Ez lehet Donald Trump és Kim Dzsongun találkozójának eredménye

TRUMP, Donald; KIM Dzsong Un
Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Donald Trump amerikai elnök kezet fog a szingapúri Sentosa szigeten fekvő Capella Hotelben tartott csúcstalálkozójukon 2018. június 12-én
Vágólapra másolva!
Február 27-én és 28-án tartják Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető második csúcstalálkozóját a Vietnami Szocialista Köztársaság fővárosában, Hanoiban. Washington legfőbb célja ezzel kapcsolatosan Észak-Korea atomfegyver-mentesítése, míg Phenjan azt akarja elérni, hogy először enyhítsék, majd pedig szüntessék is meg a rá kirótt nemzetközi szankciókat, illetve szorosabb gazdasági kapcsolatokat kíván létesíteni Amerikával. Áttörés a mostani találkozón egyik témában sem várható, az csak hosszabb távon következhet be, de folytatódhat a júniusi, szingapúri csúcson elkezdődött konstruktív párbeszéd.
Vágólapra másolva!

Az amerikai elnök és az észak-koreai vezető között első alkalommal 2018. június 12-én került sor csúcstalálkozóra, ami minden túlzás nélkül tekinthető történelminek.

Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Donald Trump amerikai elnök kezet fog a szingapúri Sentosa szigeten fekvő Capella Hotelben tartott csúcstalálkozójukon 2018. június 12-én Forrás: MTI/EPA/THE STRAITS TIMES/SPH/Kevin Lim

Ugyanakkor a szingapúri találkozón Trump és Kim csak nagy általánosságban állapodott meg arról, hogy

szükség van az egész Koreai-félsziget és ezen belül Észak-Korea atomfegyver-mentesítésére,

de sem részletekről, sem az ellenőrzés módjairól, sem az Egyesült Államok kínálta ellentételezésről nem esett szó, legalábbis a nyilvánosság előtt.

Előrehaladás a két ország viszonyában természetesen történt.

Hazaszállították például az Egyesült Államokba a koreai háborúban meghalt amerikai katonák földi maradványait, és szabadon bocsátották az Észak-Koreában fogva tartott amerikai állampolgárokat.

Ez azonban csak kezdeti gesztus lehet, ennél több kell.

Duyeon Kim, a Center for a New American Security (Központ az Új Amerikai Biztonságért) nevű kutatóközpont munkatársa az amerikai közszolgálati rádióban (NPR) ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazott:

Kim Dzsongun már felajánlotta a jongbjoni atomlétesítmény leszerelését, de még nem fogott hozzá.

Toby Dalton, a Carnegie Alapítvány szakértője egy januárban tartott konferencián azt hangoztatta: ez lehet az első lépés a kitűzött célok megvalósításában.

A nagy kérdés azonban - tette hozzá Dalton -, hogy Washington mit ajánl majd ezért cserébe.

Az elemzők abban egyetértenek: az amerikai tárgyalók egyik legnehezebb dolga az lesz, hogy megfejtsék, mit gondolnak észak-koreai partnereik.

Emlékeztetnek arra, hogy

Michael O'Hanlon, az egyébként liberális Brookings Intézet kutatója egy interjújában azt hangsúlyozta: meglehet, hogy Donald Trump kezdeményezéseinek eredményei még bizonytalanok, de legalább megteremtették az előrehaladás lehetőségét.

Maga Trump többször is azt hangsúlyozta:

Rakétakísérletek márpedig nincsenek.

A mostani csúcstalálkozó helyszíne a Reuters brit hírügynökség információi szerint várhatóan

a vietnami kormány vendégháza lesz.

Tartalék helyszínt is kijelöltek, a hanoi Metropol szállodát, Kim Dzsongun feltehetően a Melia szállodában lakik majd a látogatása alatt.

A vietnami külügyminisztérium megtiltotta az élő közvetítést a Melia hotelből és a Hanoi központjában fekvő, turistalátványosságnak számító Hoan Kiem tótól, valamint a Mariott szállodából, ahol Donald Trump szállása lesz.

Az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozót február 27-én és 28-án tartják,

a tervek szerint két napig tart, de Mike Pompeo amerikai külügyminiszter vasárnap a Foxnak adott interjúban az mondta: szükség esetén meg is hosszabbíthatják.

A Trump és Kim közötti kétoldalú tárgyalásokra szerdán fog sor kerülni.

Mike Pompeo egyébként még hétfő este megérkezett Hanoiba.

A vietnami fővárosban van a múlt hét óta Stephen Biegun, a washingtoni külügyminisztérium észak-koreai különmegbízottja is.

Kim Dzsongun kedden, helyi idő szerint 8:15-kor érkezett meg Vietnamba,

miután a Kim-dinasztia különvonatával mintegy 4500 kilométert tett meg Észak-Koreából a délkelet-ázsiai országba Kínán keresztül.

A hanoi találkozó alkalmából – a szingapúrihoz hasonlóan - már emlékérmet is kibocsátottak.

Donald Trump elnöki repülőgépe, az Air Force One hétfőn 12:35-kor (magyar idő szerint 18:35-kor) indult el a Washington melletti Andrews légibázisról Hanoiba.

Helyi idő szerint kedd este 21 órakor (magyar idő szerint 15 órakor) landolt az Air Force One a vietnami fővárosban a Reuters információi alapján.

Mit akar elérni Amerika?

A washingtoni kormányzat legfőbb célja, hogy

Amerika ebben a témában konkrét ütemtervet és céldátumokat vár el, az észak-koreai nukleáris leszerelést pedig nemzetközi ellenőrzés mellett szeretné véghezvitetni – nyilatkozta az Al Jazeera nevű katari hírportálnak Ben Young Észak-Korea-szakértő és történész.

Ben Youn véleménye alapján

Washington és Phenjan ismét megpróbálkozhat egy békeszerződés tető alá hozásával, de ennek a realitása egyelőre nem sok.

Az 1950. június 25. – 1953. július 27. között zajló koreai háborút lezáró békeszerződést még mindig nem írták alá az érintett felek,

amit Dél-Korea először nem fogadott el, de amerikai nyomásra nemsokára mégis csatlakozott hozzá, noha mind a mai napig nem írta alá.

Mivel csupán fegyverszünet kötetett, ezért

a koreai háború jogilag most is tart, de Phenjan még a tűzszünetet is felmondta 2013 márciusában,

katonai lépésekre ennek ellenére nem került sor, „csupán" atomfegyverek és ballisztikus rakéták tesztelésére a kommunista remeteállam részéről.

Egyes amerikai elemzők arról is beszéltek, hogy az Egyesült Államok talán csökkentheti a 28 500 fős, Dél-Koreában állomásozó csapatainak a létszámát, de szöuli és washingtoni katonai vezetők kijelentették, hogy a

Mi Észak-Korea célja?

Stephen Biegun, a washingtoni külügyminisztérium észak-koreai különmegbízottja szerint

Az utóbbira nincs sok esély.

Stephen Biegun Forrás: AFP/Ed Jones

A kommunista állam Amerikával közös gazdasági projektekben is részt akar venni, részben ezzel kapcsolatosan

szorgalmazza egy amerikai összekötő iroda megnyitását Phenjanban.

Az Egyesült Államok ugyanis nem tart fenn Észak-Koreában sem nagykövetséget, sem konzulátust, sem más jellegű hivatalos képviseletet.

Egyes értesülések szerint

Ennek eredményeképpen ugyanis Vietnam hatalmasat fejlődött az elmúlt két évtizedben.

Hivatalosan ezt az értesülést ugyanakkor nem erősítették meg.

Kab-Woo Ko, a szöuli Észak-Koreai Tanulmányok Egyetem politológiai professzora kifejtette az Al Jazeerának, hogy Phenjan gazdasági, politikai és diplomáciai előnyöket szeretne kicsikarni a találkozó által.

Kab-Woo Ko véleménye alapján

a kommunista állam is békeszerződéssel kívánná lezárni a koreai háborút,

természetesen a saját érdekeinek megfelelően.

Észak-Korea csak akkor adná fel a nukleáris fegyvereit, ha Amerika beleegyezne az Koreai-félsziget teljes atomfegyver-mentesítésébe, és a csapatai távozásába.

Ebben az esetben a kommunista állam aláírná a békeszerződést.

Washington ugyanakkor soha nem vonná ki sem a csapatait, sem a nukleáris fegyvereit Dél-Koreából, erről még csak tárgyalni sem hajlandó.

A szöuli Észak-Koreai Tanulmányok Egyetem politológiai professzora szerint, ha mégis békeszerződés aláírására kerülne sor, az sem világos, hogy azt csak Amerika és Észak-Korea írná-e alá, vagy esetleg Kína is.

Mit akar Dél-Korea?

Mun Dzsein dél-koreai elnök hétfőn a szóvivőjén keresztül a közvélemény tudtára adta, hogy

Mun Dzsein dél-koreai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető találkozója Phenjanban, 2018. szeptember 18-án Forrás: AFP/Pyeongyang Press Corps

Szöulnak - a saját biztonsága érdekében - az elődleges célja Észak-Korea atomfegyver-mentesítése.

Arról viszont hallani sem akar, hogy kivonják a területéről az amerikai atomfegyvereket és a katonákat, hiszen abban az esetben ki lenne szolgáltatva Phenjannak.

A dél-koreai vezetés szorgalmazza továbbá a gazdasági kapcsolatok erősítését Észak-Koreával,

első lépésként újra megnyitná a két ország határán, a demilitarizált övezetben lévő, de közigazgatásilag északhoz tartozó Keszong Ipari Parkot.

A Keszong Ipari Parkot 2004-ben helyezték üzembe, a dolog lényege az volt, hogy déli tőkével működő gyárakban dolgoztak északi munkások.

A 2013-as koreai válság idején a phenjani kormány először minden dél-koreai állampolgárt kizárt a területről, majd kivonta az észak-koreai állampolgárokat, amely azt eredményezte, hogy a termelés teljesen leállt.

Néhány hét múlva megegyeztek az ipari park újranyitásáról, de az csak három évig működött, mert 2016-ban az észak-koreai műholdkilövés elleni tiltakozás jeléül a szöuli kormány leállította az ipari parkot, és az ott dolgozó összes dél-koreai munkást evakuálták a területről.

Phenjan válaszul az iparvidéknél húzódó demarkációs vonalat elblokádolta, és

katonai egységeket telepített a területre.

A park tehát már három éve nem működik.

A kínai álláspont

A Washington és Phenjan között zajló kétoldalú tárgyalások ügyében azonban Szöulnak nem osztottak lapot, és ez várhatóan a jövőben sem fog változni, mivel

elsődlegesen Amerika érdekei kell, hogy érvényesüljenek, ráadásul egyre fontosabb szereplő lesz a térségben Kína is.

Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár és államfő Forrás: MTI/EPA/Hou Hvi Jung

Az már az 50-es évek óta világos, hogy

Kína nélkül nem lehet rendezni a koreai helyzetet,

Peking súlya és befolyása azóta pedig csak egyre nő.

Ennek ellenére még Peking sem tudja az ellenőrzése alatt tartani Phenjant, noha Észak-Korea a kínai elvtársak anyagi támogatása nélkül már rég összeomlott volna.

A kommunista testvérállam összeomlása viszont nem áll Kína érdekében, mert akkor megnőne az amerikai befolyás a Koreai-félszigeten.

Peking pedig soha nem fogadná el, hogy déli vezetés alatt újraegyesüljön a két Korea, mert akkor a határai mentén megjelennének az amerikai atomfegyverek.