Így látja a nyugat-európai sajtó a Fidesz és az Európai Néppárt konfliktusát

Passau, 2019. március 6. Manfred Weber, az Európai Néppárt, az EPP frakcióvezetője és csúcsjelöltje az európai parlamenti választásokon, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) hamvazószerdai rendezvényén Passauban 2019. március 6-án. A politikai hamvazószerdának is nevezett napon a német pártok képviselői találkoznak a támogatóikkal és beszédeket mondanak. MTI/EPA

Nem veszi készpénznek a nemzetközi sajtó, hogy a hangzatos nyilatkozatok szellemében végül kizárják a Fideszt az Európai Néppártból, mivel ez az EPP számára is komoly kockázattal járna. Európában szinte mindenütt kiemelten kezelik a Néppárt és a Fidesz konfliktusát.

Manfred Weber, az EPP csúcsjelöltje három feltételt szabott, hogy a Fideszt ne zárják ki a Néppártból. Ezenkívül azt is mondta, hogy a Fidesz nem mutat kompromisszumkészséget, pedig a következő napok az utolsó esélyt jelentik számára, hogy megmutassa, kész az Európai Néppárt része lenni, amelyre a kompromisszumok keresése a jellemző. A Fidesz esetleges kizárása a nemzetközi sajtóban is kiemelt helyet kapott, most ezekből szemlézünk.

A 260 fős választmány dönt majd

A német Die Zeit hosszan foglalkozik a Fidesz esetleges kizárásával, amiről az EPP a tagállami vezetők e havi csúcstalálkozóját megelőzően, március 20-án fog tárgyalni,

de pontosan nem tudni, hogy a választmány miről szavaz majd

– írta a német lap. Bedobták, hogy a kizárás mellett az a lehetőség is felmerült, hogy a párt tagságát ideiglenesen, bizonyos feltételek mellett függesszék fel. A döntést a pártcsalád mintegy 260 főt tömörítő választmányának kell eldöntenie.

Tudni kell azonban, hogy egy döntően németek dominálta csoportról van szó. A Fidesz kizárásáért agitáló skandináv és a Benelux-államokhoz tartozó kis pártok szava tehát itt kevesebbet számít. Mivel a Kereszténydemokrata Unió az EPP legnagyobb tagja, értelemszerűen ők delegálják a legtöbb választmányi tagot – írja a Die Zeit.

Az is igaz ugyanakkor, hogy a németekre nem biztos, hogy úgy számíthat a Fidesz, mint néhány évvel korábban.

A CDU-CSU pártszövetség frakcióvezetője nemrég kijelentette, hogy nem tartja elvetendő ötletnek, hogy 2030-ra muszlim vezetője legyen a kereszténydemokratáknak és az országnak.

Ha jó politikus, és képviseli az értékeinket és a politikai nézeteinket, miért ne? – fogalmazott Ralph Brinkhaus az Idea evangélikus hírügynökségnek.

Manfred Weber, az Európai Néppárt, az EPP frakcióvezetője és csúcsjelöltje három feltételről beszélt Forrás: MTI/EPA/Lukas Barth-Tuttas

Azt gondolják, hogy nem lesz kizárás

Az osztrák Der Standard arról ír, hogy az Európai Néppárt vezetői az EP-választás előtt nem akarják kizárni a Fideszt a pártcsaládból. A lap szerint a pártvezetés attól tart, hogy a Néppárt annyi mandátumot fog veszíteni a májusi EP-választáson, hogy a Fidesz nélkül nem lesz elég szavazatuk a bajor CSU-s Manfred Weber bizottsági elnökké választásához.

Feltehetőleg arról van csak szó tehát, hogy az Európai Néppárt egyes nyugati politikusai úgy érzik, a Fidesz egzecíroztatásával több szavazatot szerezhetnek hazájukban, mint azzal, ha békén hagyják a magyar tagpártot.

A ZDF német közszolgálati televízió Orbán Viktorról kérdezte a Soros Györggyel egy plakáton szereplő Jean-Claude Junckert. Az Európai Bizottság elnöke – aki a magyar kormányzati plakát állítása szerint menekültek tömegét akarja zúdítani Európára – arról beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor nem akar már az Európai Néppárthoz tartozni.

Mire gondolhatott a szerző?

Christoph B. Schiltz, a Die Welt munkatársa nemrég írt cikkében mint az Európai Néppárt előtt álló egyik legnagyobb feladatról értekezett. A vita tárgya nem más, mint az, hogy vajon ki kéne-e zárni Fidesz-KDNP-t a kereszténydemokraták európai köréből. A német szerző megemlíti, hogy

Orbán megvédte a határokat, hogy Magyarország gazdasága javul és erősödik, valamint azt, hogy a külföldi befektetők egymás sarkát tapossák hazánkban.

Ám ekkor jön az egész Európai Unióra jellemző álszentség: Orbán Viktor és a Fidesz nem tartja tiszteletben az európai értékeket – állítja Schiltz. A szerző szerint a Néppártnak ki kéne zárni a magyarokat a soraik közül, mivel eltávolodtak a kereszténydemokrata és néppárti értékektől. Nem tudjuk, mire gondol Schiltz, talán a családok támogatása nem elég európai a számára?

Sokan biztosra veszik, hogy nem zárják ki a Fideszt a Néppártból Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Különféle lehetőségekről ír a Politico

A Reuters egyébként külön is megszólaltatta Webert, akivel kedden történetesen egy Rottersdorf nevű német településen találkozhattak az újságírók, és ott megerősítette nekik: a Fidesz ügyét március 20-án megvitató Néppárt az opciók egyikeként kezeli azt az eshetőséget, hogy a magyar tagpárt nélkül folytatja tovább az útját. A hírügynökség ismerteti emellett a Fidesztől e-mailben kapott nyilatkozatot, miszerint

nem akarják elhagyni az Európai Néppártot, hanem az a céljuk, hogy megerősítsék a Néppárton belül a migrácóellenes erőket.

A Politico arról ír, mik a lehetőségei a Fidesznek egy esetleges kizárás után. A cikk lehetséges opcióként vázolja, hogy a magyar kormánypárt átülhet a Néppártól jobbra elhelyezkedő Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) parlamenti frakciójába. A Marine Le Pen vezette Nemzetek és Szabadság Európája még 2015-ben alakult, azóta csatlakozott hozzájuk az Osztrák Szabadságpárt, a lengyel Új Jobboldali Kongresszus, a Matteo Salvini vezette olasz Északi Liga és a német Alternatíva Németországért. A Fidesz határozottan kijelentette, hogy erről szó sincs.

A világ egyik legtekintélyesebb konzervatív újságja, a Le Figaro azt írja: két politikus uralja az európai uniós kampányt – Emmanuel Macron és Orbán Viktor. Nem foglalnak állást, hogy mi lesz a Fidesz és az EPP konfliktusának a végeredménye, de egy másik írásukban Laurent Wauquiez francia konzervatív pártelnök véleményét közlik, aki szerint – mint korábban megírtuk – nem szabad kizárni a Fideszt.