Soros miatt támadja a Fideszt Weber?

2019.03.06. 09:39

Soros György a fő mozgatórugója a Európai Néppárt támadásának, amelyet a Fidesz-KDNP ellen intézett. A másik ok, hogy a magyar kormánypárt továbbra is bevándorlásellenes állásponton van, miközben az amerikai tőzsdespekuláns mindenféle felhatalmazás nélkül tárgyal az unió vezetőivel, az elmúlt öt évben több mint 20 találkozója volt.

Elkezdtek gyülekezni a „hasznos idióták”, az Európai Néppárt (EPP) tizenhárom tagpártja kezdeményezte hivatalosan a Fidesz kizárását. Az EPP alapokmányának értelmében legalább öt országból hét tagpárt kezdeményezheti bármely másik tag kizárását – írta a 888.hu.

Az egész Fidesz-ellenes hercehurcával kapcsolatban most megszólalt Manfred Weber, az EPP európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője és EP-választási csúcsjelöltje is.

Juncker és SorosForrás: AFP/Getty Images/This content is subject to copyright./Olivier Hoslet

A Bild című német lapnak adott interjújában Weber három feltételt szabott, amely biztosítaná a Fidesz bennmaradását az Európai Néppártban: az első feltétel az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke „azonnal és végérvényesen leállítja kormánya Brüsszel elleni kampányát”. A második feltétel az, hogy bocsánatot kér az EPP tagpártjaitól.

A harmadik feltétellel azonban Weber egyértelműen színt vallott, és egyúttal bizonyossá vált, hogy a Néppárt elárulta magát. Ez a harmadik feltétel ugyanis nem más, mint hogy biztosítani kell Soros egyetemének megmaradását Budapesten.

Soros György miatt támadják az EPP-ben a FidesztForrás: AFP/Olivier Hoslet

Persze a „megmaradása” szó elég alaptalan, hiszen az egyetem mind a mai napig működik. Mindössze annyi történt, hogy a magyar törvényeknek megfelelően nem adhat ki amerikai diplomát, hiszen rendes kampusza az Egyesült Államokban nincs – ellentétben mondjuk a McDaniel College intézményével, amely mind a mai napig gond nélkül, a törvények betartásával tud működni.

Noha Weber igyekezett magát határozott politikusnak mutatni, egy dolgot nem szabad elfelejtenie: a Fidesz-KDNP viszonylag sok képviselőt delegál a frakcióba, a legnagyobb frakció jelöltje pedig elnyeri az Európai Bizottság elnöki posztját. Erre jelenleg pont Manfred Webernek, az Európai Néppárt jelöltjének van a legnagyobb esélye, viszont könnyen előfordulhat, hogy ez a Fidesz-KDNP nélkül nem fog menni neki.

A bocsánatkérés egészen nevetséges, nem is érdemes vele foglalkozni. És Brüsszelt ezek szerint nem lehet bírálni? Kezd valóban a Szovjetunióra emlékeztetni a brüsszeli bürokrácia. Egészen abszurd felvetés ugyanis a bírálhatatlanság.

Az külön megmosolyogtató, hogy hány törpepárt van a Magyarország kizárását kezdeményezők között. Egy-két képviselővel vannak Brüsszelben, és rájuk különösen jellemző a megfelelési kényszer: megfelelni a balliberális médiának, a baloldalnak és persze magának Soros Györgynek.

A bevándorlásellenesség a másik ok

A Fideszt ért támadások másik oka, hogy a kormánypártok továbbra is bevándorlásellenes állásponton vannak, és nem hajlandóak ezt feladni annak érdekében, hogy a baloldali, zöld és liberális frakciók igényeinek megfeleljenek.

Az is meglehetősen furcsa, hogy a Soros-egyetem ügye fontosabb az EPP-nek, mint az amerikai külügyminiszternek, hiszen Mike Pompeo legutóbbi budapesti tárgyalásán szóba sem került ez az ügy.

Soros György gyakorlatilag kézivezérli az uniótForrás: AFP/John Thys

Soros gyakorlatilag kézivezérli az EU-t

Korábban összegyűjtötték, hogy Soros György, bevándorláspárti tőzsdespekuláns kikkel és hányszor találkozott tavaly az Európai Bizottság tagjai közül. A megdöbbentő összeállításból kiderült, hogy Soros gyakorlatilag kézivezérli az uniót. A leggyakoribb partnere Frans Timmermans alelnök – nyilvánvalóan nem véletlenül ő szokta Judith Sargentinivel együtt a leggyakrabban szidni Magyarországot. A nyilvánosan elérhető adatok szerint több mint 20 alkalommal volt hivatalos találkozója Soros Györgynek a legfontosabb uniós vezetőkkel csak azóta, hogy Juncker 2014. november 1-jén hivatalba lépett.

Tételesen cáfolta meg a bizottsági állításokat a kormány

Az elmúlt hetekben éles vita alakult ki a bevándorláspárti Európai Bizottság és a magyar kormány között. Mindennek eredményeképpen tételesen, pontról pontra cáfolta meg a magyar kabinet a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság legutóbbi állásfoglalását. Az Origo végigvette, hogy mit áll Brüsszel, és hogy mi a valóság. A vita alapja a bevándorlás. Brüsszel támogatja, amit viszont a magyar kormány elutasít. A magyar kormány a keresztény értékek védelmében és Európa biztonsága érdekében emelte fel a szavát. A kormány tételes cáfolatát az Origo is közölte, itt elolvashatja részletesen.

