Hajszálon múlt: a megállapodás nélküli brexitet is leszavazta a brit parlament

London, 2019. március 13. A brit parlament által közreadott, videofelvételről készült képen Theresa May brit miniszterelnök felszólal a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) tartott vitában a londoni parlamentben 2019. március 13-án, miután az alsóház az előző este ismét elutasította a kilépési folyamat feltételrendszeréről szóló megállapodást. A nap folyamán szavaznak a megállapodás nélküli Brexit lehetőségéről, amelynek elutasítása esetén március 14-én arról tartanak vitanapot és szavazást, hogy a kormány kérje-e az EU-tól a március 29-én esedékes Brexit elhalasztását. MTI/AP/Brit parlament/Mark Duffy

Elutasította szerdán a londoni alsóház annak a lehetőségét, hogy az Egyesült Királyság bármikor, bármilyen körülmények között a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételeiről szóló megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból. 

Az eredmény hajszálon múlott. 312-en szavaztak a megállapodás nélküli kilépés lehetősége ellen és 308-an mellette.

A kormány a szavazás után, szerdán késő este bejelentette, hogy az erre az esetre már korábban kidolgozott forgatókönyv alapján

csütörtökön indítványt terjeszt a ház elé a brexit halasztásának kezdeményezéséről.

A kabinet jelezte ugyanakkor azt is, hogy rövid idejű, legfeljebb június végéig terjedő, technikai jellegű halasztás uniós jóváhagyására csak akkor lát esélyt, ha a törvényhozók jövő szerdáig - vagyis még az Európai Unió jövő héten esedékes csúcstalálkozójának kezdete előtt - elfogadják a brexit feltételrendszeréről szóló, eddig kétszer elutasított megállapodást.

Egyelőre nem ismert, hogy a kormány mikor terjeszti harmadszor is a ház elé a brexit-egyezményt.

A szerda esti - jogilag egyébként nem kötelező erejű - szavazás meglepetés, mert a képviselők többsége nem a kormány eredeti indítványára, hanem egy módosításra szavazott.

Theresa May brit miniszterelnök felszólal a brit EU-tagság megszűnéséről tartott vitában a londoni parlamentben 2019. március 13-án Forrás: MTI/AP/Brit parlament/Mark Duffy

A konzervatív párti kormány által beterjesztett indítvány kifejezetten arra vonatkozott, hogy az Egyesült Királyság a brexit március 29-i határnapján nem léphet ki megállapodás nélkül az EU-ból.

A kormányzati beterjesztéshez azonban érkezett egy módosító indítvány, amely azt kezdeményezte, hogy a parlament meghatározatlan időre mondja ki a megállapodás nélküli brexit tilalmát, és a képviselők a szerda esti szavazáson csekély többséggel, 312:308 arányban ezt támogatták.

A végszavazás előtt teljes zűrzavar alakult ki a parlamentben,

a kormány ugyanis saját, módosított indítványának leszavazására utasította a konzervatív frakció tagjait, de számos tory képviselő - köztük több kabinettag - dacolt ezzel az utasítással, és vagy megszavazta a módosított formájú indítványt, vagy tartózkodott.

A brit kormány mindezek után, szerda éjjel bejelentette, hogy csütörtökön az alsóház hozzájárulását kéri a brexit elhalasztásának kezdeményezéséhez.
Az indítvány szerint ha az alsóház egy héten belül, vagyis március 20-áig - az EU-csúcs kezdete előtti nap végéig - elfogadja a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, Nagy-Britannia

a brexit egyszeri, június 30-áig terjedő elhalasztását fogja kérni az Európai Uniótól,

annak érdekében, hogy legyen idő a kilépéshez szükséges jogszabálytervezetek törvénybe iktatására.

Theresa May miniszterelnök már a beterjesztés ismertetése előtt közölte, hogy ilyen rövid idejű, technikai jellegű halasztásra csak akkor van mód, ha a brexit-megállapodást a képviselők elfogadják.
May szerint a háznak meg kell értenie, hogy ha továbbra sem támogatja a brexit-feltételekről szóló egyezséget - amelyet a törvényhozók először januárban, majd kedd este ismét elutasítottak -, akkor a brexit sokkal hosszabb idejű halasztására lesz szükség, különös tekintettel arra is, hogy a képviselők nem hajlandók elfogadni a megállapodás nélküli kilépés lehetőségét sem a március 29-i határnapon.
A brit miniszterelnök szerint ebben az esetben

az Egyesült Királyságnak nyilvánvalóan részt kellene vennie a május végén esedékes európai parlamenti választásokon.

A brexit halasztásának kezdeményezéséről szóló kormányzati beterjesztésben is szerepel, hogy ha az alsóház március 20-áig nem fogadja el az EU-val elért brexit-megállapodást, akkor az Európai Tanács a jövő heti csúcsértekezleten a kilépés bármiféle halasztásának jóváhagyása fejében nagy valószínűséggel egyértelmű választ követel majd arra a kérdésre, hogy a brexit-határidő kiterjesztése milyen célt szolgálna, nem utolsósorban annak eldöntésére, hogy egyáltalán milyen időtartamú halasztásról lehet szó.

A kormány beterjesztése is hangsúlyozza, hogy ha a halasztás túlterjed június végén, akkor az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.