Egy szinte teljesen ismeretlen nő lehet Szlovákia új elnöke

A picture taken on March 13, 2019 in Bratislava shows a billboard bearing a portrait of presidential candidate Zuzana Caputova and reading "Stand up against evil, together we can do it". - Zuzana Caputova, a Slovak government critic who will face off against the ruling party's candidate in the presidential run-off this month, is a liberal lawyer hoping to become the EU member's first female head of state. Caputova, who is the deputy head of the non-parliamentary party Progressive Slovakia and has a gift for powerful rhetoric, has vowed to fight for justice for all. (Photo by VLADIMIR SIMICEK / AFP)

Egy frissen, a politikában feltűnt jogásznő nyerheti meg az ötödik elnökválasztást Szlovákiában. Zuzana Caputová, a jelenleg még parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia jelöltje megelőzheti a kormányzó Smer jelöltjét. A jogásznő - akit az előző, szintén a gyakorlatilag az ismeretlenségből előkerült jelenlegi elnök is támogat -  ultraliberális polgárjogi aktivista. Szlovákiában csekély az elnök befolyása, ezért is nagyon alacsony részvételre számítanak az elnökválasztás mai első fordulójában. A voksolás legnagyobb vesztese Bugár Béla lehet, aki a kampány kezdetén még a második fordulóról álmodott, míg mostanra az ötszázalékos eredmény elérése is nagy siker lenne számára.

Az ötödik közvetlen elnökválasztást tartják szombaton Szlovákiában. A voksolás egyfajta erőfelmérő lesz a pártok között a közelgő európai parlamenti, valamint a jövőre tartandó parlamenti választás előtt. De nézzük is, részletesebben az esélyeket.

Ábécé sorrendben a következő jelöltek indulnak az elnökválasztáson: Bugár Béla, Zuzana Caputová, Martin Dano, Stefan Harabin, Eduard Chmelár, Marian Kotleba, Milan Krajniak, Frantisek Miklosko, Maros Sefcovic, Róbert Svec, Bohumila Tauchmannová, Juraj Zábojník és Ivan Zuzula. Közülük a legutolsó felmérések szerint csupán négy jelölt élvezett 5 százaléknál nagyobb támogatottságot, így érdemes csak rájuk koncentrálni.

A liberális polgárjogi aktivista

A voksolás nagy esélyese Zuzana Caputová, a Progresszív Szlovákia jelöltje.

Ő a kutatás szerint 52 százalékos támogatottságnak örvend, így ha ezt az eredményt az első fordulóban realizálni is tudja, akkor már március 16-án elnyerheti az elnöki posztot.

Caputová polgárjogi aktivista, közismerten liberális nézeteket vall. A melegházasság támogatója és az a véleménye, hogy a meleg párok fogadhatnak örökbe gyermekeket.

Zuzana Caputová, a Progresszív Szlovákia elnökjelöltje lehet a befutó Forrás: AFP/Vladimir Simicek

Jelenleg egyébként a parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia adja Pozsony főpolgármesterét is. A párt új és fiatal, nem elhasználódott arcokat képesek felmutatni, viszonylag profi a marketingstratégiájuk. Szlovákiában viszonylag könnyen jönnek fel új kezdeményezések a semmiből, ilyen volt a Szabadság és Szolidaritás, vagy az Egyszerű Emberek szintén a semmiből, viszonylag váratlanul erősödött meg. A párt számára tehát óriási eredmény lenne, ha sikerülne egyik politikusukat az államfői székbe ültetni, miközben országos támogatottságuk alig 10 százalék körül mozog.

Szinte biztos a második kör

Caputová a magyar lakta Komáromban és Dunaszerdahelyen is kampányolt. Egy friss kutatás szerint egyébként a magyar választók döntő többsége is rá kíván szavazni, szemben Bugár Bélával. Caputová Komáromban azt mondta megválasztása esetén három témának szentel majd kiemelt figyelmet: az igazságosság érvényesülésének, az emberi méltóságnak (különös tekintettel az idősebb generációkra) és a környezetvédelemnek. Szólt arról is, hogy

abban bízik, hogy a közelgő EP-választások megerősítik az unió egységét, tiszteletben tartva a nemzetállamokat.

Könnyen lehet azonban, hogy Caputová hiába végez 50 százalék felett, mégis meg kell tartani a második fordulót. A szlovák alkotmány úgy fogalmaz, hogy „elnökké azt a jelöltet választják meg, aki a jogosult választópolgárok érvényes szavazatainak több mint a felét megszerzi" az első körben. Szlovákiában 4,4 millióan jogosultak szavazni. Az alkotmány ezen értelmezése szerint így a második forduló csak akkor maradna el, ha az adott jelöltnek az első fordulóban 2,2 millió szavazatot sikerülne összegyűjtenie. Az utóbbira pedig meglehetősen kevés esélye van Caputovának.

Maros Sefcovic meglehetősen le van maradva Caputovától Forrás: AFP/Vladimir Simicek

Uniós biztos a második helyen

Második helyen állt az utolsó felmérések szerint Maros Sefcovic, akit a kormányzó Smer támogat. Sefcovic korábban 10 évig volt uniós biztos. Most az elnökválasztás első körében a szavazatok 15-16 százalékára számíthat. Sefcovic szerint meg kell erősíteni az államfő külpolitikai részvételét, mivel Andrej Kiska ezt a feladatát nem végezte el rendesen. "Erős szereplőnek kell lennünk, aki felszólal a fontos kérdésekben. Én mindenképpen kihasználnám a diplomáciai kapcsolataim, hogy fogadjanak a Fehér Házban, vagy a moszkvai és a pekingi parlamentben. Úgy vélem, hogy ez a fajta diplomáciai irány az utóbbi években nagyon hiányzott a szlovák külpolitikából" – mondta a Smer támogatottja.

A harmadik helyen Stefan Harabin végezhet a szavazatok 10-12 százalékával. Harabin korábban az ország legfőbb bírója, valamint igazságügyi miniszter volt. Jelenleg a legfelsőbb bíróság bírája. EU- és NATO-kritikus, a pozsonyi liberális sajtó fő ellensége.

Öt évre választanak elnököt március 16-án Forrás: AFP/Vladimir Simicek

Nagyot bukhat Bugár

Negyedik helyen, de még öt százalék fölötti támogatottsággal végezhet Marian Kotleba, Besztercebánya régió korábbi neonáci vezetője. A szélsőjobboldali politikus eredménye leginkább Bugár Bélának fájhat majd, aki meglehetősen nagy elánnal vetette bele magát a kampányba, és abban bízott, hogy sikerül bejutnia az esetleges második körbe. Mostanra világosan kiderült, hogy Bugárnak nincsen esélye egy jó eredményre, sőt,

ha nem éri el az 5 százalékos támogatottságot, az komoly mértékben visszaüthet Most-Híd nevezetű pártjára,

ami szintén a bejutási küszöb környékén billeg.

A várakozások szerint alacsony lesz a részvétel, főleg azért, mert igen kicsi az elnöki jogkör Szlovákiában, bár az utóbbi években kétségtelenül megerősödött az államfő pozíciója az alkotmánybírósági döntések nyomán.