Hét pontban cáfolt a kormány

A kormány hétpontos válaszából kiderült, hogy a bizottság állításával szemben a kötelező betelepítési kvótát nem vonták vissza. A kötelező betelepítési kvóta 2015 óta folyamatosan napirenden van Brüsszelben. Az Európai Bizottság 2015 májusában döntött az európai migrációs stratégiáról, amely egy olyan „ideiglenes elosztási mechanizmusról” szólt, amelynek célja, hogy „minden tagállam részvétele méltányos és kiegyensúlyozott legyen”.

Felülírnák a tagországok határvédelmi jogait.  2018-ban a Bizottság egy új javaslattal állt elő, amely átalakítaná az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget (Frontex) úgy, hogy közben csorbítaná a tagállamok szuverenitását. Brüsszel tehát azt akarja elérni, hogy a tagállamok ruházzák át a határvédelmi jogok egy részét a Frontexre. A bizottság a hivatalos honlapján azt írja, hogy vészhelyzetben „a bizottság úgy dönthet, hogy megbízza a Frontexet, hogy hajtsa végre a megfelelő intézkedéseket”. Ez a javaslat azért veszélyes, mert a korábbiakkal ellentétben lehetőséget teremt a bizottságnak arra, hogy tanácsi jóváhagyás nélkül, saját hatáskörben rendelje el a Frontex beavatkozását az EU külső határain fekvő tagállamokban.

Brüsszel továbbra is a migránsok betelepítése mellett állForrás: NurPhoto/FotoRua/NurPhoto/Fotorua

A bizottság is a migránsvízum mellett volt

A migránsvízum bevezetését az Európai Bizottság is támogatta. Az Európai Bizottság érthetetlen módon tagadja a migránsvízumokra vonatkozó terveket. Teszik ezt annak ellenére, hogy Dimitrisz Avramopulosz migrációs biztos már évekkel ezelőtt kijelentette, hogy „a bizottság elkötelezett amellett, hogy új megoldásokkal rukkoljon elő, különös tekintettel annak lehetőségére, hogy közös megközelítést dolgozzon ki a humanitárius vízumok kibocsátása kapcsán”. Tehát hosszú ideje tervezik egy olyan vízum bevezetését, amely lehetővé tenné a migránsok számára, hogy már a külföldi uniós nagykövetségeken kérhessék az Európába való belépésre feljogosító vízumukat, ha belépésük célja a menekültstátusz kérése.

Nem tagadják, hogy több pénzt adnának a migrációt támogató szervezeteknek. Sokatmondó tény, hogy a bizottság a magyar kormány tájékoztató akciójával kapcsolatos legutóbbi közleményében sem tudta cáfolni azt, hogy jelentősen növekszik a bevándorláspárti aktivistacsoportok támogatása a 2021-2027-es uniós költségvetési keretben. Ismert, az Európai Parlament január 17-i döntése értelmében megemelnék a politikai aktivistacsoportok pénzügyi támogatását: összesen 1,8 milliárd eurót, azaz mintegy 570 milliárd forintnak megfelelő összeget fizetnének nekik.

Már most is több tízezer bevándorló kap pénzzel feltöltött bankkártyákat. Legutóbbi állásfoglalásában az Európai Bizottság is elismerte, hogy ők maguk is finanszírozzák a migránskártyaprogramot. Ez azt is jelenti, hogy a program költségeit az európai adófizetők állják. A migránskártyaprogram lényege, hogy a bevándorlók név nélküli, pénzzel feltöltött bankkártyákat kapnak. A bizottság azt állítja, hogy „az uniós segély nem ösztönzi a migrációt”. A testület szerint ezeket a kártyákat csak a Görögországban legálisan tartózkodó menekültek és menedékkérők számára bocsátja ki.

Kísérleti projektekkel legalizálnák a migrációt. Az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én közzétett állásfoglalásában azt javasolja a tagállamoknak, hogy indítsanak kísérleti programokat az afrikai országokkal. Ezek célja, hogy „az irreguláris migrációs áramlásokat biztonságos, rendezett és jól irányított legális migrációs lehetőségekkel lehessen felváltani”. Az Európai Bizottság tehát nem arra törekszik, hogy megállítsa, hanem arra, hogy legalizálja a migrációt.

Többféle módon is csökkentenék a bevándorlást ellenző országok pénzügyi támogatását. Az Európai Bizottság nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy „semmilyen összefüggés nincs az uniós pénzügyi támogatás és a migráció támogatása vagy elutasítása között”. A bizottság magát leplezi le, hiszen bevallják, hogy a kohéziós források szétosztásakor figyelembe veszik, hogy „az adott országba 2013 óta hányan érkeztek az EU határain kívülről”. Brüsszel azt szeretné elérni, hogy 2021 és 2027 között – a korábbiakhoz képest – több uniós forrást kapjanak a migránsokat befogadó országok, a migrációt elutasító tagállamok pedig kevesebbet.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK