Alig vizsgálta a német rendőrség a migránsok háborús bűneit

2019.03.08. 13:05

Több ezer, a migránsok háborús bűneit taglaló bejelentést kapott a német rendőrség az elmúlt években, de ezeknek csak egy nagyon kis részét vizsgálták ki.

2014 és 2019 között a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) körülbelül 5 ezer bejelentést kapott, amiben migránsok „nemzetközi jogba ütköző bűncselekményeiről" van szó, ám ezek közül mindössze 129-et nyomoztak ki - írta a Bild című lap az ellenzéki liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) egyik képviselőjének készített minisztériumi kimutatása alapján.

A legtöbb bejelentést, 3800-at a migrációs válság csúcsán, 2015 és 2016 folyamán kapták, amikor közel-keleti és szubszaharai migránsok százezrei hatoltak be Európába. A 3800-ból összesen 28-at sikerült kivizsgálni.

Az eljárások alacsony száma egy sor tényező együttes hatásának tulajdonítható. Szerepe van a bűnüldöző és az igazságszolgáltatási szervek túlterheltségének, és annak is, hogy az esetek egy része csupán rágalmazás, egy további részében pedig az információ nem eléggé konkrét ahhoz, hogy nyomozás alapja lehessen.

További fontos tényező, hogy nem Németországban, hanem külföldön - jellemzően Szíriában - elkövetett bűncselekményekre utaló információkról van szó, amelyek ellenőrzése és az esetleges bizonyítékok begyűjtése igen nehéz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hamis személyazonossággal Németországba érkező és új életet kezdő háborús bűnösöknek nem kell tartaniuk a felelősségre vonástól, mert a háborús bűncselekmények nem évülnek el.

Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter bejelentette, hogy nagyon részletes jelentést rendelt az ügyről, és a vizsgálat lezárása után tájékoztatja majd a nyilvánosságot az eredményekről.

Hogy mit is jelent a balliberális-sorosista multikulti erőltetése, illetve a migránsok korlátlan beengedése a társadalomra nézve, azt az is jól jelzi, hogy például januárban nem volt olyan nap, hogy ne bűnöztek volna az illegális bevándorlók. Ami hasonlóan szomorú adat, hogy a migrációs válság évei során Németországba érkezett másfél millió migránsnak mindössze a 35 százalékának sikerült munkát találni.

Az elmúlt négy-öt év európai bevándorláspolitikai történéseiben komoly politikai felelősség terheli Németországot, amely a migráció árnyoldalai tekintetében a probléma „állatorvosi lova" lett. A németországi migránsok különböző alkalmazott trükkjei és a megmutatkozó biztonsági kockázatok jól jelzik, hogy mekkora veszélyt is jelent a harmadik világbeli országokból érkező parttalan – és visszaélésszerű – migráció az európai országok biztonsága és valamennyi szociális alrendszere szempontjából.

2016. június 30-án mintegy 550 ezer jogerősen elutasított menedékkérő migráns tartózkodott az országban, akik közül 406 ezren már több mint 6 éve (vagyis legalább 2010 óta) voltak Németországban - derül ki a Századvég Alapítvány legújabb elemzéséből.

Egy másik megdöbbentő adat: a brémai államügyészség 2018-ban publikált adatai szerint 2013–2016 között legkevesebb 1200 migránsnak adhattak menedéket a követelmények megfelelő értékelése nélkül. Német sajtóinformációk alapján gyilkosok, kábítószer-kereskedők vagy más bűncselekményeket elkövetett migránsok kaphattak ilyen módon menedékjogot.

Ezek a menedékkérők gyakran arra hivatkoznak, hogy a hazájukban bűncselekményeket követtek el, amiért ott akár kínzás, halálbüntetés is járna nekik. Így elkerülhetik az esetleges kitoloncolást a nemzetközi, illetve a német jog nyújtotta védelemmel. Magyarán, maximumra pörgetik az élősködést a befogadó országon.

Mint a Századvég megjegyzi, az elmúlt években Észak- és Nyugat-Európa számos országában, így például Dániában és Hollandiában tömegesen áttérnek keresztény hitre muszlimok (de például Hamburgban is több mint hatszázan tettek így, főleg afgánok és pakisztániak). Európa-szerte legalább ezrekben mérhető az ilyen személyek száma. A cél nyilvánvalóan itt is az, hogy a migránsok meghosszabbíthassák legális európai tartózkodásukat – s a konvertálás az ő esetükben sem zárja ki a későbbi radikalizálódás esélyét, vagy már eleve beépített, potenciális terroristák is akadhatnak közöttük, akik éppen ehhez az eszközhöz folyamodtak.

Miközben Merkel kormánya és a német ipari-gazdasági elit a munkaerőpótlás szándékával is támogatta a migrációt, a statisztikák ezzel kapcsolatban megdöbbentő adatokat mutatnak. A Németországba érkező szíriaiak 45 százaléka végezte csak el az iskola kötelező osztályait, kevesebb mint 23 százalékuknak van diplomája (azonban a diplomások tudása sokszor nem konvertálható a megfelelő nyelvtudás hiánya miatt).

Vagyis a legoptimistább számítások szerint is, alig több, mint egyötödük bír felsőfokú végzettséggel, és az előrejelzések szerint nagy részük még öt év után sem szerezhet – a német társadalom és gazdaság számára is hasznos – munkát.