Egymásnak estek a bevándorláspártiak: már Macronnak is kínos Verhofstadt

2019.03.13. 16:03

Óriási, tiltott pártfinanszírozási botrány van kibontakozóban Brüsszelben és Párizsban. Kiderült ugyanis, hogy az erősen bevándorláspárti, az Európai Parlamentben (EP) a Guy Verhofstadt vezette Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) pártcsaládot olyan multinacionális vállalatok finanszírozták, mint a Monsanto, a Microsoft, a Google vagy a Walt Disney. Mivel Franciaországban a törvények tiltják a politikai pártok magáncégek általi támogatását, ezért Emmanuel Macron elnök úgy próbált előremenekülni, hogy pártja kampányfőnökén keresztül megüzente: nem csatlakoznak az EP-választások után a multik által kitartott ALDE-hoz. Macronék arról persze nem beszélnek, hogy az elnök bábkormányában részt vesz egy olyan párt is, ami már tagja az ALDE-nak, magyarán: a párizsi kormány egyes tagjait törvénytelenül finanszírozhatták a multik, amelyek egy része ráadásul nem is az EU-ban van bejegyezve.

A bukott szocialista gazdasági miniszterből lett bevándorláspárti francia államfő, Emmanuel Macron liberális, a La République En Marche! - LREM (A Köztársaság Lendületben) nevű pártjának az EP-választási kampányfőnöke, Stéphane Séjourné tegnap kijelentette, hogy az En Marche a májusi európai parlamenti választások után biztosan nem csatlakozik az ALDE-frakcióhoz írja a Reuters brit hírügynökség.

Emmanuel MacronForrás: AFP/Ludovic Marin

Stéphane Séjourné pártja döntését azzal indokolta, hogy kiderült: az ALDE-t számos multinacionális cég finanszírozza,  Macronéknak pedig az külön problémát jelent, hogy ezen multik között található a génmódosított vetőmagokat gyártó, környezetszennyező és ezek miatt sokak által kritizált amerikai Monsanto, ami jelenleg a német Bayer AG mezőgazdasági, vegy- és gyógyszeripari konglomerátum leányvállalataként működik.

Minderre úgy derült fény, hogy Marine Le Pen, a bevándorlásellenes Rassemblement National-RN (Nemzeti Tömörülés, volt Nemzeti Front) párt elnöke múlt csütörtökön interjút adott az RTL francia rádiónak. 

Marine Le Pen ekkor kijelentette, hogy az európai liberálisokat több multinacionális cég finanszírozza, köztük a Monsanto is. 

A Monsanto csak 2017-ben 12 ezer euróval támogatta a bevándorláspárti ALDE-t. 

Az ALDE finanszírozói között továbbá megtalálhatóak olyan óriásvállalatok is, mint a Microsoft, a Google, az Uber, a Walt Disney és a Syngenta. 

Az külön problémát jelent, hogy ezek közül egyes multik nem EU-s tagállamokban vannak bejegyezve, hanem például az Egyesült Államokban, Svájcban vagy különböző adóparadicsomokként működő szigeteken. 

Ez azt jelenti, hogy nem európai uniós állampolgárok - a vállalataik révén - beavatkoznak az EP-választásokba. 

A Le Pen-interjú miatt kirobbant botrány következtében az ALDE kénytelen volt bevallani, hogy a fent említett multik valóban pénzelik a liberális pártcsaládot. 

A francia 20minutes információi szerint az ALDE 2014-2018 között legalább 425 ezer eurót kapott különböző multiktól, ebből 122 ezer eurót csak tavaly.

Az európai pártfinanszírozási törvények értelmében egy bizonyos pártcsalád egy év leforgása alatt egy cégtől vagy magánszemélytől maximum 18 ezer eurót fogadhat el.

A Monsanto esetében ezt a keretet nem lépte túl az ALDE, de az nem világos, hogy más multi esetében történhetett-e ilyesmi. 

Ha igen, akkor tiltott pártfinanszírozásról beszélhetünk. 

A francia törvények azonban határozottan tiltják, hogy magánkézben lévő cégek pénzelhessenek politikai pártokat,  és ez robbantott ki vitát a bevándorláspárti táboron belül Guy Verhofstadt ALDE-frakcióvezető, bukott belga kormányfő és Emmanuel Macron között. 

Guy VerhofstadtForrás: AFP/Emmanuel Dunand

Nem mellesleg Macron már a megválasztása előtt is a klíma-, illetve a környezetvédelemmel kampányolt, így rosszul jöhet ki abból, hogy a leendő pártcsaládját olyan környezetszennyező multik finanszírozzák, mint a Monsanto vagy a svájci, amúgy műtrágyákat gyártó Syngenta. 

Macron a botrány miatt úgy próbált előremenekülni, hogy pártja kampányfőnökén keresztül megüzente: nem csatlakoznak az EP-választások után a multik által kitartott ALDE-hoz, mivel nem értenek egyet az ilyen problémás jellegű finanszírozási módszerekkel. 

Ezt követően az európai liberálisok elnöke, Hans van Baalen holland EP-képviselő közölte, hogy a jövőben nem fognak elfogadni támogatást magáncégektől, de ennek ellenére a francia államfő kitart azon álláspontja mellett, hogy mégsem csatlakoznak az ALDE-hoz. 

Macronék arról persze nem beszélnek, hogy az elnök Édouard Philippe vezette kormányában részt vesz egy olyan párt is, amely már tagja az ALDE-nak, magyarán: felmerül annak a gyanúja, hogy a párizsi kormány egyes tagjait törvénytelenül finanszírozhatják a (külföldi) multik. 

Ez a párt a liberális Mouvement démocrate – MoDem (Demokratikus Mozgalom), amely 2007-ben alakult, és az EP-képviselői már 2009 óta az ALDE-frakcióban ülnek.

A MoDem a 2014-es EP-választásokon közösen indult a szintén liberális Union des démocrates et indépendants-UDI (Demokraták és Függetlenek Uniója) nevű ALDE-tag párttal, és közösen 7 képviselőt delegáltak a multik által kitartott pártcsaládba. 

A 2017-es francia államelnök-választásokon a MoDem természetesen Emmanuel Macront támogatta,  aminek meg is lett az eredménye, mert noha a parlamenti választásokon külön indultak, de ennek ellenére a MoDem mégis részese lehet a párizsi kormánykoalíciónak.

Macron bábjának, Édouard Philippe-nek az első kormányában (2017. május-június) a MoDem-es politikusok igazságügyi miniszteri és Európa-ügyi miniszterhelyettesi tisztségeket kaptak, a második Philippe-kormányban (2017 júniusától napjainkig) pedig szintén fontos pozíciókat töltenek be. Egyik politikusuk regionális fejlesztési miniszter, a másik pedig a parlament és a kormány közötti kapcsolatokért felelős miniszterhelyettes. 

Ezenkívül egy államtitkári pozícióval is rendelkeznek a kormányban.

A jelenlegi közvélemény-kutatások alapján egyébként a MoDem nem jutna be az Európai Parlamentbe.

Új, bevándorláspárti EP-frakciót alakíthat Macron

Bár ezt hivatalosan még nem jelentették be, de Macronnak és pártjának – mivel egyetlen csoporthoz sem kívánnak csatlakozni - csupán egy lehetősége maradt, nevezetesen saját EP-frakciót kell alakítania. 

Az új frakció neve egyes francia sajtóinformációk szerint „Progresszívek" lehet, és különböző liberális, bevándorláspárti, illetve „Európa-párti" (bármit is jelentsen ez) politikai formációkat fog tömöríteni.

Nagy valószínűséggel az ALDE-tól és az Európai Néppárt (EPP) bevándorláspárti, liberális szárnyától is fognak tagokat elszívni. 

Macron tehát ugyanazt a taktikát szeretné alkalmazni az EP-ben, mint Franciaországban, nevezetesen mind jobbról, mind balról „csábít el" zavaros világnézetű pártokat és elvtelen politikusokat annak reményében, hogy középen létrejöhessen egy relatíve nagy és persze általa irányított bevándorláspárti koalíció.