balkáni országokban, hogy minél előbb az Európai Unió területére lépjenek. Bosznia-Hercegovinába csak tavaly több mint 25 ezer migráns érkezett, miközben 2017-ben még csak ezren voltak. Időközben az Iszlám Állam terroristái is megkezdték a visszatérést Boszniába, mindez pedig nagyon komoly biztonsági aggályokat vet fel a térségben. Magyarország továbbra is készen áll déli határai megvédésére.

Több mint 25 ezer migráns érkezett Bosznia-Hercegovinába 2018 januárja óta - mondta Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese. Ez annak tükrében nagyon soknak számít, hogy egy évvel korábban - a teljes esztendőben - nem érte el az ezer főt az országba érkezők száma.  Ennek oka, hogy nyugatabbra tolódott a nyugat-balkáni migrációs útvonal. Ez egyben azt is jelenti, hogy további növekedés várható, amikor az idő javulni kezd - tette hozzá. 

Migránsok tízezrei várakoznak a BalkánonForrás: AFP/Anadolu Agency/Sebastian Widmann

A magyar hadsereg készen áll a határ megvédésére

A balkáni migrációs útvonalról korábban Bakondi György azt mondta, tízezres nagyságrendben torlódtak fel az illegális migránsok, Boszniában kritikus a biztonsági helyzet. A balkáni útvonalon magas szinten stabilizálódott a migránsok utánpótlása, elsősorban a török zöldhatáron keresztül jönnek Európa felé. Az Iszlám Állam mintegy 5000 olyan egykori katonája próbál visszatérni Európába, aki uniós tagállam állampolgára,  ez is biztonsági kockázatot jelent Nyugat-Európában, ahol a migráció 2015 óta komoly veszély.

A magyar és európai titkosszolgálatok jelentése alapján a Balkánon több mint 70 ezer ember áll készen, hogy az Európai Unió területére lépjen. Ráadásul látható, hogy a migránsok között hatalmas a feszültség. Magyarország ebben a helyzetben készen áll arra, hogy a veszélyeztetett határszakaszra akár több ezer katonát vezényeljenek ki.

Az Iszlám Állam harcosai is beférkőztek a migránsok közéForrás: NurPhoto/Guillaume Pinon/NurPhoto/Guillaume Pinon

Dzsihadisták is lehetnek a migránsok között

A biztonsági helyzetet illetően komoly aggodalomra adhat okot az a nyilatkozat, miszerint Bosznia-Hercegovina visszafogadja az Iszlám Állam (IÁ) oldalán harcoló dzsihadistákat. Dragan Mektic boszniai védelmi miniszter a Vecernji List című horvát napilapnak azt mondta: hazája nem tagadhatja meg saját állampolgáraitól, hogy hazatérjenek, még akkor sem, ha a terroristák oldalán harcoltak. Ha bebizonyosodik, hogy az Iszlám Állam terrorista szervezet tagjai voltak, ahogy hazatérnek, letartóztatjuk, és büntetőeljárás alá vonjuk őket - hangsúlyozta. Hozzátette: a boszniai törvények szerint akár tíz évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak.

Mint mondta: állandó kapcsolatban állnak az Egyesült Államokkal, valamint nemzetközi szervezetekkel, és egyelőre tíz dzsihadistáról tárgyalnak, akik közül kettő biztosan bosznia-hercegovinai állampolgár. Egyikük, a 24 éves Velika Kladusa-i Ibro Cufurovic a boszniai radikális iszlamisták vezetőjének dolgozott, akit korábban elítéltek terrorizmusért, mert fiatal harcosokat toborzott a szíriai harctérre. Cufurovic 2013-ban szökött Szíriába, és az Interpol vörös körözési listájára is felkerült. Boszniát valószínűleg hamis dokumentumokkal hagyta el.

Újabb migránsrohamra számítanak Bosznia-HercegovinábanForrás: NurPhoto/Paolo Manzo/NurPhoto/Paolo Manzo

Több száz harcos lehet még 

Mektic megerősítette korábbi nyilatkozatát, amely szerint 300 olyan boszniai állampolgárról tudnak, akik csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz. Úgy becsülik, hogy még kétszázan maradtak ott. Arról azonban nincs pontos információjuk, közülük hányat tartóztattak le és jelenleg hol tartózkodnak. Hivatalos források szerint félszázan már visszatértek Boszniába, több mint ötvenen pedig meghaltak.

A miniszter azt mondta, hogy vizsgálják a dzsihadista feleségek és özvegyek hazatérésének lehetőségét is. Nemrég egy 22 éves szarajevói nő levélben fordult a bosznia-hercegovinai hatóságokhoz, azt kérve, hogy két másik nőtársával és kiskorú gyermekeikkel együtt hazatérhessenek Boszniába. Elmondása szerint korábban férjeik kényszerítették őket arra, hogy csatlakozzanak az Iszlám Állam terrorszervezethez. Ezért vállalják a következményeket, és bíróság elé is állnak, ha kell - írta a levélben.

Tovább súlyosbodhat a biztonsági helyzet a BalkánonForrás: AFP/Federico Scoppa

"Ez elfogadhatatlan"

Zeljko Cvrtila, horvát biztonsági szakértő azt mondta: Bosznia-Hercegovina, Horvátország, de az egész régió biztonsága is attól függ majd, hogyan viszonyulnak a boszniai hatóságok a visszatérő dzsihadistákhoz.  Bosznia-Hercegovinának módosítania kell a büntetőtörvényt, mert aki eddig bűnösnek vallotta magát, minimális büntetést kapott, legfeljebb egy év szabadságvesztést, ami biztonsági szempontból elfogadhatatlan, nemcsak a régió, hanem Európa számára is - hangsúlyozta. Szavai szerint Bosznia nyugati nyomásra a dzsihadisták befogadó helyévé is válhat.

A nyugat-balkáni országokból több százan - a legtöbben Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból - csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz 2012 óta, ám a hatóságok információi szerint 2016 óta nem indultak útnak harcosok a térségből. Ennek egyik oka az, hogy Bosznia-Hercegovina törvényben tiltja a külföldi harcokban való részvételt, illetve a toborzást és a kiképzést, és azokat is bünteti, illetve megfigyeli, akik visszatértek a harcterekről. Eddig húsznál több visszatért iszlamistát ítéltek el.

Migránskártyák is feltűntek

A migránsok EU-ba való áramlását megkönnyítheti, hogy pár hónappal ezelőtt derült ki, hogy névtelen ENSZ UNHCR-EU bankkártyát használnak a migránsok a Balkánon. Ezek olyan bankkártyák, amelyeken nincs név, pénz viszont havonta érkezik rájuk közvetlenül az uniótól és a Soros-szervezetektől. ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász minderről azt mondta: az Európai Unióban 2015 óta - a pénzmosás megelőzéséről és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozásáról szóló rendelet, illetve a pénzügyi tranzakciók átláthatóságára vonatkozó határozat szerint - ilyen jellegű pénzügyi terméket nem lehetne piacra dobni.

Elmondta: a 2007-es magyarországi jogszabályban az áll, hogy az ügyfél-azonosítás az alapja minden pénzügyi műveletnek, amely a bankkártya-kibocsátással is együtt jár. A regisztrációhoz okmányok és számos információ szükséges, a migránsok pedig sok esetben valótlan adatokat adtak meg magukról - fűzte hozzá ifj. Lomnici Zoltán.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK