Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A tagállamok szuverenitását jelentősen csorbítani hivatott Európai Ügyészség (EPPO) 2020 végén vagy 2021 elején kezdheti meg a működését.
Az EPPO-t Brüsszel várhatóan politikai fegyverként fogja felhasználni a - szerinte - renitenskedő közép-kelet-európai tagállamokkal szemben.
Ahogy az Origo is beszámolt róla, a kinevezési eljárás első lépéseként az EU Tanácsának illetékes testülete, a tagállamok uniós nagyköveteit tömörítő COREPER február 20.-án rangsorolta a szakmai kritériumok alapján korábban kiválasztott három ügyészt: Laura Codruţa Kövesit (Románia), Jean-Francois Bohnert-t (Franciaország) és Andrés Rittert (Németország).
A legnagyobb pontszámot, 50-et a francia ügyész kapta, Kövesi a német ügyésszel holtversenyben a második helyre került, 29 ponttal.
Kedd (február 26.) délután hallgatta meg az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottsága (LIBE), illetve a Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT) együttes ülésen az európai főügyészi tisztség három lehetséges várományosát.
A jelöltek meghallgatása után a CONT már aznap rangsorolta is őket:
a legtöbb szavazatot Kövesi kapta, 12-t. Francois Bohnert 11-et, Andrés Ritter 1 szavazatot gyűjtött be a testületben
– írja a Maszol.ro.
A LIBE-bizottság szerdán (február 27.) szavazott a jelöltekről.
A szavazásról nyilatkozott az Origónak Sógor Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) erdélyi magyar európai parlamenti képviselője, aki tagja a LIBE-bizottságnak.
Sógor szerint
az Európai Ügyészség eléggé elkapkodott dolog, ő konkrétan fél attól, hogy az EPPO-t felhasználhatják politikai célokra a közép-kelet-európai tagállamokkal szemben.
Ezt támasztja alá Kövesi kinevezésének az ötlete is.
A DNA volt vezetője ugyanis szétverte a román politikai rendszert a korrupcióellenes harc ürügyén, ráadásul együttműködött aktívan a román és az amerikai titkosszolgálatokkal.
Számos ügyet politikai megrendelésre göngyölített fel - fűzte hozzá az EP-képviselő.
Az erdélyi magyar politikus cáfolta azt a nyugati sajtóértesülést, hogy az Európai Néppárton (EPP) belül lenne egy egységes álláspont Kövesi támogatásáról.
A Fidesz-KDNP, az RMDSZ és a francia Republikánusok (Les Républicains-LR) például nem a román jelöltet, hanem a franciát támogatják.
A EURACTIV című brüsszeli hírportál információi alapján az EPP egy másik tagja, a jobbközép bolgár kormánypárt, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű politikai tömörülés, és ennek következtében a szófiai kormány sem támogatja a román ügyész kinevezését.
Sógor elmondta, hogy a Néppárt egyik spanyol alelnöke, Esteban González Pons valóban a támogatásáról biztosította Kövesit, de nem a teljes pártcsalád nevében, mivel
a Néppárton belül nem volt erről szavazás.
Ennek ellenére Esteban González Pons levélben szólította fel a LIBE-bizottság néppárti tagjait, hogy szavazzanak a román jelöltre.
Az EP-képviselő véleménye alapján
Jean-Francois Bohnert ügyész szakmailag jóval felkészültebb a DNA volt vezetőjénél, a meghallgatáson a kérdésekre például három nyelven (angolul, németül és franciául) válaszolt, ráadásul fedhetetlen múltú.
Bohnert-nek európai ügyészi tapasztalata is van, mert régebben
dolgozott a EUROJUST keretein belül.
A EUROJUST az Európai Unió egyik ügynöksége, amely a bűnügyekben való nemzetközi igazságszolgáltatási együttműködést koordinálja. Az Eurojust együttműködik harmadik államokkal és más EU-szervezetekkel is, mint az Európai Igazságszolgáltatási Hálózat, a Europol és az OLAF.
Kövesi nem rendelkezik tapasztalattal az összeurópai igazságszolgáltatásban, csak a románban van terhelt múltja.
Ennek ellenére Nyugat-Európában - Franciaország kivételével - rendkívül erős lobbi áll mögötte.
Sógor Csaba elmondása alapján a LIBE-bizottsági szavazásról hiányzott a magyarországi delegált, Gál Kinga (Fidesz), helyette – a bevett gyakorlat alapján – Kósa Ádám (Fidesz) kollégáját bízta meg, hogy szavazzon.
Noha már Kósa kezében volt a szavazócédula, de a LIBE mégsem engedte őt szavazni,
helyette Siegfried Mureșan román néppárti EP-képviselő voksolt, aki Kövesi elkötelezett támogatója.
Ez ugyan nem törvénytelen, de nem is etikus – tette hozzá a képviselő.
Az erdélyi magyar politikus az eredeti szándékaival ellentétben, végül nem is kérdezhette egyik főügyészjelöltet sem, mivel csak három romániainak adtak kérdezési lehetőséget, és ő nem volt köztük.
Amennyiben lett volna kérdezési lehetősége, akkor azt kérdezte volna Kövesitől, hogy
miért kellett kihallgatni a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Líceum 400 diákjának a szüleit, illetve miért kellett letartóztatni a magyar középiskola megalapítását engedélyező tanfelügyelőt?
2016-ban, az akkor még Kövesi által vezetett DNA ugyanis eljárást indított a magyar oktatási intézmény ellen, azzal a váddal, hogy a középiskolát törvénytelenül hozták létre.
Sógor egyébként a francia jelöltet támogatta szavazatával.
Az RMDSZ-es képviselő továbbá elmondta,
az EPPO vezetőjének a kinevezése mögött egyértelmű törésvonal tapasztalható a nyugati és a keleti tagállamok között.
A nyugati sajtóban megjelent híresztelésekkel ellentétben, Sógor Csaba azonban egyáltalán nem biztos benne, hogy végül Kövesi lesz a befutó, szerinte a francia jelöltnek még van esélye.
Kövesi végül 26, Bohnert 22, Ritter pedig 1 szavazatot kapott a LIBE tagjaitól.
A szavazás titkos volt.
Mivel a volt román korrupcióellenes főügyészt a kinevezési eljárásban illetékes másik testület, a CONT- bizottság is támogatta, az ő nevét fogják majd az Európai Parlament plenáris ülése elé bocsátani jóváhagyásra, a plénum március 7-én veszi napirendre a kérdést.
Az Európai Ügyészséget (EPPO) vezető főügyészt ezt követően, közös megegyezéssel nevezi majd ki az Európai Parlament és a Tanács.
A szavazást kommentálva, Călin Popescu-Tăriceanu, a román szenátus jelenlegi elnöke, volt miniszterelnök a következőket nyilatkozta:
az, hogy Laura Codruţa Kövesi kapta a legtöbb szavazatot az EP LIBE-bizottságában az európai főügyészi tisztségre javasolt három jelölt meghallgatását követően, tökéletesen igazolja, hogy a politikum beleszól ebbe a döntésbe.
Tăriceanu kifejtette, a szavazással „az Európai Parlament tökéletes példát szolgáltat arra, hogy miután nagyvonalúan kioktat minket, hogy az igazságszolgáltatásba nem szólhat bele a politikum, utána megmutatta, miként avatkozik bele a politikum ebbe a döntésbe".
A Maszol azt írja az Agerpres román hírügynökség információira hivatkozva, hogy
szintén március 7-ére idézték be a romániai bírák és ügyészek törvénytelenségeit kivizsgáló ügyészségre (SIIJ) Laura Codruţa Kövesit.
A romániai Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) volt vezetőjét eredetileg február 15-ére hívták be az illetékes hatósághoz, de akkor nem került sor a kihallgatásra, mert az benyújtott két kizárási indítványt: az egyik az üggyel foglalkozó ügyészre, Adina Floreára (aki a DNA következő vezetője lehet), a másik a bírák és ügyészek által elkövetett törvénytelenségeket kivizsgáló ügyosztályt vezető ügyészre, Gheorghe Stanra vonatkozott.
Kövesi azt mondta, a pártatlanság elvének sérülésére hivatkozva kérelmezte az ügyből való kizárásukat. Kérelmét azonban elutasították.
Kövesit hivatali visszaéléssel, vesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással gyanúsítják
egy volt szociáldemokrata parlamenti képviselő, Sebastian Ghiţă által tavaly decemberben benyújtott feljelentés alapján.
Ghiţă szerint Kövesi 2011-ben 200 ezer eurót kért tőle,
hogy repülőgéppel Indonéziából Romániába hozzák Nicolae Popát, a Nemzeti Befektetési Alap (FNI) volt igazgatóját, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs volt érvényben.
Az Origo megírta, hogy
a volt román korrupcióellenes főügyész neve összesen 18 bűnügyi aktában szerepel.
A feltételezett bűncselekményeket akkor követhette el, amikor 2013 májusa és 2018 júliusa között vezette a DNA-t.
Ez idő alatt
az intézmény a román belpolitikában a politikai ellenfelekkel és a nemzeti kisebbségekkel, különösen a magyarokkal való leszámolás eszközévé vált.
A DNA törvénytelenül együttműködött a hírhedt kommunista titkosszolgálat, a Securitate utódszervezetével, a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI).
A titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottságot megkerülve a DNA jogellenesen szerzett meg a SRI által lehallgatott politikusokról hangfelvételeket, amiket később bírósági perekben használtak fel, szintén törvénytelenül.
A titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság elnöke, Claudiu Manda által nyilvánosságra hozott adatok alapján
2005 és 2016 között mintegy 6 millió román állampolgárt hallgattak le.
A SRI ezt úgy tagadta, hogy saját magát leplezte le: szerintük „csak" 300 ezer embert hallgattak le nemzetbiztonsági okokból.
Az Origo októberben számolt be arról, hogy az erdélyi magyar politikusok elleni lejárató hadjáratokban is felhasználták a DNA-t, hamisan korrupcióval, hivatali visszaéléssel és más dolgokkal vádolva meg a magyarság érdekeiért határozottan kiálló vezetőket.
Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád például azt nyilatkozta, hogy
a fürdő- és a hálószobájába is lehallgató készülékeket helyeztek el.
Csíkszereda szintén igaztalanul megvádolt polgármestere, Ráduly Róbert pedig azt mondta:
a román igazságügyi rendszer az elmúlt másfél évben lezajlott, a Brüsszelnek nem tetsző módosítások előtt olyan volt, mint a szovjet „igazságszolgáltatás".
Mindezek ellenére
a brüsszeli bürokraták, élén Frans Timmermansszal, a bevándorláspárti szocialisták csúcsjelöltjével és Guy Verhofstadttal, a szintén bevándorláspárti liberális EP-frakció vezetőjével, aktívan támogatják Laura Codruţa Kövesi kinevezését az EPPO élére.
Ennek érdekében pedig több román politikus szerint is megpróbálnak beavatkozni Románia belügyeibe, megfélemlítve az igazságszolgáltatásban dolgozókat, ezáltal veszélyeztetve a jogállamiságot.
Természetesen a magyar baloldal és az általuk fizetett fake news sajtó is támogatja Kövesi kinevezését a mostani idézés ellenére is.
