Kijev halassza el a magyar nyelv korlátozásáról szóló törvény elfogadását!

Kárpátalja etnikai térképe (2001) Ukránok és ruszinok - rózsaszín. Magyarok - zöld, Románok- sárga, Kevert ukrán-ruszin- lakosság és oroszok - kék.

A kijevi parlamentnek el kell halasztania a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály elfogadását a választások utáni időszakra - jelentette ki Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa. A mostani tervezet ugyanis a két- vagy többnyelvűség bevezetésére tett kísérletet, vagy a hivatalos státus megadását valamely nyelvnek Ukrajnában, illetve annak egyes régióiban, az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel egyenrangú bűncselekményként értelmezheti, amiért a jelenlegi jogszabályok értelmében 10 év börtönbüntetés járhat.

Dunja Mijatovic nyilatkozatában hangsúlyozta, az Európa Tanács tagállamainak a nyelvhasználattal kapcsolatos új jogszabályaikról vagy politikai reformjaikról szóló tárgyalásaik alkalmával körültekintően kell mérlegelniük az államnyelv használatának támogatására és a kisebbségi nyelvek, köztük a magyar védelmére vonatkozó kötelezettségeiket.

A kisebbségi nyelvek használatának védelme része a kulturális sokszínűség megőrzésére vonatkozó kötelezettségvállalásoknak

- húzta alá.

Az Európa Tanács egy regionális nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Strasbourg. Jelenleg 47 tagja van, de nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság és emberi jogokat. A Tanács egyik legfontosabb eredménye az Emberi Jogok Európai Egyezményének 1950-es elfogadása volt. Ennek keretében állították fel az Emberi Jogok Európai Bíróságát, amely az emberi jogok legfőbb európai bírói fóruma. Az Európa Tanács laza, kormányközi együttműködés keretében jött létre, és, szemben az Európai Tanáccsal és az Európai Unió Tanácsával, nem az Európai Unió intézménye.

A különböző nyelvi közösségeket be kell vonni az őket érintő törvények és politikák kidolgozásába, véleményüket és érdekeiket figyelembe kell venni az ilyen jogszabályok elfogadásakor - hívta fel a figyelmet az emberi jogi biztos.

A kárpátaljai magyarok is pontosan azt szeretnék elérni, hogy vonják be őket az egyeztetés folyamatába, ahonnan idáig ki voltak zárva.

Kárpátalja etnikai térképe: ukránok és ruszinok - rózsaszín, magyarok - zöld, románok - sárga, kevert ukrán-ruszin-orosz lakosság - kék Forrás:Wikipedia/Dc76

A kijevi parlament (Verhovna Rada) február végén kezdte meg az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslat második olvasatban történő tárgyalását.

A nyelvtörvényként is emlegetett előterjesztés vitáján Mikola Knyazsickij, a parlament kulturális bizottságának elnöke meggyőződését fejezte ki, hogy

a szabályozást a március 31-i elnökválasztásig elfogadja a törvényhozás.

A törvényjavaslat az Ukrajinszka Pravda című újság ismertetése szerint kimondja, hogy Ukrajnában az egyetlen állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán, és kötelezővé teszi használatát az állami szervekben, valamint nyilvános társadalmi rendezvényeken.

A törvény csak a magánszférában és a vallási szertartásokban nem szabályozza a nyelvhasználatot.

A nyomtatott sajtótermékek esetében a javaslat engedélyezi az idegen nyelven való megjelenést, de előírja, hogy ukrán nyelven is kinyomtassák. Az ukrán nyelvű sajtótermékeket árusító helyek aránya legalább 50 százalék kell legyen.

A könyvkiadásban és árusításában szintén legalább 50 százalékot kell elérnie az ukrán nyelvű köteteknek.

Az államnyelv nyilvános megsértése, illetve elhanyagolása

jogi felelősségre vonást von maga után.

Ahogy az Origo beszámolt róla, a két- vagy többnyelvűség bevezetésére tett kísérletet, vagy a hivatalos státus megadását valamely nyelvnek Ukrajnában, illetve annak egyes régióiban (például Kárpátalján a magyarnak),

az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel egyenrangú bűncselekményként értelmezhető, amiért a jelenlegi jogszabályok értelmében 10 év börtönbüntetés járhat.